Hitték volna? Már a második kör után azt találgathatjuk, kivel játszunk a kieséses szakaszban!

  • narancs.hu
  • 2016. június 18.

Kispálya

Az Izland elleni egy pont azt jelenti, hogy a magyar válogatott harmadiknál rosszabb helyen nem végez. Szinte biztos, hogy továbbjutott a csapat!

Az első félidő kiegyenlített játékot hozott, nem mondhatni, hogy ekkor a mutatott játék miatt az infarktus kerülgette volna a nézőt. A tizenegyesen nincs mit vitatkozni: már Király Gábor megmozdulását is be lehetett fújni (bár a hálóőr előre vetődését például egy a keményebb futballt előnyben részesítő szigetországi sípmester biztosan nem látta volna szabálytalannak, és a brit futball szerelmeseiként szerintünk sem volt az), Kádár viszont egyértelműen kirúgta a támadó ellenfél lábát, akárhányszor néztük is vissza az ominózus jelenetet.

false

 

Fotó: MTI

A második félidőt Magyarország végigtámadta, de fölénye meddő volt, és ennek láttán egyre többször ötlött fel bennünk a futball örök igazsága, miszerint ezt a sportágat nem pontozásra játsszák, hanem gólra. Izland azonban elkövette azt a hibát, hogy a bekkelés érdekében lemondott a gólszerzésről, és teljesen átadta a területet ellenfelének. Szinte törvényszerű volt, hogy a totális defenzívára beállt csapat előbb-utóbb hibázik. Így is lett, Magyarország egy öngóllal egyenlített.

Ezzel a válogatottnak két forduló után négy pontja van, és harmadiknál rosszabb helyen már bizonyosan nem végez a csoportjában. A többi négyesfogat eddigi eredményei láttán az is igen valószínű, hogy – amennyiben tényleg harmadikok lennénk csak, bár szerintünk a második helyet és ezzel a gond nélküli továbbjutást is megcsíphetjük – a hat csoportharmadik közül lesz legalább két rosszabb nemzeti válogatott. Egy következő posztunkban a potenciális ellenfeleket latolgatjuk majd.

(A dőlt betűs kifejezések a magyar futball szakértőitől elcsent terminusok.)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.