7 kérdés – Esterházy Péter

  • Urfi Péter
  • 2015. április 14.

Könyv

„Úrnő vagyok, életem főszereplője, így döntöttem” – írta a legnemesibb magyar író a Kis magyar pornográfiában. Erről az úrnőről, tehát magáról, egykori orrpszichózisáról, a pasizás elképzelt maceráiról és Janis Joplin nevetéséről mesélt, amikor válaszolt szokásos kérdéseinkre.

1. Kitől kérnél autogramot?

Autogramkérés-szenvedélyemet jól uralom. 19 évesen egyszer kértem gőgösen Kósa Feritől autogramot, vendégségben voltak nálunk. De átlátott rajtam, mondván, csak miután én neki, ad ő nekem. Szégyenkező pofával véstem egy papírra a nevem.

2. Mi a luxuskiadásod?

Minden. Leszámítva a villamosjegyeket. Én lényegében nem vásárolok, csak könyveket, vagy hát ilyen kulturális izéket. Bár a 20 eurós velencei biennálejegyet a kisstílűségem már hajlamos volna luxusnak mondani. Szóval, hogy előjöjjek a farbával: étterem, borok. Tulajdonképpen amit megengedhetek magamnak, azt nem is tekintem luxuskiadásnak, vagyis nincsenek luxuskiadásaim. (Amiből az következik, hogy amit nem engedhetek meg magamnak, azt nem engedem meg magamnak. De unalmas.)

3. Harry Potter vagy Háború és béke?

Fotó: Sióréti Gábor

 

 

Előreküldtem csapataimat leányom alakjában, hogy vizsgálja meg a Harry Pottert, nem is mondott rosszakat, de nem eleget, marad Lev Nyikolajevics.

4. Melyik kitalált figuránál érezted leginkább, hogy mintha rólad mintázták volna?

Tizenéves koromban volt egy nem túl hosszú orrpszichózisos korszakom, s akkor, értelemszerűen: Cyrano de Bergerac. Mindenkit lekardoztam, és közben jókat mondtam, ahogy a klasszikus színházi utasítás előírja.

5. Mit tennél, ha nő lehetnél egy napra?

Bepasiznék. Bár ebben a korban lehet, hogy macerás lenne. Lassú, nem biztos, hogy a nap végére célba érnék. Tulajdonképpen kéne egy jó nagyot – szerelem, szerelem, szerelem, de lehet, hogy inkább olvasgatnék. Illetve marhaság, visszavonok mindent: tenném, amit tennék így is, legföljebb a rúzsozásomra ügyelnék nagyobb gonddal.

6. Mit töltöttél le utoljára?

Egy villámcsapás: lehet, hogy én még nem töltöttem le semmit soha életemben? Megkérdem a gyerekeimet. Ez hangfekvésben hasonló a hajdani Mándy-interjúhoz, amikor a kérdező megjegyezte, Iván, hallom, van egy Renault-tok, egy R4-es. Mire Mándy: Hogy R lenne? Ez sokáig az íróasztalom fölött volt, hogy R lenne. Nem kell mindent tudni. (Nem mondom meg, mit válaszoltak a gyerekek, de szerintem így nem lehet beszélni egy apával.)

7. Kultúrafogyasztóként miről gondoltad legutóbb, hogy ez a legjobb dolog a világon?

Megint egyszer hallottam Janis Joplin nevetését a Mercedes Benz végéről. Ezt volna jó elérni, a rémületnek és az örömnek ezt az együttállását, a szabadságét és reménytelenségét, komolyságot és komolytalanságot egyszerre.

Ajánljuk még Esterházyval készített közéleti nagyinterjúnkat, a Nemzeti Színház bemutatójának kritikáját, és Radics Viktória bírálatát legutóbbi regényéről, az Estiről.

Figyelmébe ajánljuk

Bernard Guetta: Nincs veszélyesebb, mint egy sarokba szorított Trump

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy Donald Trump rendkívüli jogkörre hivatkozva nem vethetett volna ki vámokat a világ több országára. Bizonyítja ez a döntés, hogy az amerikai demokrácia ellenáll a diktatórikus kísérleteknek? Vagy most kezdjünk csak el aggódni igazán, hogy az elnök és köre támadásba lendül a hatalmát korlátozni igyekvő intézmények ellen?

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.