Princz Gábor csúnyán bedőlt szállodáját is segítette a Töröcskei-féle, szintén bedőlt takarékszövetkezet

  • - ngm -
  • Kupi Györgyi
  • 2015. január 5.

Kis-Magyarország

A Töröcskei Istvánt soraiban tudó Körmend és Vidéke 400 milliós hitelkeretet adott Princz szentgotthárdi szállodájához. Sőt, a hotelt még Orbán Viktor is kiemelten szerette.

Töröcskei István és Princz Gábor – a két pénzügyi szakember virágzó kapcsolatáról az elmúlt hetekben először a Népszabadság számolt be. Erről az ügyletről keretes írásunkban olvashat bővebben, itt csak a következőt idéznénk a cikk elejéről: „Milliárdos hitelt kapott a csődbe ment Széchenyi Banktól Princz Gábor érdekeltsége. Az egykori Postabank-vezér vállalkozása a Tesco áruházláncnak fejleszt csekkbefizető automatákat – valószínűleg fölöslegesen.” Mint az egyébként ismert: Töröcskei éveken át vezette az Államadósság Kezelő Központot (ÁKK), ám erről a posztról a Töröcskei érdekeltségébe tartozó, kisebb részben állami tulajdonú Széchenyi Bank csődje miatt távoznia kellett tavaly év végén. (A témába vágó szerkesztőségi írásunkat itt olvashatja el.)

A következőkben egy olyan ügyletet ismertetünk, amelyben Töröcskei és Princz neve – hasonló szerepkörökben – szintén felmerül. A helyszín ezúttal Nyugat-Magyarország, egész pontosan Szentgotthárd lesz.

A volt Postabank-vezér szállodát épít

Princz 2009-ben nyitott szállodát Szentgotthárdon – erről az országos és a helyi sajtó is beszámolt. A hotelt a két évvel korábban nyitott termálfürdő „kiegészítésének” szánták, mivel szakemberek szerint a fürdő látogatottsága csak egy ilyen intézménnyel növelhető. A Gotth’Art Hotel tulajdonosa a West Union Invest Kft. (WUI) volt, amely Princz Gábor érdekeltségi körébe tartozott. A cégnek éveken keresztül volt az ügyvezetője a volt Postabank-vezér, ám működése nem volt túl sikeres, mert a cég élére tavaly decemberben felszámolóbiztost neveztek ki. De ne rohanjunk ennyire előre, vissza Szentgotthárdra!

Princz Gábor 2006-ben

Princz Gábor 2006-ban

Fotó: MTI

A Gotth’ Art Hotelre 2013 tavaszán került lakat, azzal az indokkal, hogy felújítják. Csakhogy a szálló azóta sem nyitott ki.

A szállót üzemeltető West Union ekkor már fűnek-fának tartozott: 2012-ben indított végrehajtást ellene a NAV és egy közjegyző, a cég ezenkívül tartozott még az Artisjusnak, egy üdítőital- és egy borforgalmazó cégnek, egy alföldi székhelyű takarékszövetkezetnek, valamint egy mérnöki irodának, és a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) is – utóbbi a cégnek 4,5 milliárd forint hitelt nyújtott a projekthez. Mindezek az Igazságügyi Minisztérium elektronikus cégjegyzékében található cégkivonatból derülnek ki.

