Könyv

Busch Péter: Boszorkánypöröly

  • Svébis Bence
  • 2013. július 6.

Könyv

"[Ez] a legelvetemültebb és egyben legostobább könyv, amely részét képezi a világirodalomnak" - írja a szerző a Malleus maleficarum, vagyis a Boszorkányok pörölye, mellyel minden boszorkány és az ő eretnekségük igen hathatósan eltiporható, a bennfentesek által röviden csak Boszorkánypöröly címen emlegetett középkori műről. Kijelentése részben saját regényére is igaz.

Nem is fecsérelném rá a szót, ha nem az Írók boltja és az Oriold és Társai Kiadó által tavaly meghirdetett Megakrimi pályázat győztes regénye volna. A kiírás szerint bármely, a thriller műfajába illő alkotással lehetett nevezni, az egyetlen kritérium az volt, hogy magyar vonatkozású legyen. Busch Péter ezt úgy oldotta meg, hogy története egy Békés megyei községben, Pusztaföldváron játszódik. Az alapkoncepció, legyen bármennyire közhelyes, még akár érdekesnek is tűnhet: brutális gyerekgyilkosságok után nyomoz a két városból jött detektív, Por és Halmos, kiknek nevében nem nehéz észrevenni a suta utalást Hercule Poirot és Sherlock Holmes nevére.

A szerző már a könyv elején teljesen eltéved a műfajok és szándékok útvesztőjében. Nem tudja eldönteni, pontosan mit írjon, így hol agrárkomédiát, hol súlytalan misztikus krimit, hol pedig a középkori boszorkányüldözésekről szóló unalmas házi dolgozatot olvashatunk. Az elbeszélési módokkal is a változatosság látszatát kívánja kelteni: vegyül a bűnügyi riport és a szépirodalom, ám ez inkább zavaróvá teszi a művet, és megakasztja az elbeszélés menetét. A legnagyobb hibája talán az, hogy hiányzik belőle az ív, igazából nem jutunk sehonnan sehová, a tettől a tettesig tartó út puszta illúzió. Semminek nincs igazán jelentősége, sem a boszorkányokról szóló kitérőknek, sem a gyerekgyilkos után folytatott nyomozásnak. Képtelen fenntartani az érdeklődést, és feszült krimi helyett csak elnyújtott, öncélú maszatolást kapunk.

Oriold és Társai Kiadó, 2013, 204 oldal, 1500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.