Cserkész-kastély: ingyen kapták az államtól, néha legénybúcsúra adják ki

  • Magyar Krisztián
  • 2015. június 21.

Kis-Magyarország

A milliárdokkal megtámogatott cserkészeket a KDNP különösen szereti. A Nagykovácsiban található kastély mellett élők azonban hangos bulikra panaszkodnak. És még jön az építkezés is!

A Magyar Cserkészszövetség a közelmúltban kezdte el a felújításokat abban a kastélykomplexumban, amelyhez egy 2013-as kormánydöntés után jutottak hozzá ingyen a cserkészek. A helyi lakosok közül azonban többen panaszkodnak a cserkészekre, akik nem is olyan régóta eresztettek gyökeret Nagykovácsiban.

A kezdetek: cserkészek bejövetele

A főváros melletti település kellős közepén található területre az előző nagykovácsi képviselő-testület is igényt tartott volna, úgy tudjuk, hogy mindezt egy darabig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. is támogatta. De ahogy arról korábban a magyarnarancs.hu is írt, végül – információink szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közbenjárásával – a cserkészek lettek a befutók, akik 2013-ban kaptak 110 millió forintot a nagykovácsi komplexum felújítására.

Így nézett ki ősszel

Így nézett ki ősszel

Fotó: Sióréti Gábor

 

Építenek, bontanak

Még a tavaly szeptemberi megkeresésünkkor nem tudott pontos választ adni a Magyar Cserkészszövetség arról, hogy pontosan milyen fejlesztéseket terveznek Nagykovácsiban. A napokban a szövetség munkatársai bemutatták portálunknak az időközben elkészült terveket és azt is, hogy jelenleg milyen építkezések folynak a területen. Az épületfeltárások és az állapotfelmérések mellett az oktatási központ kialakítása most az egyik leglátványosabb elem. Itt 7–18 évesek számára terveznek kézműves-foglalkozásokat, különórákat és iskolán kívüli képzéseket. A kastély melletti műhely kialakításával várhatóan már idén elkészülnek, itt 3D-nyomtató, különböző vágásokra alkalmas lézereszközök és CNC-folyamatok elvégzésére alkalmas gépek is lesznek. De 2016-ra felújítják a kastélyépületet, a panziót, illetve az ott található kisebb tornyot is.

A közelmúltban jóváhagyott építési és bontási engedélyek alapján – kettő kivételével – lebontanak minden olyan építményt, amelyet a második világháború után emeltek, míg a meglévő, történeti jellegű fa nyílászárókat és kőelemeket – például a Tisza család címerét – restaurátorokkal állíttatják helyre. A főbejárathoz közeli három épületrészben irodák kapnak majd helyet, a kastély pedig képzések és tréningek helyszíne lehet majd akár külsősök számára.

De mindez csak aprópénz ahhoz képest, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal kötött megállapodás szerint még további, maximum 2,39 milliárd forint is a Cserkészszövetséghez kerül 2014 és 2016 között, amelyből teljesen felújíthatják a területen található épületeket és rendezhetik a hatalmas parkot. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára egy idei, a kormany.hu-n is megjelent videón a cserkészeknek adott 2,5 milliárdos állami támogatásról – amely a korábbi 110 millió és a 2,39 milliárd forintból áll össze –, illetve említett egy KEOP-pályázatot is, amelyen további 30,7 millió forintot nyertek a cserkészek épületenergetikai fejlesztésekre. Úgy tudjuk, ez a pályázat a közelmúltban zárult le.

A cserkészek ügyét elsősorban a KDNP viseli a szívén. Pár éve maga Semjén Zsolt beszélt a cserkészek megtámogatásának szükségéről. Egy, a cserkesz.hu-n található beszámoló szerint 2012-ben Semjén Zsolt maga kötött megállapodást a Magyar Cserkészszövetséggel. A kormányfő helyettese ebből az alkalomból elmondta: „a cserkészetnek óriási szerepe van az állam szempontjából, olyan feladatot lát el az ifjúság gondozásában, ami semmi mással nem helyettesíthető. Ezért a magyar állam jól felfogott érdeke, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa a mozgalom célkitűzéseit.” Külön kitért arra, hogy a szervezet kiemelt szerepet játszik az országon belüli nemzettudat megerősítése mellett a Kárpát-medencei magyarság nemzettudatának erősítésében és a nyugati emigráció magyarságtudatának megtartásában. Felidézte, hogy Magyarországon 1912-ben öltött intézményes formát a cserkészmozgalom, ami nagyszerűen működött az ifjúság segítése, a nemzettudat erősítése terén egyaránt. Hozzátette: 1948-ban a kommunista hatalomátvétel után a hasonló szervezetekkel együtt a cserkészmozgalom is a kommunista diktatúra áldozata lett, „az ingatlanjait elrabolták, a szervezetet üldözték, a vezetőinek egy részét börtönbe csukták, másik részét emigrációba kényszerítették”. Semjén emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltozás után az ingatlanrendezés nem terjedt ki az ilyen típusú szervezetekre, és a mozgalom sem kapta vissza azt a vagyont, amit a kommunista rendszer idején elraboltak tőlük.

