„Ugyan már, teljesen értelmetlen! Most mondja meg, hogyan jelentsem be két héttel korábban azt, ha itt az utcán összefutunk a barátommal, megbeszéljük, hogy iszunk a névnapomra, meghívjuk a haverokat is?” Két idősebb férfival latolgatjuk a Ceglédhez közeli Törtelen, hogyan lehet a június 26-ától hatályos helyi „csendrendeletet” betartani. „Eddig is voltak hangos bulik, ott a horgásztónál is szoktak diszkózni, senkinek nem volt baja vele. Menjen csak el a Honvéd utcába, megismerheti a bajok gyökerét!” – igazít el a 60 év körüli férfi.
Bulizni csak engedéllyel!
A törteli csendrendeletet egy júniusi cikk kapcsán ismerhette meg az ország. Az akkor még csak tervezet arról szólt, hogy:
– a jövőben már a családi rendezvény előtt tizenöt nappal be kell majd jelenteni az összejövést a jegyzőnél,
– ekkor meg kell adni a buli pontos dátumát (órától óráig), helyszínét, a résztvevők létszámát,
– továbbá a rendezvényen alkalmazni tervezett szórakoztató elemeket,
– ráadásul a közvetlen szomszédok írásbeli hozzájárulását is bekérik.
| ||
Törtelen az indulatok állítólag egy hangosan bulizó család miatt pattantak ki – ám ottjártunkkor kiderült, hogy a szóban forgó utcában olyannyira elmérgesedtek a viszonyok, hogy nemrég egy férfi majdnem azért támadt rá szomszédjára, mert annak gyermekei hangosan játszottak az udvaron. Ezt a helyzetet akarja rendezni az új, fentebb vázolt önkormányzati rendelet, ami ugyanakkor – nem vitatva senki pihenéshez való jogát – azért néhány kérdést felvet. Például: csak a családi rendezvényt kell bejelenteni? Mi számít családinak? Ha jelen van a tulaj egyik rokona? És egy nem családi rendezvény nem lehet hangos vagy zavaró? Honnan tudjuk, hányan lesznek egy bulin két héttel előtte? Mi lesz, ha többen lesznek? Ki ellenőrzi ezt? Ki ellenőrzi, hogy túllépik az időt? Miért ne tarthasson valaki bulit, aki éppen össze van veszve a szomszéddal, és az nem ad „engedélyt” neki?
Csak hogy néhány bennünk felmerülő kérdést említsünk.
A törteli jegyző aztán módosított is a tervezeten: az olyan magánrendezvényt például, ami nem jár hangos zenével, továbbra sem kell bejelenteni. (Például az otthon tartott névnapokat, születésnapokat stb.) További változás az is, hogy mégsem szükséges a szomszédok beleegyezése a bulihoz, sőt, az engedélyezett időpontban éjfélig a kirívó hanghatást is túl lehet lépni.
Az utcán beszélgető két idős férfi szerint értelmetlen és betarthatatlan a rendelet, ráadásul néhány család konfliktusa adott okot annak megalkotására. El is indultunk az említett Honvéd utcába, hogy a konfliktus mélyére ássunk.
Már árulják a házat
A törteli Honvéd utcában csupán néhány porta található, lakhatnak vagy 25-30-an benne, öt ház jobbról, öt balról. Az egyik pici, kissé még romos ház udvarán éppen vájlingban mos zöldséget egy asszony – megtudjuk, ő az, aki egy ovisballagás alkalmával meghívta a rokonokat, majd a szemben lakó szomszédjuk kihívta a rendőröket. Burai Rozália beinvitál házukba, leültet, megkínál kávéval, közben mesél, azt például, hogy eddig már többször hívták rájuk a rendőröket. Rendre a szemben lakó szomszéd, Kádár úr. „Én nem maradok itt tovább, amint eladjuk a házat, költözünk. Nemrég házasodtunk az urammal, most ő dolgozik, Kecskeméten, a Mercedes-gyárban kapott munkát. Ő két kicsi lányt hozott a házasságba, nekem van egy 14 éves fiam. A kislányoknak akartam örömet okozni, mivel igen sokat nélkülöztek korábban. De nekem engedélyem volt az óvodai ballagásra, megmutatom magának.”
