Ha a zsámbéki romtemplom újjáépül, azzal szimbolikusan is véget ér a modern műemlékvédelem Magyarországon – írja a hvg.hu.
Az 1220-as években késő román–kora gótikus stílusban épült, majd a XV. században gótikus stílusban kibővített bazilika nemcsak a középkori magyar templomépítészet egyik ikonikus darabja, hanem a honi műemlékvédelemé is. A gyönyörű épületet különös kivételként nem a török, hanem egy XVIII. századi földrengés döntötte romba. Mára ez az ország egyik legfestőibb romja, amely a település szimbóluma, fő turisztikai látványossága, szabadtéri rendezvények otthona, és persze az egyik legnagyobb műemlékvédelmi kihívás.
A templom és a hozzá kapcsolódó kolostor újjáépítésére építészeti pályázatot írt ki az önkormányzat, aminek határideje a napokban járt le . Bár az ICOMOS nevű nemzetközi műemlékvédelmi szervezet olyan terveket tart elfogadhatónak, „amelyek szerint a romtemplom a megújulása után – továbbra is romként – megőrzi páratlan artisztikus, történeti megjelenését”,
a pályázat kifejezetten a visszaépítést preferálja.
Méghozzá úgy, hogy a „beavatkozás során létrejövő alkotás új építészeti entitás” legyen. Ezért – mint a kiírás fogalmaz –„a tervezőtől nem elvárás, hogy az egykori építészeti részletek tekintetében sejtéseket fogalmazzon meg”.
A kiírásra 16 érvényes pályamű érkezett, és a döntést építészekből, egyházi és helyi potentátokból álló bizottság hozza majd meg a héten.
A romokért aggódók így csak abban reménykedhetnek, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem fenyeget a megvalósulás.
Viszonylag új jelenség a műemlékkezelésben a gyakran csak „visszaépítésnek” nevezett gyakorlat. Magyarországon a legtöbb indulatot a budai Várban zajló oda-vissza építkezések váltják ki, amelyek szintén ideológiai okokra hivatkozva öltenek egyre nagyobb méreteket (és nyelnek el egyre több pénzt), miközben a hitelesség szemmel láthatóan nem tud ezzel lépést tartani:
Hogy mivé válik egy műemlék, ha a Fidesz és munkára éhes építőcégei hozzányúlnak, a diósgyőri vár mutatja meg igazán: