Könyv

Architektúra és poézis - ritka párosítás, bár Térey János már régóta használja az építészeti képeket hol metaforikusan, hol pedig masszív valójukban. Korpánál vállalt a Térey-hatás, egyik versének mottója is tőle való, ám ez korántsem a Térey-féle tűpontos költészet, inkább hanyagul odavetett, szürreálisnak szánt képek átgondolatlan folyama.

Amellett, hogy bosszantóan kevés költői kísérletre vállalkozik, és szinte semmilyen kockázatot nem vállal, Fenyvesi Orsolya Tükrök állatai című kötete a magának kitűzött rutinfeladatokkal is nehézkesen birkózik meg.

Egyedülállóan szép könyv, az utóbbi évek kiemelkedő prózai munkája. A szó minden elcsépelt jelentésében testes mű: két erdélyi orvos történetét meséli el az 1910-es évek elejétől a világháború és Trianon traumáin keresztül egészen boldog egymásra találásukig.

A novellafüzérhez hasonló módon egymáshoz kapcsolódó történetekről mondhatnánk, hogy a szerelem problémakörét tárgyazzák, de még ez is túlzás lenne. Maradjunk annyiban: egy kamasz fiú naplójához hasonlító elbeszélés kapcsolatokról és viszonyokról.

"[Ez] a legelvetemültebb és egyben legostobább könyv, amely részét képezi a világirodalomnak" - írja a szerző a Malleus maleficarum, vagyis a Boszorkányok pörölye, mellyel minden boszorkány és az ő eretnekségük igen hathatósan eltiporható, a bennfentesek által röviden csak Boszorkánypöröly címen emlegetett középkori műről. Kijelentése részben saját regényére is igaz.

Noha első munkájuk, a Hammer testvérpár négykezese egyből az "utóbbi évek egyik legnagyobb dán könyvsikere" lett - hirdeti a borító. Mégis miért? - ezt már mi kérdezzük, amikor letesszük az utóbbi évek skandináv krimidömpingjének kissé fakó darabját.

Nyolcvanegy levél és a bartóki életmű három nagy jelentőségű kompozíciója - távolról ennyi a Bónis Ferenc fordításában és szerkesztésében megjelent kötet summája.

Tizenötezer csehországi zsidó gyereket deportáltak Terezínbe, majd Auschwitzba, akik közül csupán százan élték túl a holokausztot, köztük Helga Weiss.

Egy uniós projekt segítségével Magyarországon is egyszerűbbé válhatna a könyvek jogtulajdonosainak felkutatása, ezzel új lendületet kapna a digitalizálás is. A pályázat hazai koordinátora azonban áprilisban kiszállt a buliból. Mit vesztettünk és mit nyerhetünk?

A históriai kutatásokban régóta bevált és alkalmazott módszer a paleoklimatológia eredményeinek, a régmúlt korok éghajlati adatainak és változásainak számbavétele. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a nálunknál rendre kiszolgáltatottabbnak elképzelt és zömmel a helyben megtermelt élelmiszertől függő eleink életében kevés dolog játszhatott fontosabb szerepet, mint hogy akkoriban mennyire volt meleg, mennyi eső esett, s mennyit sütött a nap. Brian M. Fagan régész, a Kaliforniai Egyetem professzora az utóbbi évtizedeket éppen annak szentelte, hogy tudatosítsa az olvasókban: a történelemkönyvek lapjairól már ismertnek vélt események magyarázatához elengedhetetlenül fontos a természeti környezet, mindenekelőtt az éghajlat és változásai tanulmányozása.

Az 1946-ban született francia történész könyve elején látszólag biztos kézzel húzza meg kutatási területének határait: "A pokol gondolat meszsze túlnő a keresztény tanítás keretein. Jóval a kereszténység előtt jelent meg, s annak visszaszorulása után is tovább él. Az egész emberiség tulajdona, hívőké és hitetleneké egyaránt.

Első magyarra fordított regényében, a Gyorslábú Achillében egyszerre jelenik meg az emberi kapcsolatok ereje és a politikai osztály romlottsága. Stefano Benni korábbi munkatársát, az olasz politikába komikusként betörő Beppe Grillót is élesen kritizálja, de a könyvfesztiválon folytatott beszélgetésünk során nem kímélte Orbán Viktort és Michel Houellebecqet sem.

A pesti kabaré alapító hőse, irodalmár áldozata és első historikusa volt. Egy ma már nem létező színpadi mesterség, a konferálás meghonosítójaként emlékezünk rá, noha helye ott van a nagy magyar emlékírók sorában.