Könyv

Junot Díaz: Így veszíted el

Könyv

A novellafüzérhez hasonló módon egymáshoz kapcsolódó történetekről mondhatnánk, hogy a szerelem problémakörét tárgyazzák, de még ez is túlzás lenne. Maradjunk annyiban: egy kamasz fiú naplójához hasonlító elbeszélés kapcsolatokról és viszonyokról.

Bár a New Jerseybe szakadt dominikai közösségben élő Yuniornak nemcsak nőügyei jelentenek problémát, hanem a saját élettér megtalálása is. Kisebbségi élete során megpróbálja összekapcsolni a két világot, de ezek vegyítése, mint azt szinte sejtettük, csak bonyodalmat okoz. A szókimondó, laza elbeszélő túlzásba esik, amikor szexuális élményeiről vagy szakításairól olyan szexista módon nyilvánul meg, amely sem nem vicces, sem nem érdekes, csupán felháborító és amatőr. Érdekfeszítőbb lett volna - és talán némi mélységet is adott volna Díaz könyvének -, ha a bevándorlólétről vagy a főszereplő családjáról annál az egy-két figyelemfelkeltő mondatnál többet ír. Akkor az elbeszélői pozíciót váltogató, az időben ugráló történetmesélésből talán nem csak az unalomra emlékeznénk. Viszont kétségtelen, hogy atmoszférateremtő képessége van a szerzőnek, képekben fogalmaz, miközben mellőzi a líraiságot - és ez némi színt visz a két szakítás közti ürességbe. Kevesebb nyafogás és több élet olvasmányosabbá tenné a novellákat, így viszont a megcsalt kedves elvesztése, a halálos beteg testvér prostituált barátnője utáni sóvárgás, illetve a kiszemeltek becserkészése jelentik a cselekmény fő csomópontjait. Plusz a spanyol szókincs fejlesztése, gratis.

Fordította: Bozai Ágota. Cor Leonis, 2013, 208 oldal, 2500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.