| ||
Térül-fordul, már hozza is a papírt, aláírással, pecséttel. Május 30-án volt az ovisballagás, a jegyzői engedélyt 20-án adták ki. Értetlenkedésemre, mivel még nem is hatályos a rendelet, ráadásul csak júniusban tárgyalta azt a testület, az asszony elmeséli, hogy azért kért már akkor is engedélyt az önkormányzattól – bár még nem volt kötelező –, mert a szemben levő családra is kihívták a rendőröket, holott csak egy délelőttön zenét hallgattak. El akarta kerülni a konfliktust, de nem sikerült, így is kint jártak nála a rendőrök, kétszer is. Egyszer akkor, amikor a kicsik ballagását ünnepelte a 30 fős család, világos nappal. „Nyolc hónapja lakunk itt, elkezdtük kicsinosítani a házat, de nekem nincs maradásom. Kinek hiányzik az, hogy mindennap zaklassák? Azt mondják, túl hangos volt a zene. Amikor kijöttek a rendőrök, megfordítottuk a hangszórókat. A szódás arrafele lakik, később kérdeztük őt, hogy mennyire volt zavaró, de azt mondta, jól aludt ebéd után attól. Higgye el, az a baj, hogy cigányok vagyunk. A képviselő, mert ugye az, jelentget állandóan, már azt is kijelentette, hogy nem hozhatunk tőle gázt. Be ne tegyük oda a lábunkat.” Burai Rozália azt mondja: mindig is Törtelen élt, csak egy másik utcában, ahol állítása szerint soha nem volt konfliktusa az ott lakókkal.
És itt sincs mindenkivel, csak a szemben lakóval. Ezt bizonyítandó, Rozália átkalauzol minket a majdnem szemben lakó Marika nénihez, aki Pestről költözött Törtelre nyolc évvel ezelőtt, az édesanyjától megörökölt házba. Marika megerősíti a fiatalasszony szavait: „Ez egy tiszta, rendes asszony, csinálgatják a házukat, ahogy tudják. A gyerekek is aranyosak, de engem is megszóltak, hogy leültem náluk az udvaron. Én katolikus vagyok, egyformán szeretem az embereket. Ez a másik szomszédom viszont kibírhatatlan” – mutat az idős, magányosan élő asszony a kertszomszédjára.
Mit gondolnak, ő ki?
Nem, nem Kádár úr, hanem Andrea, akihez szintén járnak a rendőrök, mert ő is hangosan hallgatja a zenét, állítólag. Margit néni nekünk azt mondja, hogy nem is a zajjal van a gond, sokkal inkább a kosszal. Szerencsére Andreával is összefutunk, akinek a felső szomszédja (Kádár úr) hívta a rendőrséget. Andrea szerint azonban nem volt hangos a zene, különben is mindenre kihívják a rendőröket. És nemcsak Kádár úr. „Tegnap éppen az Etusnak (ő egy másik szomszéd – a szerk.) kellett kihívni a rendőröket, mert a szomszédja (ő sem szerepelt eddig – a szerk.) nem bírta elviselni, hogy a gyerekek az udvaron játszottak, sivítottak, s neki akart menni az anyukának. Erre Etus hívta a rendőröket.” Akik kijöttek, nem is lett semmi baj.
| ||
Rövid idő alatt tehát az derült ki törteli tartózkodásunk során, hogy meglehetősen gyakran hívják ki a Honvéd utcába a rendőröket, mivel nem tudják rendezni egymás közt a vitákat. Az utca legnagyobb háza az úgynevezett képviselőé, aki – mint kiderült – valójában nem képviselő a testületben, de a kulturális bizottság elnöke. A helyiek szerint ő hívja ki legtöbbet a rendőröket. Becsöngettünk hozzá, hogy megtudjuk, miért.
A bulizós családok réme
A lebetonozott udvarban megindult az élet, tápot, csirkét, palackos gázt is értékesítenek. Kádár József szerint nem lenne itt baj, ha mindenki betartaná a szabályokat. „Már a lányom sem jön haza Pestről, mert képtelen itt pihenni. De nem az én ötletem volt a rendelet, higgye el.”
A középkorú férfi azt magyarázza, hogy ő nem képviselő, de náluk az a szokás, hogy a választásokon egy csapatot alkotók közül azok, akik nem kerültek be a testületbe, bizottsági tagok lesznek, együtt üléseznek, hoznak döntéseket. Ők függetlenként nyerték el a település bizalmát a polgármesterré lett Godó Tiborral, aki korábban az abonyi rendőrőrsöt vezette. Állítja: a rendeletet nem ő találta ki, nem is konkrétan az utcában történtek miatt fogadta el a testület. „Másutt is vannak problémák, csak nem mernek szólni. Képzelje el, hogy már a szombati ebédemet sem tudtam megenni ebben a dumdumban! Kihívtam a rendőröket, de akkor sem tekerték lejjebb a zenét, akkor utánuk szóltam, hogy intézkedtek-e, visszajöttek (mármint a rendőrök – Sz. R.), de továbbra sem változott a hangszint. Így inkább elmentünk, este fél 11-kor jöttünk haza, 11-re elcsendesedtek.”