A szálló egyébként Orbán Viktor támogatását is élvezte: a kormányfő egy évvel ezelőtti szentgotthárdi látogatása idején (a szlovén miniszterelnökkel találkozott Orbán), január 10-én jelent meg a kormányrendelet a WUI stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéséről. (A csődtörvény 2011-ben hatályba lépett módosítása alapján azokat a gazdálkodó szervezeteket nyilváníthatja a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé, amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, továbbá amelyeknél kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb és átláthatóbb legyen, és egységesített eljárás szerint történjék. Hogy a szálloda esetében mit jelent mindez, arról a nyugat.hu számolt be: a cég „a kifizetésekre moratóriumot hirdethet, a beszállítók pedig a fizetés elmaradására hivatkozva nem függeszthetik fel a folyamatos szállítást. A cégek felett az irányítást az állami felszámoló, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. veszi át.”) A WUI üzemi eredménye eközben a cégadatok szerint évről évre zuhant: 2010-ben üzemi eredményként még 20 millió forintot tudott felmutatni, ám 2011-ben ugyanez az adat mínusz 75 millió volt, 2012-ben már mínusz 123, illetve 2013-ban mínusz 100 millió.

A Princz-féle hotel életre keltéséhez valóban fűződött „közérdek”, ugyanis az önkormányzat tulajdonában lévő termálfürdőnek komoly veszteséget jelent, hogy a hotel üresen áll: a „szálloda tulajdonosa és a fürdő közötti megállapodás alapján a szálló vendégei – a munkavégzés céljából érkezett vendégek kivételével – fürdőjegyet is vettek. Egy százötven férőhelyes szálloda esetében ez, háromezer forintos belépővel, harmincezer vendégéjszakára számolva kilencvenmillió forintot jelent. Az önkormányzat a fürdő veszteségét (az üzemeltetésből eredőt, és a beruházásra felvett hitel adósságszolgálatát) fizeti, ez évi 300-400 millió forint kiadást jelent Szentgotthárd költségvetésében” – nyilatkozta a magyarnarancs.hu-nak még nyáron Huszár Gábor, ősszel újrázó kormánypárti polgármester. A WUI egyébként a fürdőt üzemeltető önkormányzati tulajdonú Gotthárd-Therm Kft.-nek is tartozott, ez az összeg a céget vezető dr. Simon Margit szerint akkor 8 millió forint volt. A cégadatok szerint a WUI ellen 2014. december 5-én megindították a felszámolást. Ez ügyben ismét megkerestük Huszár Gábor polgármestert, hogy érdeklődjünk, hogyan érinti a várost a WUI ellen megindított felszámolási eljárás, bekapcsolódott-e ebbe az önkormányzat, de nem kaptunk választ.

A WUI körül egyébként egy meglehetősen szövevényes céghálót találtunk: a cég többségi tulajdonosa az Unioninvest Zrt., melynek ügyvezetője szintén Princz Gábor (ez az a cég, amely a cikk elején említett első Töröcskei-féle hitelben is felbukkant, részletek a keretes írásban – a szerk.), a cég egyedüli részvényese pedig az a Rufinus B Kft. amelynek ügyvezetője Szabó-Princz Orsolya. Ennek a cégnek a tulajdonosa a TE-ART ZRT. (vezető tisztségviselő: Princz Gábor), részvényesei között megtaláljuk Princz Györgyöt és az ausztriai címmel bejegyzett Orbán Istvánt. A cégek ellen több eljárás (főleg végrehajtás) folyik, azaz a Körmend és Vidéke felszámolójának nem lesz egyszerű dolga Princz érdekeltségeitől pénzhez jutni, ahogy a WUI felszámolójának sem, hiszen a WUI mögött álló cégek is bajban vannak. Ám ez majd úgyis a jövő zenéje lesz.

Erőteljes személyi átfedések

De hogy jön a képbe Töröcskei István?

Hát így:

false

 

Ez a részlet a WUI tulajdonában álló, Szentgotthárd, Fürdő utca 12/2. helyrajzi számú ingatlan, a szálló tulajdoni lapjáról származik.

