"Visszaépítenék" a zsámbéki templomot

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 30.

Lokál

Tönkretennék, mint műemlék, ahogy a diósgyőri várral is tették.

Ha a zsámbéki romtemplom újjáépül, azzal szimbolikusan is véget ér a modern műemlékvédelem Magyarországon – írja a hvg.hu.

Az 1220-as években késő román–kora gótikus stílusban épült, majd a XV. században gótikus stílusban kibővített bazilika nemcsak a középkori magyar templomépítészet egyik ikonikus darabja, hanem a honi műemlékvédelemé is. A gyönyörű épületet különös kivételként nem a török, hanem egy XVIII. századi földrengés döntötte romba. Mára ez az ország egyik legfestőibb romja, amely a település szimbóluma, fő turisztikai látványossága, szabadtéri rendezvények otthona, és persze az egyik legnagyobb műemlékvédelmi kihívás.

A templom és a hozzá kapcsolódó kolostor újjáépítésére építészeti pályázatot írt ki az önkormányzat, aminek határideje a napokban járt le . Bár az ICOMOS nevű nemzetközi műemlékvédelmi szervezet olyan terveket tart elfogadhatónak, „amelyek szerint a romtemplom a megújulása után – továbbra is romként – megőrzi páratlan artisztikus, történeti megjelenését”,

a pályázat kifejezetten a visszaépítést preferálja.

Méghozzá úgy, hogy a „beavatkozás során létrejövő alkotás új építészeti entitás” legyen. Ezért – mint a kiírás fogalmaz –„a tervezőtől nem elvárás, hogy az egykori építészeti részletek tekintetében sejtéseket fogalmazzon meg”.  

A kiírásra 16 érvényes pályamű érkezett, és a döntést építészekből, egyházi és helyi potentátokból álló bizottság hozza majd meg a héten.

A romokért aggódók így csak abban reménykedhetnek, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem fenyeget a megvalósulás.

Viszonylag új jelenség a műemlékkezelésben a gyakran csak „visszaépítésnek” nevezett gyakorlat. Magyarországon a legtöbb indulatot a budai Várban zajló oda-vissza építkezések váltják ki, amelyek szintén ideológiai okokra hivatkozva öltenek egyre nagyobb méreteket (és nyelnek el egyre több pénzt), miközben a hitelesség szemmel láthatóan nem tud ezzel lépést tartani:

Hogy mivé válik egy műemlék, ha a Fidesz és munkára éhes építőcégei hozzányúlnak, a diósgyőri vár mutatja meg igazán:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.