Vesztésre áll a Balaton a természetkárosítókkal szemben
Balatonszárszó_nádas

Vesztésre áll a Balaton a természetkárosítókkal szemben

Kis-Magyarország

Teniszpálya a Balaton medrében Fenyvesnél, sittel feltöltött part befüvesítve ugyanott, védett nádasba vágott, kovácsoltvas kapuval lezárt bejáró Fonyódnál, komplett horgásztanya stégrendszerrel a védett parti sávban Györökön. Mindez az illetékes hatóságok „jóváhagyásával” történik. Természetvédők szerint soha sem volt ennyire elkeserítő a helyzet.

A Narancs.hu tavaly ősz elején foglalkozott azzal, hogy se állami szándék, se hozzárendelt pénz nincs a temérdek illegális balatoni partfeltöltés és bejáró felszámolására, pedig az illetékeseknek már 2013-ban is pontos adataik voltak ezeknek a számáról. A természetkárosítás azóta is szinte háborítatlanul és változatlan erővel folyik. A hirbalaton.hu az elmúlt hetekben, hónapokban sorra vette az utóbbi időszak balatoni természetkárosításait, és Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármesterrel, a Balatoni Szövetség elnökével összhangban arra a következtetésre jutott: a hatóságok nem tudnak, vagy nem akarnak fellépni ezek ellen.

A polgármester például egy álló éve levelez az illetékesekkel, mindenfajta eredmény nélkül. A balatonfenyvesi képviselő-testület ugyanis 2020 év végén hadat üzent az illegális feltöltőknek: felmérette 8 kilométeres partszakaszát, majd 35 illegális mederfeltöltés, stéglétesítés ügyében tett bejelentést. Lombár Gábor úgy összegezett nemrég a balatoni hírportálnak: „érdemi lépés eddig nem történt”.

Pedig a polgármester szerint valóságos gyöngyszemeket találtak:

például teniszpályát az illegális balatoni mederbetöltésen, de másutt úgy károsították a természetet, hogy sittel töltötték fel a partot, majd befüvesítették a tetejét, így növelve a magánterületüket.

A balatonfenyvesi bejelentéseket először a Balaton-meder kezelőjéhez, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz küldték, ahonnan az a válasz érkezett, hogy ezekben az ügyekben a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az eljáró hatóság – ennek vezetőjénél a polgármester már több ízben sürgetett levélben érdemi intézkedést, eleddig hiába.

Lapunk is írt nemrég arról, hogy Fonyódon úgy létesítettek a védett nádasba vágva magánbejárót, kovácsoltvas kapuval lezárva, hogy arról az Országos Vízügyi Főigazgatóság is azt írta a hirbalaton.hu érdeklődésére: a stég rendelkezik a szükséges engedélyekkel. E válasz nyomán a hírportál visszakérdezett: a védett nádasban? A vízügy újabb válasza: a stég nem oda épült, ahová az engedély szólt.

 
Ez ugyan nem a fonyódi, de egy nagyon hasonló magánbejáró Balatonszárszón
Forrás. NABE

Űrfelvétel ötnaponta

Hosszan lehetne még sorolni a hasonló eseteket. Balatonmáriafürdőnél és Balatongyöröknél például ma már üzleti tevékenység, horgásztatás is folyik védett területeken, nádasokban létesített stégeken, horgásztanyákon, az illetékes szervek tudta, félrenézése, vagy ami még rosszabb, beleegyezése mellett. Egy, a Balaton nádasállományát felmérő szakember másfél éve arra figyelmeztette a Balatoni Szövetség ülésén a polgármestereket: négy év alatt több mint a duplájára nőtt az a terület a tó partján, ahonnan kiirtották a nádat.

Ugyanez a szakember egy hónappal ezelőtt a minap a balatoni hírportálnak: ma már ötnaponta készül mindenről űrfelvétel. Emellett folyamatosan készülnek hivatalos légifelvételek a Balatonról, amelyek felbontása egyre jobb. Már akad olyan is, ahol 10 centiméteres pontossággal megmondható, mi változott az előző évhez képest. A fotóknak bizonyító ereje lehet hatósági ügyekben, bírósági perekben, ám ez még úgy tűnik, nem kúszott be a gyakorlatba.

Vagyis arra aligha lehet ma már ráfogni a tétlenséget, hogy az illetékeseknek nincs pontos információja a természetkárosításokról. Hajósy Adrienne, a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) környezetvédő önkéntese amondó: manapság talán fontosabb a civilek fellépése hasonló ügyekben, mint bármikor. Még akkor is, ha Dávid és Góliát küzdelméről van szó. Az 1995-ben a Balaton védelméért, megóvásáért alakult NABE önkéntesei legutóbb Balatonszárszó egy rövid partszakaszát mérték fel, ahol szintén egymást érik a Balatonba vezető, legtöbbször a mederbe épült, kapukkal is lezárt magánbejárók. Olykor 10 méter távolság sincs köztük. Céljuk pusztán annyi, hogy a partközeli ingatlantulajdonosoknak legyen saját strandja, pedig csak néhány perc séta tőlük a szépen felújított szárszói községi strand.