Amikor azt feszegetem, hogy talán mégis maguk között kellene ezt elintézni, mivel már ketten is a házukat árulják (Rozáliáék mellett már Andrea is – Sz. R.), a férfi párja a háttérben felsóhajt: „Bárcsak sikerülne nekik!” A férfi szerint nem igaz, hogy ne lennének partnerek ebben a vitában. Az ő álláspontja szerint éppen a „bulizós” családok nem képesek a kompromisszumra. Ezért kell rájuk hívni a rendőröket, de talán a rendelet most majd segít.
Az önkormányzat szerint
„A 2012-es önkormányzati törvény ad felhatalmazást arra, hogy a közösségi élet szabályait rendezzük” – magyarázza Búcsús Tamás. A jegyző folytatja: „2014 decemberében mi éltünk is ezzel a lehetőséggel, akkor az utcai alkoholfogyasztást szabályoztuk például, ezt egészítettük most ki.” Arra a kérdésemre, hogy ez esetben a lavinát elindító „ovisballagást” szervező asszony miért kért engedélyt, Búcsús Tamás azt válaszolta, hogy a szokás alapján, „eddig sem volt életidegen, hogy rendezvényre engedélyt kérjenek a lakosok”. A törteli jegyző elmondta, hogy a félreértések elkerülése végett, készítettek egy nyomtatványt, amelyen a rendelet szerepel, s amit a jegyző kommentárokkal látott el, így mindenki számára világos lesz, hogy kinek, mit kell tennie. Az ő álláspontja szerint a helyi rendelet megengedőbb az országos szabályozásnál, mivel a központi szabályozás szerint este 10 után már nem lehet 50 decibelnél magasabb zajszintet elérnie egy rendezvénynek, míg a külön engedélyt kapott családoknál megengedett az, hogy az adott napon éjfélig „hangoskodjanak”. Szerinte továbbra sem kell a névnapi bulikra engedélyt kérni, azt csendesebben, illetve a ház falai között mindenki megtarthatja. A módosított rendeletből az is kiderül, lakodalomhoz sem kell engedélyt kérni. A rendelet június 26-tól hatályos, egyfelől azért, hogy a kéthetes határidőt, amennyivel előtte be kell jelenteni a rendezvényt, be tudják tartani, másfelől pedig azért, hogy addigra a ballagások zöme lemegy, így azok elé már nem gördítenek akadályt.
Búcsús Tamás azt is elmondta, hogy a zajszintmérő beszerzését már megkezdték, így meg tudják oldani a zajmérést, de egyébként is sok (sic!) vállalkozó jelezte, hogy segítenének ennek lebonyolításában. A rendelet a jegyző szerint hézagpótló, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy települések sora érdeklődött a megvalósítás mikéntjéről. Azt a jegyző határozottan cáfolta, hogy a Honvéd utcában történtek miatt került terítékre a rendelet, az ő tudomása szerint máshonnan is érkeztek panaszok, a jogszabály mindenkire vonatkozik, kivétel nélkül.
„Csak abban az esetben fordulhat elő, hogy nem kap valaki engedélyt, ha már előtte voltak gondok, de még ebben az esetben is fontolóra vesszük” – magyarázta Godó Tibor. Törtel polgármestere végül így summáz: „a későbbiekben viszont, a rendelet hatályba lépése után, előfordulhat, hogy amennyiben valaki nem tartotta be a rendeletet, akkor nem engedélyezzük újabb rendezvény megtartását.”
| Gémesi szerint „A pihenéshez való jog az első” – fejtette ki véleményét a törteli rendelettel kapcsolatban Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Bár azon meglepődött, hogy a település rendelete nem csupán a vendéglátó egységekre vonatkoztatva született meg, hanem engedélyt kell kérni június 26-tól magánszemélyeknek is, ha zajosabb házi rendezvényre készülnek, mégis úgy látja, hogy amennyiben a nyugalmas együttélés alapvető feltételeit nem tartják be egy településen, ami valójában kulturális kérdés, akkor nem árt szabályozni azt. Gödöllőt hozta példának a Szövetség elnöke, ahol évtizedek óta polgármester Gémesi: az önkormányzati rendezvények esetén is megértést kérnek a zajhatások miatt az ott élőktől, mintegy mintát adva a lakosoknak az együttélés szabályai betartásához. Gémesi nem tartja azt valószínűnek, hogy Törtel jegyzője „megválogatná” azt, hogy ki kaphat engedélyt és ki az, aki nem, bízik abban, hogy ezek elbírálása teljes mértékben az elfogadott rendeletet szem előtt tartva történik majd. |
