Azt találgatja fél Szolnok, hogy végre elkelt-e a Tisza Szálló

Kis-Magyarország

Eladó a Tisza Szálló – terjedt el Szolnokon a napokban. Nem mintha olyan sokan meg is tudnák venni, hiszen az irányára 1,8 milliárd forint. A hír azért mozgatta meg a szolnokiakat, mert a város legpatinásabb szállodájáról van szó. Ennek ellenére – a városiak nagy bánatára – évek óta eszi az idő, felújítására nincs pénz. A tulajdonosok kínaiak.

A napokban jelent meg egy ingatlanértékesítő cég oldalán, hogy eladó az 5 ezer négyzetméteres Tisza Szálló. Ára 1,8 milliárd forint. Megkeresésünkre a cég egyelőre nem válaszolt, visszahívást ígértek. Azt szerettük volna megtudni, hogy mutatkozik-e érdeklődés iránta, érdeklődik-e maga a város, vagy egyáltalán valaki.

Szolnokon ugyanis folyamatosan téma a Tisza Szálló helyzete. Az épület szemmel láthatóan pusztuló állapotban van, nagyon sokak szomorúságára. Az önkormányzat folyamatosan dolgozik azon, hogy olyan kezekbe kerüljön, aki valóban a gondját viselné. Szalay Ferenc polgármester minden, szállodával kapcsolatban felmerült kérdésre ezt feleli.

Ám hiába a megfeszített munka, a szálló ügye nem jut előbbre. Sőt inkább hátrafelé megy, hiszen egyre rosszabb állapotban látható. A megmentésére nem véletlenül hoztak létre közösségi oldalt. A Mentsük meg a Tisza Szállót! nevezetű közösség eddig, hasonlóan az önkormányzathoz, lényegében az oldal működtetésén kívül semmi eredményt nem ért el. Arra azonban jó, hogy összefoglalja a szállóval kapcsolatos történéseket.

 
Fotó: A szerző felvétele

Az 1928-ban az akkori hírlapok szerint a vidék legpompásabb szállodájaként megnyílt, gyógyfürdővel kiegészült létesítményt az úgynevezett Speyer-hitelből, a város beruházásában épült fel. Nevéhez fűződik a két világháború közötti egyik legnagyobb országos panama is. (A vendégforgalomból származó bevételt gyakorlatilag lenyúlta a városvezetés. Az ügyészség 12 városi tiszviselőt gyanúsított meg.)

A Tisza Szálló a megyeszékhely emblematikus intézménye. Híres volt a Magyar Szakácsok és Cukrászok Országos Szövetsége által kitüntetett étterme, bálterme, vadászterme, a hajdani török fürdőkre emlékeztető gyógyfürdője, cukrászdája, fagylaltozója, élőzenét szolgáltató kerthelyisége. De volt egy Kis Tisza nevezetű étterme is, ez is nevezetes volt. A 900 méter mélyről feltörő gyógyvizével a szállót is fűtik, illetve olyan népszerű közkifolyója van, ahonnan nagyon sokan kannákban hordják a selymes, áldásnak nevezett vizet.

Fénykora a szocializmus időszakára esett, a rendszerváltást követően viszont nem nagyon boldogultak vele tulajdonosai, így aztán nem véletlen, hogy eladták. Kínai vevők lettek az új tulajdonosok,

a hotelt lényegében azóta a város szégyeneként emlegetik.

Már az adásvétel is nagy port kavart, ugyanis a kínaiak az Eximbank hiteléből vették meg, amit a pénzintézet a kínai Túró Rudi-gyártásra szánt. Az üzletről az akkori Index is beszámolt. Az adásvétel kapcsán felbukkant a nagy nevű szolnoki ügyvéd, Tóta Áron neve, aki sokáig fideszes önkormányzati képviselő is volt. Az új tulajdonosi kör jogi képviselőjeként tevékenykedett.

A vételárról megoszlottak a hírek, állítólag 400 millió forint volt. Hogy a pénzt a kínaiak honnan teremthették elő, arról az Átlátszó írt szintén nagy port kavart cikket. E szerint a szálló 2010-ben került a kínaiakhoz. Nem kizárt az sem, hogy a Túró Rudi kinti bevezetésére adott állami eximbankos hitelből vásárolhatták meg az ingatlant. A túródesszert sikertelen kínai piacra dobásából büntetőeljárás is lett, de az ügyészség nem tudta egyértelműen megállapítani a kínai gyanúsítottak bűnösségét.

