„Ha most a Hír Tv tudósítana innen, akkor tízen lennénk, ha mindez fideszes rendezvény lenne és Rákay Philip lenne a riporter, akkor kétmillió résztvevőt mondana” – hangolta a közönséget vasárnap délután 3 órakor Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom vezetője, a Fegyveres és Rendvédelmi Szervezetek Érdekvédelmi Szövetségének (FRSZÉSZ) nemrégiben lemondott elnöke Békéscsabán. A békési megyeszékhely nyolcvanas évekre hajazó vasutaskultúrházában a vasárnap kora délutáni időpont ellenére is közel kétszázan gyűltek össze. A nagyterembe belépők mindegyike 300 forintot szurkolt le, s aki tudott, még adományként is adott pénzt – volt, aki ötezrest húzott elő.
Lázas szervezetépítésben van az október elsején életre hívott Szolidaritás, már 200 településen van kapcsolattartójuk, csoporttal azonban ennél kevesebb helyen rendelkeznek. Békés megyében még egy sincs, éppen ezért javasolta Kónya az ülés elején, hogy alakuljon meg az első itteni csoport.
Az eseményen többségében a közép- és az idősebb korosztály képviseltette magát, Kónya Péter és Árok Kornél nekik vázolta a mára kialakult „demokráciadeficites” helyzetet, s ennek legfőbb állomásait. Árok szerint egy a civil és érdekvédelmi szervezeteket figyelmen kívül hagyó és leépítő korporatív államrendszer épül, amely meglátása szerint hasonlít Mussolini rendszerére és a Gömbös-kormány időszakára. Kónya a fortélyos félelem egyik legújabb megnyilvánulásáról beszélt: az egyik minisztérium büféjében megtiltották, hogy az ott vásárolt szendvicset és kávét a dolgozók helyben fogyasszák el, félő ugyanis, hogy az alkalmazottak beszédbe elegyednének egymással, annak pedig nem lehet jó vége. A minisztériumi dolgozóknak így az irodájukban kell enni és inni. Kónya és Árok mellett Székely Sándor, a Szolidaritás társelnöke azt fejtegette: megtalálják azokat a közügyek iránt érdeklődő szakembereket, akik kidolgozzák a szakmai programjaikat. Ennek első lépése, hogy januártól elindítják a társadalmi kerekasztal-beszélgetéseket, ahol a legnagyobb társadalmi gondokkal foglalkoznak – az oktatással és a romakérdéssel kezdenek.
Némiképp ellentmondásosra sikeredett Árok Kornélnak az a gondolatfutama, miszerint az előrehozott 2012-es vagy a rendes, 2014-es választásnak van-e nagyobb esélye? Előrebocsátotta ugyanis, hogy egy jövő évi voksolásnak kisebb a sansza, majd jóval több érvet sorakoztatott fel amellett, miért következhet ez be mégis. Árok ugyanakkor nem zárta ki, hogy 2012 a köztársasági elnök cseréjének éve lehet: a Schmitt helyére ülő Orbán kormányfői posztját Varga Mihály venné át – vizionálta.
A hozzászólók viszont azt hozták szóba, hogy a politikát csak politikával lehet legyőzni, így azt firtatták, mikor és hogyan alakul párttá a Szolidaritás? Kónya és Árok leszögezte: a mozgalom mindenképpen megmarad, de lehet, hogy mellé szerveznek egy pártot, vagy pedig – bár ennek jóval kisebb esélyt adtak – egy meglévő párt mellé állnak.
A fórum egyik felszólalója megjegyezte: „Én komcsi vagyok, de lehet, hogy én leszek a Szolidaritás következő tagja.” Kérte, hogy ne békés, hanem kemény legyen a Szolidaritás. Ezzel a legtöbb jelenlévő egyetértett.