Erre az ingatlanra jegyzett be a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet 2012. október 18-án keretbiztosítéki jelzálogjogot, 400 millió forint erejéig. Ez tulajdonképpen egy hitelkeret, amelyről ugyanakkor nem derül ki, hogy mennyi lett belőle felhasználva. Abból ugyanakkor, hogy ezt a jogot még nem törölték tavaly december közepéig, arra lehet következtetni, hogy lehet tartozása a WUI-nak a takarékszövetkezet felé. A tulajdoni lapot átböngészve más furcsaságot is találunk. Nagyon úgy tűnik, hogy a Körmend és Vidéke úgy fogadta el Princz Gábor cégének ingatlanát fedezetül, hogy azon már volt két végrehajtás, az egyiket 2012. június 25-én jegyeztette be a NAV – 84,2 millió forint –, a másikat a Swietelsky végrehajtója augusztus 9-én – 69 millió forint –, ezeket a tartozásokat a mai napig nem törölték a tulajdoni lapról.


Ráadásul a pénzintézetet nem lehet azzal vádolni, hogy nagy energiákat fektetett volna Princz leinformálásába: az MFB 2012. június 4-én egy sajtótájékoztatón tért ki problémás ügyleteire, ezek között szerepel a WUI is, a kockázatvállalás összege 8,9 milliárd forint.

De most már tényleg rátérünk Töröcskei Istvánra!

Még 2014. január 22-én vonta vissza a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét és rendelte el végelszámolását a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB indoklásában a következő szerepel: annyira meggyengült a pénzintézet likviditási helyzete, hogy fennáll a veszélye, nem fog tudni eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. Ezt megelőzően az MNB biztosokat rendelt ki, akik – az MNB közleménye szerint – a takarékszövetkezet tőke- és likviditási helyzetében számos hiányosságot tártak fel. A hiányosságok több esetben hasonló ügylettípusokhoz kötődtek. A végelszámolás indoka az volt, hogy a „nagyszámú és jelentős részben súlyos jogszabálysértés, biztonsági hiányosság kiküszöbölése, a belső kontrollmechanizmusok kiépítése és így a biztonságos hitelintézeti működés helyreállítása, fenntartása olyan ráfordításokat igényelne, amelyek még középtávon sem tennék lehetővé a nyereséges gazdálkodást”.

A Körmend és Vidékénél 2013. novembere óta végzett átfogó vizsgálatot az MNB. Ennek kapcsán november 14-én közleményt adott ki „egy kommunikációs ügynökségen keresztül Török Péter, a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet egyik tulajdonosa és Töröcskei István, az ismert bankár, jelenleg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója” – írta anno az origo.hu. A közlés szerint Töröcskei „szintén jelentős tulajdonnal bír a takarékszövetkezetben. A tulajdonosok elkötelezettek az intézmény mellett, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a pénzintézet prudens működése fennmaradjon.”

Töröcskei István

Töröcskei István

Fotó: MTI

Ám pár hónappal később, 2014 januárjában már az ÁKK adott ki közleményt, melyben ezt írták: „A média tavaly november közepe óta tévesen aposztrofálja Töröcskei Istvánt a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet egyik jelentős tulajdonosaként.” A közlemény szerint ez nem pontos megnevezés, mert „Töröcskei csupán egy tag a 265 tagú szövetkezetben, és mint betétes, egy szavazattal bír. Operatívan a takarékszövetkezet életében soha nem vett részt, működését befolyásoló döntéseket nem hozott, mivel sem az igazgatóságnak, sem a felügyelőbizottságnak nem tagja” – olvasható a tájékoztatásban. Az ÁKK még hozzáfűzte: Töröcskei betétes minőségében is csupán „trustee”-ként, valamint nem jelentős tulajdoni hányadot birtokolva szerepel a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetben.