2018-ban aztán mintha történt volna valami. Szolnokra látogatott ugyanis Chen Zhu, a Kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának alelnöke, a Kínai-Magyar Kulturális Csere és Baráti Szövetség elnöke. Delegációjával Svájc és Németország után érkezett Magyarországra, ahol a fővároson kívül csak Szolnokra látogatott el. A csoportot Duan Jielong, Kína magyarországi nagykövete is elkísérte a szolnoki programokra. Szalay Ferenc polgármester a városházán fogadta a delegációt. "Nagyon jó a két ország kapcsolata, hiszen Magyarország volt az első, amely csatlakozott a Kína és a kelet-közép-európai államok között létrehozott úgynevezett 16+1 nevű gazdasági együttműködéshez. Szolnoknak is kiemelt szerepe van ebben a kapcsolatban, hiszen ez az egyetlen város, amelynek három kínai testvértelepülése is van" – mondta a találkozón Duan Jielong nagykövet. Ezt követően említést tett a Tisza Szállóról is. Elmondta,

számukra is fontos hogy a nagy múltú szálloda megmaradjon az utókor számára, ezért támogatják a felújításra irányuló törekvéseket,

írta a Mentsük meg a Tisza Szállót! oldal.

A szállót 2017-ben már megpróbálták eladni – erről az Átlátszó cikke is említést tett. Akkor a szóbeszéd egymilliárd forintot emlegetett. Most 1,8 milliárd forintért bárki megveheti, de sokak szerint még legalább 3 milliárdot rá kellene fordítania a felújítására, ám jobban teszi az új tulajdonos, ha ötmilliárddal számol.

Hogy mikorra térülne meg a befektetése, nem tudni, csak azt, hogy a megyeszékhelynek égetően szüksége lenne több szállodai kapacitásra. Az is külön érdekesség, hogy az egykori, húszas évekbeli városvezetés és a jelenlegi is a turizmus fejlesztésében látta, látja a megyeszékhely fejlődésének egyik lehetőségét.

Mindenesetre ha befejeződik a szomszédos Szigligeti Színház felújítása, az jelentős kontrasztot ad majd a lerobbant Tisza Szálló látványával.

Szolnoknak amúgy sincs nagy szerencséje – annak ellenére, hogy több kínai testvérvárossal is büszkélkedhet – a kínai befektetőkkel. A nagy reményeket táplált citromsavgyár építéséhez is 10 év után fogtak hozzá. A gyárnak már rég termelnie kellene, de jó, ha 2022 tavaszára készen lesz.

Az újabb, immár 1,8 milliárd forint értékűre taksált ingatlan eladásával kapcsolatban megkérdeztük a várost. Szerettük volna megtudni, hogy az önkormányzat kíván-e élni a megvásárlás lehetőségével, illetve tudomása van-e arról, hogy mutatkozik-e érdeklődés a szálló iránt. Egyelőre nem érkezett válasz kérdéseinkre.

Az ingatlanos cég időközben kedden délelőtt a hirdetést visszavonta. Azt írták:

„Ez a hirdetés már nem található. Az ingatlan valószínűleg gazdára talált.”

Hogy valóban elkelt-e a Tisza Szálló, egyelőre nem tudtuk meg, ugyanis az értékesítő visszatelefonált, és az OTP Ingatlanponthoz irányított minket, ám ott senkit sem értünk el.

Elmentünk a szállodához is, hátha tudunk helyben érdeklődni, de az omló vakolatú épületen minden ajtó és kapu zárva volt.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A magyar tehetséggondozó, ahol másképpen néznek a tinédzserekre

A Milestone Intézet 15 éve készíti fel sikeresen a világ legjobb egyetemeire jelentkező középiskolásokat, akiket autonómiára és felelősségvállalásra nevel. Az intézmény oktatási igazgatója szerint a legfontosabb, hogy a diákok megtalálják azokat a kérdéseket és témákat, amelyek őszintén foglalkoztatják őket. Ebben segítenek a Milestone-ban oktató szakemberek.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.