Visszakéri a sajóládi képviselő-testület a település iskoláját az Egri Főegyházmegyétől – ezt a hírt közölte az Észak-Magyarország cikke nyomán az MTI még március elején. A napilap cikke idézte Pozbai Zoltán (Fidesz–KDNP) polgármestert, aki szerint az iskolában katasztrofális a hangulat, a szülők többsége pedig el akarja vinni gyermekét más település oktatási intézményébe. Ezért kérték, hogy az általános iskola kerüljön egyházi fenntartásból a Klikhez, amelyről a döntés pillanatában még nem tudhatta senki, hogy hamarosan megszűnik majd.
| ||
Ugyanakkor az, hogy egész pontosan mi a gond az iskolában, ebből a híradásból nem derült ki. Pedig baj akad bőven – ez vált nyilvánvalóvá akkor, amikor a helyszínen beszélgettünk pedagógusokkal és szülőkkel a pár éve egyházi fenntartásba kerülő iskoláról, és a Miskolchoz közeli falu lelkészéről, Árvai Istvánról. „Nehéz dolga lesz, ha az igazságot akarja kideríteni. Sajóládon a történtekről könyvet lehetne írni, nem újságcikket” – mondta a faluban egy névtelenséget kérő pedagógus, aki szóba állt a magyarnarancs.hu-val. Ennél többet viszont nem nem árult el. A szülők azonban nem voltak ilyen visszafogottak, és történeteikből hátborzongató kép rajzolódott ki arról, hogy mi zajlik egy ideje a sajóládi általános iskolában.
Vallási megkülönböztetés
Péter Szabolcsné most nyolcadikos és hatodikos gyermekeit 2014 novemberében íratta át a közelben található kistokaji iskolába. A váltás előzménye volt, hogy az asszony akkor hetedikes fia – aki vallását gyakorló református – még Sajóládon beült egyszer a hittanórán a katolikusok közé, amit a római katolikus plébános tartott. Az Árvai István által feltett kérdésre jól felelt, amit azonban a plébános úgy értékelt, hogy még „egy idetévedt gyerek” is tudja a választ. Ez a kijelentés érzékenyen érintette a fiút, mindezt pedig egy focizás közbeni, gyerekek közötti vita tetőzött be, miután az igazgatónő retorziót akart alkalmazni. Ekkor döntött a család az iskolaváltásról – így kerültek a tanulók a hét kilométerre fekvő Kistokajba. Péterné hozzátette: nekik a bánásmóddal volt gondjuk, amivel nincsenek egyedül, hiszen hasonló okok miatt legalább 30 tanuló jár más település iskolájába. Ő sokatmondóan csak azt javasolta, hogy kérdezzük meg a Jehova Tanúi vallási kisebbség tagjait, ők vajon miért járatják máshova a gyerekeiket.
Megtettük. A Jehova Tanúi Egyházközösségnek mintegy 80 tagja van Sajóládon, köztük 7-8 fő az általános iskolás gyermek. Amikor 2013-ban értesültek a fenntartóváltásról, a szülők kíváncsiak voltak a részletekre. Ekkor derült ki, hogy órák előtt kötelező a katolikus vallás szerinti imamondás és a keresztvetés is, amit ők a reformátusokkal egyetemben összeférhetetlennek tartanak saját hitükkel. Ekkor a problémák megelőzésére egyetlen kivétellel Kistokajba íratták a jehovista gyerekeket – tudtuk meg az egyik érintett szülőtől. Ambrusné Dezső Ilona elmondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy ott erkölcstant tanulnak, a hitoktatásról pedig hétvégeken gondoskodnak a szülők. Újbóli fenntartóváltás esetén számukra is egyszerűbb lenne a helyben történő iskoláztatás.
