Békéscsaba

Miniszteri engedély nélkül nevezték ki az igazgatót

Kis-Magyarország

A törvényi előírás ellenében, a kultúráért felelős miniszter engedélye nélkül nevezték ki Békéscsabán a Munkácsy Múzeum igazgatóját. A minisztérium szerint ez komoly probléma, a helyi kormányhivatal szerint meg nem az.

Érdekes ellentmondásra lettek figyelmesek többen a Viharsarokban: noha a helyi hírportál cikke szerint a Békés Megyei Intézményfenntartó Központ április elsejétől kinevezte Szatmári Imrét öt évre a Békés Megyei Munkácsy Múzeum élére, a közigazgatási állások portálján május 15-én ismét megjelent a pályázati felhívás az igazgatói posztra.

A minisztérium odaszólt
Az ügy tisztázása érdekében levelet írtunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kultúráért felelős államtitkárságának, amire azt a választ kaptuk, hogy a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény idevonatkozó paragrafusa alapján a megyei múzeumigazgató megbízásához a kultúráért felelős miniszter engedélye szükséges. A kultúráért felelős miniszter a Békés Megyei Intézményfenntartó Központ döntésével (azaz, hogy Szatmárit nevezzék ki vezetőnek – a szerk.) nem értett egyet, ezért a munkáltatói jogkör gyakorlójának – az intézményfenntartó központnak – a jogszabályok értelmében új pályázatot kellett kiírnia.
Megtudtuk azt is, hogy a kultúráért felelős miniszternek a szaktörvény indoklási kötelezettséget nem ír elő ilyen döntés esetén. (Így mi sem tudtuk meg, hogy mi a probléma Szatmárival.) Az EMMI kultúráért felelős államtitkársága ezért azt javasolta, hogy amíg nem lesz érvényesen kinevezett igazgató, addig a korábbi megbízott igazgató, Kovács István vezesse a békéscsabai központú múzeumot. A miniszteri elutasításról szóló levél május elején érkezett meg Békéscsabára.

Szerintük nincs baj
A dolgok jelen állása szerint tehát az illetékes Békés Megyei Kormányhivatal és a Békés Megyei Intézményfenntartó Központ (BMIK) törvénysértő pályázatot bonyolított le.

Az érintettek persze nem így látják. Szerintük a BMIK szabályosan írta ki és bonyolította le a pályázatot, bár azt elismerték, hogy a kinevezés nem bírta a miniszter egyetértését. Hozzáfűzték: a Békés Megyei Munkácsy Múzeum igazgatói mandátuma 2012. március 31-ével járt le, ezért, nehogy vezető nélkül maradjon az intézmény, április elsejével kinevezték Szatmárit. A válasz szerint a BMIK nem hirdetett győztest, mindössze az új pályázat sikeres elbírálásáig – azaz határozott időre – megbízta Szatmári Imrét az intézmény vezetésével.

Ez a közlés viszont tényszerűen nem igaz, mert a beol.hu április 2-án azt írta: a „békéscsabai Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának élére, öt évre dr. Szatmári Imre került – közölte a megyei intézményfenntartó központ.” (Csak mikor májusban megérkezett a miniszteri elutasítás, arra föl módosították 5 évről ideiglenesre az igazgatói megbízást – B. T.)

A kinevezés miatt – tudtuk meg – a két szervezetnél senkit nem terhel semmilyen jogi vagy személyes felelősség. Megkerestük Szatmári Imrét is, de ő nem kívánt nyilatkozni.

(Ha Ön is vidéken él és jogsértést tapasztalt a helyi hivatalok részéről, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.