KOmplett

Fekszik egy nyolcvanéves, tüdő- és egyéb rákos nő egy kopár garázsban, láncdohányzik, és végigmeséli az életét. A nő ezer fokon egy izzó élet krónikája. Hallgrímur Helgason (a 101 Reykjavík szerzője) igazán nagy művet írt.

Az úgynevezett elidegenedett városi létnek is van egy csomó öröme. Például az, hogy a szomszédok nem feltétlenül érzik azt, hogy ki kell tölteniük a mi életünket, ha már a sajátjukat annyira halálosan unják.

Apámnak soha nem volt kalapja, nincs mit a fejembe nyomni – gondolom néha. De ez igazságtalan, mert létezik megfoghatatlan örökség is, mint a depresszióm például, és az erős vágy, hogy sokszor magam legyek. Érdekes tapasztalat megnézni, kitől mi maradt ránk.

Az öltözködésben olyan könnyű hibázni. Elég egy rosszul megválasztott melltartó, amely a híres négy mellért felelős, egy jól kinéző, ám szorító cipő, ami miatt méltóságteljes vonulásunk szánalmas bicegéssé válik, és borul a jó benyomás. De leselkednek más veszélyek is ránk!

„Nagyon nagy bazmeg van” – közölte a szerelő a társával, én meg csak álltam, mint egy gutaütött. Tudtam, hogy van baj, de a baj és a nagyon nagy bazmeg között azért óriási a szakadék.

„Ha átdobod a szíved a kerítésen, a fejed követni fogja” – hangoztatta gyakran a Rothschild család fekete báránya, a Jazzbárónőnek is nevezett, magyar származású Pannonica grófnő. De átdobható-e teljesen a szív? Erről (is) szól Hannah Rothschild könyve, melyben a legendás rebellis életéről ír.

Nagyon dühös tudok lenni, ha igazán elrontott könyvet olvasok. Olyat, amiben ott dereng néha egy jó könyv lehetősége. Patrick Ness (Szólít a szörny; Káosz-trilógia) ezúttal felnőtteknek írt, A daruasszony címmel.

„Az igazán fontos dolgokban magunkra maradunk” – állapítottuk meg egy művész barátommal, egy hosszú beszélgetés végén. Mindketten magányosan alkotunk, és mindketten azt érezzük: voltaképp nincs, akire bármilyen szinten is támaszkodhatnánk. Ám szerintem mindez nem csak a művészekre áll.

„Mesélek neked. Hidd el, így történt.”

A húgom a sztorizós estén egyszer csak közbeszólt, hogy talán azért ilyen hervasztó a humorunk, mert én egy jegyzetfüzettel állok, és szigorúan várom a vicceket. Ekkor szólalt meg egy másik angol, hogy szerinte ezek igen jó minőségű poénok, bár neki jobbak vannak.

Kopócs Éva bölcsészből lett designer, és hozta létre saját márkáját, az újrahasznosított anyagokkal dolgozó Maminventet. Mind az ékszerek és a kiegészítők, mind a sajátos eladásfilozófia roppant izgalmas és szimpatikus.

Charles Bukowski Vegyes felvágott címmel megjelent könyve a szerző életének utolsó tíz évében írt prózai és verses munkáinak gyűjteménye. Vegyes élmény – több szempontból is.

„Természetesen ő is ütődött volt – mondta Miss Trefusis –, mint mindenki, aki arrafelé él, ő is teljesen meghibbant a végére. – De hát maga nem ütődött – mondtam. – Oh, dehogynem én is – mondta határozottan és komolyan.”

Nathan humorbonbonjai nem mindenkire hatottak üdítően, sőt. Egyik nőismerősünk arca kezdett elfelhősödni, bár azt hozzátette, hogy az ő történetei is nagyon az alján vannak, de azért – legalábbis utólag – már tud nevetni rajtuk.