Nem vártak a katasztrófavédelem által koordinált államosított szúnyogirtásra, több balatoni település is saját kezébe vette a gyérítés ügyét. Döntésüknek kizárólag szakmai okai voltak – értesült a magyarnarancs.hu. A hetekben ugyanis a több mint hetven települést tömörítő Balatoni Szövetség (BSZ) saját költségén, az önkormányzatok pénzbeli hozzájárulásával kezdte meg a szúnyogirtást Veszprém, Zala és Somogy megye Balatont érintő területein: a szövetség önkormányzatai mintegy 40 millió forintot adtak össze, ebből finanszírozzák az irtást, amelynek első szakasza május elején történt. (Május végén is irtani fognak egyszer.) Lépésük hátterében több ok húzódik.
| ||
Úgy tudjuk, hogy a Balatoni Szövetség nem volt teljes mértékben elégedett, ahogy a tavaly augusztus végéig a katasztrófavédelem koordinálásával irtották a szúnyogokat. (Az állami szúnyogmutyiról keretes írásunkban olvashat bővebben.) A korábbi gyérítéssel kapcsolatban ugyanis számos panasz érkezett: a térség polgármesterei közül például többen is sérelmezték, hogy a már nem a BSZ által irányított védekezésre nem mindig a korábban megszokott, hajnali órákban került sor. Így akadt, ahol „szabadban misézőket, strandolókat, sportolókat permeteztek le”.
| Mi az az állami szúnyogmutyi? Tavaly júniusban derült ki, hogy az állam átvállalja az önkormányzatoktól a szúnyogirtás költségét, és 1,5 milliárd forintból 450 ezer hektáron légi kémiai, 350 ezer hektáron földi kémiai és 20 ezer hektáron biológiai módszerrel elkezdték irtani a szúnyogokat. Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) azóta már nyugdíjazott vezetője tavaly azt mondta: korábban az önkormányzatok látták el ezt a feladatot, de nem voltak összehangolva a szúnyogirtások, ezért azok sokszor hatástalanok voltak. Aztán kiderült, hogy a szúnyogirtásra kiírt 1,5 milliárdos pályázatot elnyerő konzorcium egyik cégét ügyvédként korábban épp Bakondi György is képviselte (aki akkor még ugye a Katasztrófavédelmet irányította.). Mint ahogy arról a magyarnarancs.hu is számolt be elsőként: a meghívásos közbeszerzési eljárás végén a szegedi SZEMP Air Légiszolgáltató Kft., a békési Rovért Rovar- és Rágcsálóirtó Kft. és a budapesti Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt. által alkotott konzorcium nyerte el a megbízást. A katasztrófavédelem néhány hete távozott vezetője 2005 és 2007 között a Darázs és Társai Ügyvédi Iroda színeiben képviselte a Corax Kft.-t. Mindezt az OKF-nél is elismerték, de szerintük ez nem jelentett akadályt abban, hogy megbízzák a konzorciumot a szúnyogirtással. |
A Balatoni Szövetség szerint tavaly indokolt lett volna még egy nyár végi gyérítés is, de forrás hiányában ez nem valósult meg. Megtudtuk, hogy egyéb finanszírozási problémák is akadtak, hiszen a 2014 első felében még saját feladatként végzett szúnyogirtás államra eső és utólag finanszírozott részét csak idén, néhány hete kapta meg a BSZ. Érdeklődésünkre közölték, hogy a bizonytalan helyzet ellenére nem tudnak már tovább várni, attól tartanak, hogy ha most nem lépnek, akkor szúnyoginvázió lesz nyáron a Balaton térségében. Ez pedig csak a turizmus kárára történhetne meg.
Május elején a korábbi gyakorlatnak megfelelően a szövetség által megbízott szakértők megvizsgálták a parti zóna és a háttérterületek nádas-mocsárrét komplexumainak időszakosan víz alatt álló részterületeit, ezek után azt javasolták, hogy gyorsan meg kell kezdeni a gyérítést. Annak ellenére elkezdték a védekezést, hogy bizonytalan az állami finanszírozás, „sajnos a szúnyogok nincsenek tekintettel a döntéshozatali mechanizmus menetére” – közölte a magyarnarancs.hu-val Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke. Érdekes, hogy a Balatoni Szövetség közbeszerzését egyébként az a Corax nyerte el, amely az állami szúnyogmutyi „főszereplője” volt. (A cégről bővebben itt olvashat.)
Így ma már az első szúnyogirtáson túl is van a balatoni térség, és úgy tudjuk, a jövőben szívesen hogy visszatérének a korábbi, államosított rendszer előtti gyakorlathoz, vagyis ahhoz, hogy a költségek felét a központi költségvetésből finanszírozzák, a maradék összeget pedig a Balatoni Szövetség önkormányzatai adják össze.
Arról, hogy az ország más pontjain hogyan működik majd a szúnyogirtás, az még továbbra is bizonytalan. Pedig az enyhe tél miatt már több helyen el kellett volna kezdeni a munkálatokat, és mivel a csúszás már jelentős, félő, hogy újabb szúnyoginvázió várható. A Belügyminisztériumtól még hetekkel ezelőtt szerettük volna megtudni, hogy ebben az évben mely cégek mekkora összegű állami megbízást kaphatnak, és mikor indulhatnak el a munkák. Kérdéseinkre azt írták: a „szúnyoggyérítés feladatának idei évre vonatkozó feltételeiről és idei évi felelőséről rendelkező kormányhatározat még nem jelent meg, az azokkal kapcsolatos kérdések tekintetében így jelenleg nem áll módunkban tájékoztatást adni”. Ezenfelül még felsorolták, hogy tavaly mennyit költött az állam erre a feladatra, és mekkora területen mikor irtották a szúnyogokat.
A katasztrófavédelem cikkünk megjelenéséig még nem írta ki a közbeszerzést, noha az irtást már meg kellene kezdeni. A szúnyogszezon ugyanis beköszöntött.