De van itt még egy érdekes szál. A portfolio.hu ezt írta a takarékszövetkezet kapcsán 2014 januárjában: a „cégadatok szerint négytagú igazgatóság irányítja a körmendi takarékot: Török Péter, Habozy László, Barkóczi István és Forgács Béla, akik nagyrészt 2009 körül kerültek kapcsolatba a céggel. A takarékszövetkezet 2007–2009-ben került olyan nehéz helyzetbe, hogy csak az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) tőkejuttatása tudta volna stabilizálni a helyzetét. Ennek feltételeit (az irányítási jogok átadása) azonban a takarék nem akarta teljesíteni, hanem új befektetőket keresett. Így került a jelenlegi befektetői kör a takarék tulajdonosai és irányítói közé. Forgács Béla 2007 decemberében, Barkóczki István 2009 januárjában, míg Habozy László és Török Péter egy év felügyelőbizottsági tagság után, 2010 december végén lett tagja a vezérigazgatóságnak. Töröcskei István (aki jelenleg az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója is) 2009 júliusa óta a zalaegerszegi székhelyű Széchenyi István Hitelszövetkezet igazgatóságának elnöke, és az ennek társbankjaként működő Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. alapító-tulajdonosa (a T&T Ingatlankezelő és Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül tulajdonos). A Széchenyi István Hitelszövetkezet héttagú igazgatóságának tagja Töröcskei mellett a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatóságában is helyet kapó Török Péter és Habozy László. Török, Habozy és Barkóczi neve a takarékszövetkezetet körülvevő cégháló számos tagjánál feltűnik.”

Török Péter neve aligha mellékes ebben a történetben. A Körmend és Vidéke ugyanis akkor biztosította a 400 millió forintot a WUI-nak, amikor Török a Princz Gábor képviselte Medic Union felügyelőbizottsági tagja volt. (Miközben ugye Habozy és Török ugyanekkor a Töröcskei István által elnökölt Széchenyi Hitelszövetkezet igazgatósági tagjai is voltak.) Habozy Csaba pedig Princz mellett a másik ügyvezető volt a Medic Unionban, és Habozy Csaba édesanyját ugyanúgy hívják, mint a Körmend és Vidékében szereplő Habozy Lászlóét, sőt, mindkettőjüknek Szeged ugyanazon utcájába van a lakcímük bejegyezve.

Princz–Töröcskei, első felvonás

A Népszabadság írása szerint Princz egyik érdekeltsége, a Digit Pont Network Kft. olyan szolgáltatást fejleszt, „amelynek a segítségével az emberek a Tesco áruházakban tudják befizetni csekkjeiket”. A projekthez a Széchenyi Bank biztosított kölcsönt, mégpedig a jegybank növekedési hitelprogramjának keretében. „A Tesco áruházakban jó pár napja új automaták jelentek meg: a kék készülékek képernyőjén futó video szerint beolvassák az emberek csekkjeit, azokat egy QR-kóddá alakítják, s ezzel a vásárlók a Tesco nyitvatartási idejében a pénztáraknál fizethetik ki a csekkeket.” Az áruházláncnál a lapnak decemberben azt mondták: „Hamarosan indul a szolgáltatás, s arra törekszenek, hogy a közüzemi szolgáltatók, távközlési cégek szerződéses partnerként minél hamarabb csatlakozzanak a rendszerhez. Azaz, csak a Tescóval szerződött szolgáltatók csekkjeit lehet befizetni, a többivel továbbra is a postára kell menni.” A cikk megjegyzi: ahhoz, hogy minden csekket elfogadjanak, a Tescónak több száz szolgáltatóval kellene megállapodnia: a társasházaktól az áramszolgáltatókig. Ráadásul 2015-től minden csekken kötelező a QR-kód használata, így az automata is értelmetlenné válik. A rajtuk elhelyezett felirat szerint az automaták az említett Digit Pont Networkhöz tartoznak. „A cég beszámolójának melléklete szerint a Széchenyi Banktól 1,1 milliárd forint hitelt vett fel, s a közelmúltban további 200 milliós kölcsönt kapott a Dél-dunántúli Takarék Banktól. (…) A cég budapesti, Sramli utcai székhelyéül szolgáló társasházi lakás az Unioninvest Zrt. cégkivonata szerint Princz Gábor lakcíme.”

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.