Üvölt a techno

A Magyar Cserkészszövetség korábban sem tagadta, hogy külsős rendezvényeknek is otthont adhat majd a Nagykovácsiban található kastély területe, és kiderült, hogy a cserkészek egy magániskola építésének lehetőségét is felvetették, bár utóbbira még nincs semmilyen forrásuk.

Ilyen lesz

Ilyen lesz

 

A kastély körüli utcákban – leginkább a hátsó bejáratnál futó Kolozsváriban – lakók azonban attól tartanak, hogy a csendes és nyugodt környezet a 2016-os átadást követően teljesen megváltozik. „Már most is, ahogyan elkezdték külsősöknek kiadni a területet, volt több olyan este, amikor a hangzavartól nem volt nyugtunk. Olyan is volt, amikor az üvöltő techno zene miatt nem tudtunk pihenni. Ez nem tudom, mennyire összeegyeztethető a cserkészi életformával, mindenesetre furcsálljuk” – mesélte portálunknak az egyik közelben élő. Úgy tudjuk, ez a hangos buli egy legénybúcsú lehetett, miközben forrásunktól megtudtuk, hogy több utca lakói is aláírtak egy petíciót, amelyet eljuttattak a település önkormányzatához.

Ebben arra hívják fel a figyelmet, hogy „a kastély és környező épületei sok ház közvetlen közelében helyezkednek el. Az elmúlt hetekben többször kaptunk ízelítőt a különböző hétvégi rendezvények zajszennyezéséből, amely során még éjfél után is hangos zaj tette lehetetlenné az éjszakai pihenést. Közösségünk aggódik, hogy a tervezett »fejlesztések« állandó negatív változást hoznak a környék lakóinak életminőségében”. Arra kérik Nagykovácsi vezetését, hogy a rendelkezésre álló összes információt osszák meg velük a beruházásról és várható környezeti hatásairól, illetve minden rendelkezésükre álló eszközzel érjék el, hogy a lakosokat semmilyen negatív hatás ne érje.

Nem nyugodtak meg

A környező utcában élők a magyarnarancs.hu-nak azt is hangsúlyozták, hogy eddig alig kaptak bármiféle tájékoztatást arról, mi is készül a kastély területén, és ezt jelezték az önkormányzat felé is.

Eddig egy honlapon kívül a Magyar Cserkészszövetség sem tett sokat azért, hogy a környéken élőket megnyugtassa, de – a lakosok önkormányzatnak elküldött petícióját követően – a napokban nyitottak meg egy kisebb kiállítást, ahol mindenki megnézheti a látványterveket, de már a honlapjukról is lehet tájékozódni a fejleményekről.

A tiltakozók kifogásai miatt a csütörtöki közmeghallgatás napirendi pontjai közé is felvették a témát, ahol nagyjából ugyanazok az ellenérvek hangzottak el: többen panaszkodtak a zajra és a tájékoztatás hiányára. Volt, aki úgy vélte: aggályos, hogy az önkormányzat nem készített külön hatástanulmányt a beruházás várható következményeiről, csak elfogadta a Magyar Cserkészszövetség által megrendelt dokumentumban foglaltakat. Az ezzel kapcsolatos felvetéseik után – helyi forrásainktól úgy tudjuk – a település polgármestere arra hivatkozott, hogy nincs erre pénze az önkormányzatnak. Kiszelné Mohos Katalin településvezető a közmeghallgatáson is megerősítette, hogy ők nem fognak hatástanulmányt készíteni.

