Nagyapját idézte meg Kömörőn, felmenői szülőfalujában Magyar Péter

  • Cservenyák Katalin
  • 2024. május 8.

Kis-Magyarország

Az alig ötszáz lelkes kis szabolcsi faluban, Kömörőn járt szerda délután Magyar Péter. Megkísértette a hely szelleme, ugyanis nagyapja szülőhelyén járt, ahol a helyiek érdeklődéssel vegyes kíváncsisággal fogadták.

„Nagyapám az ízes, szép szatmári beszédéről volt híres. Úgy tudott beszélni az emberekhez, hogy ők a legbonyolultabb jogi eseteket is megértették. A világ legszelídebb embere volt, nem voltak ellenségei, mert nem lehetett vele rosszban lenni. Egyet kért tőlem: Peti, légy szelíd!” – ezzel kezdte nem is beszédét, nem is nagygyűlését május 8-án délután nagyapja szülőfalujában, Kömörőn Magyar Péter. Magyar ugyanis dr. Erőss Pál, vagy ahogyan a tévéből a legtöbben ismerték, „Jogerőss” Pál unokája. Beszédében hozzátette: szelídnek lennie viszont nem sikerült. 

Az országjárása során Debrecenben és Nyíregyházán tartott nagygyűlésein is hatalmas tömegeket megmozgató Magyar Péter kömörői programját szerdán a szinte megállás nélkül szakadó-szitáló eső nehezítette, így megkésve érkezett a mindössze ötszáz lelket számláló szatmári településre, ahol először dédszülei sírját kereste fel. Többen már az előre meghirdetett időpontban várták a kultúrházban, és idegenkedve méregették az épületbe lépő tudósítónkat is.

„Maga nem fideszes, ugye? Mert, ha az, akkor elzavarjuk” – egy idősebb asszony mondta ezt, majd a kezével mutatta is, hogy az állampárttal már „eddig, eddig, eddig” vannak itt. Állította, hogy itt bizony mind elmennek szavazni. (Kömörőn egyébként öten indulnak a polgármesteri székért, és 17 jelölt száll ringbe 4 képviselői helyért.)

 
Magyar Péter Kömörőn
Fotó: A szerző felvétele/Cservenyák Katalin
 

A Magyar Péterre váró érdeklődők sorolták érveiket: szétverték az oktatást, az egészségügyet. „Ami pedig a legújabb – mondta egy asszony – a védőnőknek 8-tól délután 4-ig bent kell ülniük az irodában, különben nézhetnek más munka után. Ez aztán mindennek a teteje! Mikor mennek családokhoz, terepre?! A valaha jó nevű fehérgyarmati kórházban pedig már csak ukrán orvosok dolgoznak, az itteniek elmentek.”

Valaki megjegyezte: „Jé, itt sincs internet!” – már mindenkihez eljutott ugyanis a hír, hogy Magyar szerint újabban valakik zavarják a vételt ott, ahol megjelenik.

Míg várakozunk, az emberek egymás szavába vágva sorolják személyes sérelmeiket. A kérdésre, mit várnak Magyar Pétertől, a válasz: hátha megijeszti ezeket az oligarchákat. Változást várnak. Úgy érzik, el is jött az idő. Még azt is hozzáteszik: dehogy is hiszik el Magyar volt nejének, hogy asszonyverő volt. „Hát akkor miért nem ratifikálta igazságügyi miniszterként az Isztambuli Egyezményt?! Ugyan már!” – mondta egyikőjük.

Közben szerveződik a riadólánc, egy idősebb várakozót hívják telefonon: Fehérgyarmaton vége a rendezvénynek, rögtön indulnak. Azt is üzente: Magyar nagyon jól beszélt. Na, persze, hisz ügyvéd. 

Érkezik egy fiatalember, 21 éves. Hogy mi tartja itt? A szülei, és az, hogy munka után a barátaival zenél. Itt egyébként szórakozási lehetőség a fiataloknak nincs. Hosszú ideje rendezvény sincs a helyi kultúrházban, de még a közeli Fehérgyarmaton sem.

Többen is kezet ráznak a művelődési házba lépő, korábbi polgármesterrel, Juhász Andrással, aki zsebéből borítékokat húz elő, feladójuk Erőss Pál. Tolulnak elő az emlékek: az ügyvéd igazi sztár volt a faluban. Amikor ő volt a tévében, kiürültek az utcák, mindenki ott ült a tévé előtt, és nézte a Jogi esetek adását. A falunapra minden évben meghívták, s ő igyekezett is eljönni. Egyszer majdnem elhozta a sógorát, az akkor már köztársasági elnök Mádl Ferencet, akivel a feleségeik testvérek voltak. 

„Jönnek!” – kiáltja valaki. A kezében lévő leveleket persze mutatja a volt polgármester a kultúrházba lépő Magyar Péternek is, aki – ahogyan szokta – mindenkivel kezet fog, bemutatkozik, majd kicsit meglepődik a kultúrterem narancssárga színén.

 
Magyar Péter Kömörőn, nagyapja leveleivel 
Fotó: A szerző felvétele/Cservenyák Katalin
 

A sok gyújtó hangú szónoklat után Kömörőn egy szelídebb Magyar Pétert láthatott a közönség, aki elmondta: nem készült külön beszéddel, örült, hogy itt lehet, és köszönte a szeretetteljes fogadtatást. Nagyapjára emlékezve elmondta: az emberek annyira szerették, hogy névnapján, minden ünnepen nagy zsák levelet hozott a postás. Ezekre gyönyörű, kézzel írt levelekkel válaszolt.

A reneszánsz ember

Erőss Pál 1934. június 22-én született Kömörőn. Ősei református kisnemesek, lelkészek, tanítók voltak, apja jegyző, körjegyző volt. Erőss Pál sohasem gyűjtött vagyont. Karrierje csúcsán lemondott álmáról, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke legyen, mert az akkori párt beleszólt volna az igazságszolgáltatásba. Igazi reneszánsz ember volt: verset írt, festett. Magyar Péter Kömörőn annak a reményének adott hangot, hogy büszke unokájára.

Magyar Péter felidézte, emlékei szerint egyszer vitte el nagyapja a szülőföldjére, de gyakran mesélt déd- és üknagyszüleiről, s persze sok emléket őriznek a fényképek. 

Búcsúzóul Magyar azt mondta a kömörői közönségének: legyenek büszkék a penyigei szilvára, lekvárra, pálinkára, s reméli, jól alakul majd a falu sorsa, mert Kömörő, ez a szép szatmári falu jobb sorsra érdemes.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.