Szexuális inzultusok is
Egy másik édesanya, Mészáros Péterné egyenesen iskolai terrort említ. Másodikos gyermekét a nagyobbak többször inzultálták a WC-ben – állítja. Amikor erről közelebbről érdeklődünk, megtudjuk, hogy mindez mit is jelent konkrétan. Állítólag többször előfordult, hogy idősebb tanulók lehúzzák a kisebbek nadrágját, és gúnyolódni kezdenek „a méreteken”. Amikor a nekünk névtelenül nyilatkozó anya szülői értekezleten el akarta ezt mondani, az osztályfőnök belefojtotta a szót. Volt olyan elsős gyerek, akinek a kezét belenyomták a kagylóba. Ennél súlyosabb dolgokról is beszámoltak az alsós tanulók, de az összehívott szülői értekezletről az asszony állítása szerint távol maradt az igazgatónő.
| ||
Amikor Mészárosné látta a gyermekén, hogy fél templomba menni, az elárulta neki, hogy durván beszél velük a plébános, aki többször tüntette fel negatív színben a reformátusokat és más felekezetek képviselőit. Kitért arra is, hogy az önkormányzat titkos szavazást tartott a szülők számára, ahol név nélkül, szavazóhelyiségben dobhatták be a lezárt urnába a feltett kérdésre adott választ, hogy szeretnének-e visszakerülni az állami oktatásba. Ezt megelőzően a plébános és az igazgatónő összehívta a szülőket, és arra kérték őket, írják alá az egyházi iskolafenntartás folytatását, azt a szülőt ugyanakkor, aki nem ment el az értekezletre, otthonában keresték fel. Az asszony azt mondja: szerinte ebben a formában nem lehet értékelni az aláírásgyűjtés eredményét.
Mindezt egy másik, név nélkül nyilatkozó szülő is megerősítette, aki az érezhető nyomás ellenére sem írta alá az iskolai ívet. Régóta nincs megelégedve a nevelői gárda munkájával, akik szerinte képtelenek rendet tartani. Nála akkor telt be a pohár, amikor alsó tagozatos gyermeke otthon elpanaszolta, hogy egy nála idősebb fiatal a fejéhez nyomta a nemi szervét. A szülői panasz után sokáig nem történt intézkedés, majd sok hónappal később íratták át másik iskolába az elkövetőt. A kicsik a molesztálások miatt félnek WC-re menni, de a tanárok, nevelők erről nem akarnak tudomást venni. Részt vett az aláírásokat gyűjtő szülői értekezleten, ahol az osztályfőnök azt mondta a jelenlévőknek, amennyiben az ő munkájával elégedettek, akkor írják alá. „Csakhogy itt már régen nem egy tanárról szól a történet” – állítja forrásunk. Tudomása szerint később a pedagógusok felkeresték a szavazólappal azokat a családokat, akik addig nem írtak alá, hogy ezzel a nyomásgyakorlással is elérjék a minél nagyobb támogatottságot.
Megaláz és politizál a pap
Mészáros Ottóné arról panaszkodik, hogy egy vasárnapi misén a plébános nevetségessé tette családját. A sajóládi templomba az utóbbi időben olyan kevesen járnak, hogy mindenkinek állandó helye van, de amikor férje és öt gyermeke felmentek a karzatra, onnan Árvai leparancsolta őket. Akkoriban készültek két fiukkal az elsőáldozásra, ám a történtek után kikérték keresztlevelüket, hogy Miskolc Selyemréti templomában történhessen meg a szertartás. Árvai plébános viszont nem adta ki a keresztlevelet, így csak a miskolci pap jóindulatán múlt az áldozás. Mészárosné kifogásolja azt is, hogy gyermekenként félévente hatezer forintot fizetnek iskolafenntartásra, de ennek ellenére a szülők biztosítják a WC-papírt, és ők festik ki a tantermeket is. Az affér óta ugyanis a családja Miskolcon gyakorolja a vallását, és nem egyedül teszik ezt a faluból. Véleménye szerint a plébános átvette az iskola irányítását.
„Addig gyűltek a panaszok, amíg nem kezdtünk el képviselő-testületi szinten foglalkozni a kialakult helyzettel” – ezt már Pozbai Zoltán (Fidesz–KDNP) sajóládi polgármester mondja a magyarnarancs.hu-nak, noha az önkormányzati képviselők kérésére 2013 szeptemberétől 25 évre átadták a fenntartói jogokat az Egri Főegyházmegyének. Akkor lett az intézmény neve Fráter György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. (Korábban Fráter György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolának hívták.)