A fórumon is felmerült, hogy miért a cserkészek kapták meg a kastélyt és a hozzá tartozó parkot, de erre nem tudott válaszolni az önkormányzattól senki, a reagálás csak annyi volt, hogy ebben az ügyben az előző testület és polgármester az illetékes. A mostani vezetés egyébként tárgyal a Magyar Cserkészszövetséggel, de még nincs végleges megállapodás. Úgy tudjuk, szóba került, hogy a polgármesteri hivatal is az egyik épületbe költözik, de az önkormányzat ezért nem tudott vagy nem akart volna annyit fizetni, amennyit a cserkészek kértek, illetve időközben bejött a képbe egy másik nagykovácsi fejlesztés, amelynek része lehet a hivatal elhelyezése.

A közmeghallgatáson – ahol be

A szűkszavú önkormányzat

Még a közmeghallgatás előtt számos kérdéssel is megkerestük a nagykovácsi önkormányzatot, egyebek közt arra voltunk kíváncsiak, kaptak-e bármilyen garanciát a Magyar Cserkészszövetségtől arra vonatkozóan, hogy a kastély területén végzett tevékenységek nem lesznek-e összeegyeztethetetlenek a parkkal szomszédos utcákban élőknek és az egész település lakóinak zavartalan élethez való jogával? Illetve arra is rákérdeztünk, hogy mennyire ismerik a cserkészek terveit és hogy állnak a település és a szövetség közti tárgyalás. Kérdéseinkre érdemben alig kaptunk tájékoztatást: annyit közöltek, hogy még folynak az egyeztetések, illetve közölték, hogy a kastély területére szervezett rendezvényekről azok szervezői a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kértek és kaptak is engedélyt.

mutatták a látványterveket is – a cserkészek képviseletében Vida Péter, a nagykovácsi projekt vezetője mindenkit próbált megnyugtatni és kiemelte, hogy ők igyekeznek jó gazdái lenni a területnek, illetve arra is ígéretet tett, hogy a parkot rendszeresen nyitva tartják a nagykovácsiak számára. A zajról pedig úgy nyilatkozott: ők a bérbeadás során a szerződésben rögzítik, hogy mindenkinek be kell tartania a csendrendeletet. Ennek ellenére a portálunknak nyilatkozó lakosok szerint félő, hogy minden marad a régiben, illetve attól tartanak, hogy a beruházás végeztével egyre több csoport jelenik majd meg a kastély területén, így a várható zajkeltés is magasabb lesz. Bár még a megvalósulása sem biztos, de a cserkészek által említett, mintegy 400 fős magániskoláról sincs jó véleményük. Állításuk szerint annyira megnőne a forgalom a környéken az iskolába érkezéskor és távozáskor, hogy azt már nem bírná el a település.

Nagykovácsiban a csütörtöki fórumon megjelent gróf Tisza Istvánné is, aki egyebek közt kifogásolta azt az állami döntést, amellyel a cserkészekhez került az 1951-ben államosított ingatlanegyüttes.

Tisza Istvánné

Tisza Istvánné

Fotó: Magyar Krisztián

Az 1918-ban meggyilkolt miniszterelnök egyik dédunokájának felesége a magyarnarancs.hu-nak hangsúlyozta, hogy ők szívesen működtették volna a kastélyt, és nem saját, hanem közcélra hasznosították volna. Megtudtuk, hogy tavaly januárjában – miután számukra is világosság vált, hogy a kastélyt kinek adja az állam – Orbán Viktornak is írtak egy levelet, amelyben jelezték: attól tartanak, hogy az épületek nem a „kellő színvonalon, a történelmi családhoz és a magyar kulturális és történelmi hagyományokhoz méltóan” lesznek felújítva. Érdeklődtek afelől is, hogy a Tisza család kap-e „méltó kárpótlást” a kastélyért.

A levelet gróf Tisza Istvánné képviseletében az a Grespik László ügyvéd írta, aki jelenleg a radikális jobboldaliaknak jogi segítséget adó Nemzeti Jogvédő Alapítvány kurátora. (Egyébként Grespik is ott volt a csütörtöki közmeghallgatáson.) A kormány részéről Lázár János válaszolt tavaly februárban, a Miniszterelnökséget akkor még államtitkárként vezető politikus részletesen leírta, hogy mely kormányhatározatban döntöttek a kastély átadásáról, és ehhez mennyi támogatás jár a Magyar Cserkészszövetségnek. A kárpótlással kapcsolatban pedig kiemelte: új jogcímen kárpótlási igény teljesítésére már nincs lehetőségük.

Neked ajánljuk