 
Kapuval lezárt magánstég Balatonszárszón a nádasban
Forrás: NABE

„Sokkal inkább teljes elbizonytalanodást látok, mint politikai indíttatású rossz szándékot” – mondta a Narancs.hu kérdésére Hajósy Adrienne geofizikus, a szervezet önkéntese, aki már a Duna Kör 1988-as, bős-nagymarosi vízlépcső elleni tüntetésén is ott volt. „Egy látszólagos joghézag elbizonytalanította az önkormányzatokat, beruházókat, civileket egyaránt. 2019-ben lépett hatályba a területrendezésről szóló törvény, ami az addigi külön törvények helyett az ország egész területére egységes szabályozást hozott létre. A külön törvények, így a 2000-es Balaton-törvény is, hatályon kívülre kerültek, de rendelkezéseik beépültek az új törvénybe. A bizonytalanság oka, hogy az új törvényhez tartozó végrehajtási rendeletek még mindig váratnak magukra. Joghézag nincs, mert az új rendeletek megalkotásáig a régebbiek maradnak hatályban, ám ezt nem is olyan könnyű átlátni és alkalmazni. Hozzájárul ehhez, hogy egyre fogynak a szakemberek (a jó szakemberek) az illetékes hivataloknál, hatóságoknál” – húzta alá.

Hozzátette, hiányzik a szakmai háttér, a környezetvédelem pusztán bürokratikus tevékenységgé vált. Csak egy példa: a hatóság még mindig a 2012-es balatoni nádastérkép alapján adja ki az engedélyeket, pedig azóta már történt nádasfelmerés – de hol vannak annak az adatai? Az viszont már politika, hogy

a kormány a rendkívüli helyzetben élvezett jogosítványai birtokában rendeletekkel emel ki a parti területeket a törvények hatálya alól.

Mi lesz így a tóval?

Ez történt többek között Balatonvilágoson. „Egy kormányrendelet kiemelte a Club Aliga területét, 25 ingatlannal a Balaton-partra vonatkozó törvények hatálya alól. A tulajdonosnak, az Appennin Nyrt.-nek nem kell betartani a parti zónára előírt környezeti követelményeket és építési szabályokat. Az előzetes tervek szerint nem is fogja betartani; 6-8 emeletes szállodákat és apartmanházakat épít majd, több száz férőhelyes parkolókkal, közvetlenül a partra. A nagyvárosias építkezés a parti zóna romlását okozza majd, és környezeti károk forrása lesz. Aligán a kitartó lakossági tiltakozás részeredményre vezetett, a 25-ből egy, a Club Aligával szomszédos ingatlan megmenekült. A kormány egy újabb rendelettel azt visszahelyezte a törvények hatálya alá” – részletezte a gondokat Hajósy Adrienne.

A NABE-önkéntes szerint a helyi közösség összefogása jó néhány esetben vezetett eredményre az elmúlt időszakban a Balaton partján. Annyira erős volt például a helyi akarat a balatonboglári Jankovich-telepen, hogy a Jankovich sétányon nem történt végül semmiféle „fejlesztés” – így az évszázados sétány térkövezése, ami viszont most éppen Balatonföldváron fenyegeti a déli part egyik legszebb sétányát –, vagy a fonyódi vasúti zajvédő fal építésének a megakadályozása, ami kitakarta volna a badacsonyi panorámát. Tiltakozás, petíciózás mindig volt a természet megóvása érdekében, de ez mára azért értékelődött fel, mert jószerével ez maradt és semmi más.

 
A Jankovich-telep strandja a védett platánsorral Balatonbogláron
Forrás: balatonboglar.hu

„Egészen a daruk megjelenéséig érdemes tiltakozni egy-egy környezetrombolás ellen. Utána már reménytelen. Pozitív fejlemény, hogy egyre több településen nincsenek egyedül, egyre több polgármester, jegyző teszi magáévá a jelszót, hogy: »Ne hagyjuk tönkre menni a Balatont!«” – hangsúlyozta a NABE aktivistája.

Számos jó példát látni erre, Balatonfenyvestől Tihanyon, Siófokon, Zamárdin, Balatonrendesen át Szigligetig. A legújabb elborzasztó téma, a 200 lelkes faluba, Aszófőre tervezett hulladékfeldolgozó és húsüzem, ami kimondva is rettenetes, ez ellen is szépen alakul már a helyi összefogás.

Hajósy Adrienne úgy látja: annyi manapság a „tiltakozni, petíciózni való”, hogy a civilek energiája ebben majdnem ki is merül. Arra már alig futja, amire a civil szervezetek „valók lennének”: a helyi közösségek építésére, a települések szépítésére, a környezettudatos magatartás fejlesztésére. A jövőt firtató kérdésre azonban a környezetvédő sem tudja a választ; arra például, hogy mi lesz így a Balatonnal.

(Címlapképünk forrása: NABE)

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Meghalt Schlecht Csaba

  • narancs.hu

A Lánchíd Rádió és a Magyar Nemzet egykori főszerkesztője, Simicska Lajos jobbkeze, a Kaya Ibrahim-ügy központi figurája 63 éves volt.