| ||
Az első tanév után, 2014. június 5-én a polgármester jelentkezett Ternyák Csaba egri érseknél, ahol Árvai plébános jelenlétében ecsetelte a hozzá eljutott szülői panaszokat. Pozbai kérte a főpaptól, segítsen a katolikus többségű községben a megromlott lelki béke helyreállításában, vagyis gyakoroljon befolyást az intézmény törvények szerinti működtetésére. Mindezt a helyi újság 2014. decemberi számában megfejelte: „Szomorú tény, hogy a településen hosszú ideje nincs lelki béke. Több alkalommal kértem a plébánost, hogy gyakoroljon lelki vizsgálatot, lássa be hibáit és változzon meg. (…) Árvai atya viselkedése méltatlan a papi ruhához…” Mivel azóta sem történt intézkedés, a 2016. január 19-i ülésen arra kérte képviselőtársait, szavazzák meg az iskola újbóli állami fenntartásba kerülésének elindítását, és ezt 4:3 arányban végül elfogadta a testület.
Pozbai ehhez hozzátette, hogy a plébános a 2014-es választás előtt több alkalommal politizált a templomban, ahol őt alkalmatlannak ítélte meg polgármesternek, és információja szerint a Jobbik mellett agitált. A három ellenszavazatban állítólag ezért van ott a két jobbikos véleménye, míg harmadik társuk a Klik mellett voksolt. Másik sérelme is van a polgármesternek, hiszen a plébános kitiltotta a feleségét a templomból. A katolikus vallását rendszeresen gyakorló Pozbainé – ahogyan szülei, nagyszülei emberemlékezet óta tették – az úrnapi körmenetre sátrat állított. Elmondása szerint Árvai István ezt látva hangoskodni kezdett, és mivel „férje beárulta őt az érseknél”, ezért nemkívánatos személlyé nyilvánította. Az asszony nagyapja harangozóként, nagymamája gondnokként szolgálta fél évszázadon át a római katolikus egyházat. Az esetről – állítja Pozbai – közvetlen vonalán tájékoztatta az érseket, aki rendhagyó megoldást javasolt: azt kérte, egy ideig ne járjon a helyi templomba a polgármesterné.
Hallgatag plébános
„Normális emberi kapcsolatban vagyok a plébánossal, ismerjük egymást” – reagált Makrai Tamás. A jobbikos képviselő állítja, jól ismeri az iskolai állapotokat, hiszen ott rendszeresen megfordul. Kifogásolja, hogy a polgármester nem beszél a szülők által aláírt kérdőívről, mert Pozbai szerint mindez megfélemlítésen alapult, szemben az önkormányzati demokratikus szavazás lebonyolításával. Pedig az iskolai kérdőíven 170 aláírás gyűlt össze az egyházi folytatáshoz. Nem tagadja, a szülőktől vegyes információk érkeznek hozzá, de nem érzi, hogy a fenntartóváltással bármi megoldódna. Úgy fogalmaz: a fideszes Klik már levizsgázott, bennük nem bízik, és az országban nem véletlenül szeretnének sokan egyházi iskolát. A gyerekek átíratását abban látja, hogy sok helybeli gyerek nem ismeri a „normális együttélés szabályait”, a szülők pedig féltik tőlük a sajátjaikat.
A sajóládi oktatási intézmény igazgatójának véleményét is kikértük a kialakult helyzetről, ám Szabó Zsófia (korábban is ő volt az igazgató, igaz, akkor nem volt ilyen elégedetlenség az iskolával kapcsolatban) elzárkózott érdeklődésünk elől. A riportalanyaink által többször említett Árvai István plébános köszönte a megkeresésünket, de kijelentette, erről az ügyről nem nyilatkozik. Így nem tudtuk feltenni kérdéseinket neki, pedig a szülőktől úgy tudjuk, bár nem ő az igazgató, Árvainak – még ha csak informálisan is, de – igen komoly befolyása van az iskolában. Az iskolafenntartó Egri Főegyházmegyének írásban tettük fel kérdéseinket, amelyekre annyi választ kaptunk, hogy a kérdéses ügyben az érsek úr kivizsgálást rendelt el, de tájékoztatást csak ennek befejezése után tudnak adni.
Legújabb fejleményként Pozbai Zoltán február 24-én átadott egy kérelmet a Klik B.-A.-Z. megyei igazgatójának, dr. László Istvánnak, aki azt az országos igazgatóhoz továbbította. Egyelőre várják a fejleményeket, hiszen ősztől jelenlegi formájában a Klik már nem is fog működni.
