Rendőrt hívtak Vásárhelyen az iskolaépület-vitához

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 30.

Kis-Magyarország

Az aljegyző lecseréltette a zárakat, a református lelkész azt mondta, azokat reggel fel fogják törni.

Elmérgesedett a viszony a hódmezővásárhelyi önkormányzat és a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség között a Petőfi utcai iskolaépület birtokba vétele miatt. Szerdán emiatt rendőrt is kellett hívni – írja a Hódpress.

A törvény szerint az egyházak ingyenesen megkaphatják azokat az önkormányzati tulajdonú épületeket, amelyekben oktatási-nevelési intézményt működtetnek.

E jogszabály következményei ellen több önkormányzat is tiltakozott.

Hódmezővásárhelyen is több milliárd forintot érő épületvagyon sorsáról kellett egyeztetni az iskolákat működtető egyházi szervezetekkel. A Domonkos Nővérekkel és a Szeged-Csanádi Egyházmegyével abban állapodott meg az önkormányzat, hogy vagyonkezelői jogot kapnak a kért épületekre, de a tulajdonos a város marad. A Telexnek erről nyilatkozva Márki-Zay Péter polgármester azt mondta, hogy ugyanezt a lehetőséget felajánlották a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközségnek is, de az a közösség ragaszkodott ahhoz, hogy az épületet tulajdonba akarja kapni. A város képviselő-testülete ezt nem hajlandó átadni. 

 

A reformátusok birtokba vették a Petőfi utca 6. alatti épület földszinti helyiségeit, szerdán viszont Petrovics György aljegyző azzal ment oda, hogy lecserélteti a zárakat. Bán Csaba református lelkész azt kérte tőle, ne tegye ezt, vagy ha mégis megteszi, számítson rá, hogy reggel fel fogják törni az ajtókat, mert 400 gyereknek tanulnia kell, ez közfeladat. Az aljegyző azt mondta, az egyház a jogvitában a bírósághoz fordulhat. A lelkész a zárcsere helyett ugyanezt a megoldást ajánlotta az aljegyzőnek. Végül rendőrt hívtak, aki közölte, azon túl, hogy jegyzőkönyvezi a felek álláspontját, nem intézkedhet. 

Az aljegyző emlékeztetett, hogy az iskola működési engedélye nem vonatkozik a földszinti termekre.

A helyzetet bonyolítja, hogy az épületet nem csak az iskola használja, a reformátusok azonban az egész épület tulajdonjogára és így használatára is igényt tartanak. 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.