Könyv

Lotte & Søren Hammer: Elvetemültek

  • - ngm -
  • 2013. július 6.

Könyv

Noha első munkájuk, a Hammer testvérpár négykezese egyből az "utóbbi évek egyik legnagyobb dán könyvsikere" lett - hirdeti a borító. Mégis miért? - ezt már mi kérdezzük, amikor letesszük az utóbbi évek skandináv krimidömpingjének kissé fakó darabját.

Pedig izgalmas a sok szálon futó regény középpontjában álló kérdés: megengedhető-e a pedofília áldozatainak bosszúja azokon, akik szervezetten űzik, bonyolítják a kiskorúak megerőszakolását nem csupán beteg hajlamaik kielégítése, de anyagi haszonszerzés végett is. Ehhez a látszólag könnyen megválaszolható problémához adnak egy, az északi krimikhez képest jóval józanabb és kevésbé önpusztító főfelügyelőt, aki a büntetést csakis a törvényes keretek közt tudja elképzelni. Ebben egészen addig nem rendül meg, amíg a saját lányát...

A józan ész és az emberi indulatok mozgatják az érzelmi szálakat addig, míg a tornateremben felakasztott és megcsonkított férfiak gyilkosát el nem kapják. A krimibe oltott szatíra főleg arról a médiahackről szól, amit a gyilkosságot elkövető bűnbanda talált ki a dán társadalom manipulálása érdekében, és amelyhez a helyi sajtó még asszisztál is.

Nem rossz ajánlat ez, sőt, vannak hozzá jó karakterek és életes dialógusok is, egyvalami hiányzik nekünk, de az nagyon: az izgalom, a feszültség és egy kis rejtély, elvégre ezekért jó krimit olvasni. Mert az, hogy lépésről lépésre felgöngyölíti a tornateremből induló szálakat az amúgy remek csapatmunkát végző koppenhágai nyomozóbrancs, itt-ott akadályba ütközve, de különösebb meglepetés nélkül - ez négyszáz oldalra kissé sovány szüzsé. Miközben meglehetősen egyoldalú könyv a dán testvérpárosé: nemcsak a gyilkos személye tudható, de az erőviszonyok is végig a "jók" irányába húznak. A pedofilellenes kampányból pedig az derül ki, hogy egy kis hergelés után a jó emberek rögtön, lendületből akasztanának. Van, ahol ez újdonság?

Animus, 2013, 397 oldal, 3590 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.