Heves megye

Mutáns állás könyvtárosoknak

  • Kovács Péter
  • 2012. június 6.

Kis-Magyarország

A közelmúltban számoltunk be róla, hogy egy Balaton-parti település önkormányzata takarítói feladatokat is elvár könyvtárosától az álláshirdetés szerint. A narancs.hu utánajárt: van, ahol nemcsak takarít a könyvtáros, de programot szervez és baba-mama klubot vezet egyszerre.

Jelentős visszhangot váltott ki Balatonrendes Község Önkormányzatának azon álláspályázata, amelyben leendő könyvtárosától összetett munkát várt el: a könyvtáron kívül kultúrházgondnok, sőt takarítószerepben is meg kell felelnie a nyertesnek. A munka betöltéséhez épp ezért elegendő a középiskolai végzettség, és nincs szükség könyvtárosi diplomára. A hirdetésről szóló cikkünkben többen a szakma megalázásáról beszéltek. Az eset ugyanakkor nem egyedi, hiszen az évek óta forrásmegvonással küzdő önkormányzatok a saját működésüket úgy próbálják racionalizálni, hogy intézményi megszüntetések helyett inkább összevonnak közalkalmazotti állásokat.

Ezermester könyvtárosok

„Az én hivatalos munkaköri megnevezésem gondnok-takarító már öt éve, amióta egyáltalán határozatlan idejű szerződésem van – avat be munkakörülményeibe Hudikné Oravecz Andrea, egy hevesi kistelepülés könyvtárosa. – Elsősorban könyvtáros vagyok, aztán a  művelődési ház vezetője és programszervező. Mindezeken túl még számítógépes tanfolyamokat és baba-mama klubot is vezetek. Tavaly februártól az orvosi rendelőt is én takarítom a fenti intézmények mellett. Mindezt óvónői diplomával, alig 93 ezer bruttóért.” Bár Andrea állítása szerint a településen sokan lenézik a takarítói munkák miatt, ő ezt mégsem érzi megalázónak. Egyrészt a súlyos munkanélküliséggel sújtott régióban nem válogathat az állások között, másrészt úgy véli, hogy a falvakban a kis könyvtárak továbbra is „közösségi aranybányák”, így nem csoda, amikor azt mondja: ő is „csak a könyvtár szeretete miatt dolgozik még itt”.

Képünk csak illusztráció!


Képünk csak illusztráció!

Fotó: MTI

Információink szerint Andreához hasonlóan az ország legtöbb kistelepülésén a könyvtárosok egyéb munkakörei igen változatos képet mutatnak. Egyszerre lehetnek művelődésszervezők, múzeumi kiállítóhely-vezetők, (falu)gondnokok, iskolatitkárok, helyi tv, újság szerkesztői, hivatali adminisztrátorok, gyermekvédelmi munkatársak, teleház vagy e-pont munkatársak, de gyakran a könyvtár/kultúrház/orvosi rendelő takarítói is. Mindezt általában részmunkaidőben végzik, és a körülmények ismeretében nem is vállalják évekig. Gyakori jelenség, hogy a pedagógusoktól várják el – kötelező túlmunkáik terhére – a könyvtárosi teendőket.

Rendszeresen diploma nélkül

„A mi szakmai illetékességi területünkön, 121 településből mindössze kettő nem biztosít könyvtári ellátást, és további kettő társulásban végzi ezt” – nyilatkozta lapunknak Farkas Márta, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár módszertani osztályának vezetője. „Ám a Hevesben létező könyvtárak többsége, mintegy 53 százaléka csak mozgókönyvtári szolgáltatást rendel (azaz a településre valamilyen jármű viszi heti egy vagy több alkalommal a könyveket – a szerk.), vagyis nem, vagy csak alig rendelkeznek önálló könyvállománnyal ezek a fiókok. Míg az önálló, nyilvános könyvtárat fenntartó önkormányzatok többsége általában betartja a szakképzett könyvtáros alkalmazására vonatkozó törvényi előírásokat, addig a mozgókönyvtári rendszerben már csak előny, de nem előírás a szakember alkalmazása.” (Egy baranyai mozgókönyvtárról szóló riportunkat itt olvashatja.)

Ennek megfelelően Heves megyében a mozgókönyvtári munkatársak 71 százaléka nem rendelkezik könyvtárosi szakképzettséggel, sőt többségüknek felsőfokú végzettsége sincs, hiszen az ilyen intézményeket fenntartó önkormányzatoknak elég érettségivel, felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel rendelkező és jó kommunikációs képességű munkatársak alkalmazására kötelezettséget vállalniuk. Ugyanakkor a szakképzett munkatársak alkalmazásának aránya a nagy(obb) könyvtárakban magasabb, de ez nem kizárólag a település méretével van összefüggésben, sokkal inkább az anyagi lehetőségekkel.

Városi könyvtárban nem jellemző a szakképzetlenek jelenléte, legfeljebb átmenetileg alkalmazzák, és általában rövid időn belül beiskolázzák őket. A falvakban viszont jóval gyakoribbak a szakképzetlen könyvtárosok; a gyengén megfizetett közalkalmazottak gyakran cserélődnek, így ha lenne is pénz, alig van mód és idő a beiskolázásukra. Farkas Márta szerint a hevesihez hasonlóak az arányok az ország többi megyéjében is.

Ábránd még a város is

A fentiekből jól látható: noha az önkormányzatok egyelőre életben tartják a rendszerváltozás előtt kiépült könyvtárakat, az apadó anyagi források, valamint a továbbra is sokrétű feladatok miatt szakember alkalmazására már gyakran nincs mód. Ezt Farkas Márta is megerősítette: „A munkatársak a rájuk bízott feladatok egy részét csak túlmunkában, mindenféle díjazás vagy erkölcsi elismerés nélkül, a család, illetve az egészség rovására tudják elvégezni. Sokuk lelkesedése, elhivatottsága azonban felőrlődik, ehelyett dominálni kezd a munkahely elvesztése feletti aggodalom.” A problémát évek óta igyekeznek kezelni a megyei könyvtárak: ebben segít a már említett mozgókönyvtári rendszer (amelyben a könyveket és a folyóiratokat rotálják a falvak között), emellett a „megyeiek” koordinálják a pályázatokat, szakmai továbbképzéseket szerveznek, sőt nem ritkán az adott településre kiszállva segítenek a selejtezésben is.

Az általunk megkérdezett valamennyi nyilatkozó úgy látja: amíg a munkavégzés feltételei nem javulnak, továbbá a könyvtárosszakma nem élvez nagyobb társadalmi és anyagi megbecsülést, addig irreális arról beszélni, hogy a hazai kisközségi művelődésnek nem hogy Nyugat-Európához, de a hazai városokhoz képest is azonos esélyei lennének.

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.