Lecsúszik-e a könyvszakma a digitális átállásról?

Adatbázisok árvasága

Könyv

Egy uniós projekt segítségével Magyarországon is egyszerűbbé válhatna a könyvek jogtulajdonosainak felkutatása, ezzel új lendületet kapna a digitalizálás is. A pályázat hazai koordinátora azonban áprilisban kiszállt a buliból. Mit vesztettünk és mit nyerhetünk?

"A könyvek illegális másolása, szkennelése és digitális terjesztése olyan probléma, amelyet a szakma nem nézhet tétlenül. Cselekednünk kell, meg kell teremtenünk a tisztulás lehetőségét" - mondta a Narancsnak Votisky Zsuzsa, a Typotex Kiadó ügyvezető igazgatója. Votisky szerint az egyéni felhasználók mellett gyakran az állami pénzből fenntartott könyvtárak is végeznek ilyen tevékenységet, mivel Magyarországon igen nehezen látható át, hogy mely könyvek képesek kereskedelmi forgalomba kerülni, azaz mely kiadványok nem digitalizálhatók. Dancs Szabolcs, az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményszervezési igazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy a könyvtár tervezett ELDORADO programja - melynek keretében jogvédett és nem jogvédett dokumentumokból szolgáltatnának digitális példányokat - miatt lenne elengedhetetlen a jogusultak felkutatásának meggyorsítása. Minderre lehetőséget teremtett volna az Európai Bizottság és az Információs és Kommunikációs Technológiák Program finanszírozásában megvalósuló ARROW Plus projekt. Azonban hiába különítettek el 52 ezer eurót (uszkve 15 millió forintot) a nemzetközi know-how magyarországi átültetésére, a hazai kapcsolattartó, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) 2013 áprilisában

elhagyta a projektet

Az ARROW Plus a 2008 szeptemberében indult ARROW projekt kiterjesztése (Accessible Registries of Rights Information and Orphan Works Towards Europeana, azaz: Europeanában tárolt jogi információk és árva művek nyilvántartásai - lásd keretes írásunkat). Az eredeti ARROW finanszírozója az Európai Bizottság, koordinátora az Olasz Kiadói Szövetség volt, a digitalizálással járó jogkezelés egyszerűsítését célzó projekt 2011 februárjában zárult Franciaországban, Németországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban. Az ARROW tulajdonképpen egy több adatbázison alapuló, a szerzői jogi információkra vonatkozó lekérdezési rendszer, forrásai a nemzeti könyvtárak bibliográfiai adatai, a szerzői jogi nyilvántartás adatai, a reprográfiai szervezetek adatbázisai és a nemzeti Books in Printek, azaz a kereskedelmi forgalomban lévő könyvek nyilvántartásai.

Magyarországon az OSZK rendelkezik a szükséges adatbázisokkal, Books in Print jegyzék azonban a 2000-es évek eleje óta nem készül, így a 2011 áprilisában indult ARROW Plus nálunk is feladatának tekintette egy ilyen létrehozásának támogatását. "A könyvek keresése az internet segítségével egyéni szinten tulajdonképpen megoldott, a Books in Print mégis szakszerűbb és egységesített metaadatokkal írja le a könyvszakmát, így gazdagabb keresési lehetőséget nyújt" - nyilatkozott lapunknak Votisky Zsuzsa, aki 1992 és 2000 között először flopin, majd az interneten kiadói katalógusokból állította össze a Magyarországon forgalmazott könyvek listáját. Most új lehetőséget látott abban, hogy az ARROW Plus gazdái Magyarországot is beválasztották a projektbe, így 2012 januárjában társaival megalapította a Magyar Books in Print Kft.-t, amelynek alapvető célja a kiadókkal és a könyvtárakkal való együttműködés volt, de partnerként kezelte például a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (SZTNH) is. "Az a gondolat vezetett bennünket, hogy ezt az adatbázist gazdaságosan is lehet működtetni, és a kiadóknak is érdeke valamennyi kiadvány megismerhetősége, tehát hogy a magyar könyvszakmáról szóló statisztikák százszázalékos megbízhatóságúak legyenek, és hogy a könyvek digitalizációja a lehető legkevesebb jogi problémát vesse fel" - tette hozzá a kft. egyik alapítója, Kőszeghy Péter, a Balassi Kiadó tudományos igazgatója, aki emellett az MKKE elnökségi tagja is.

Dancs Szabolcs elmondta, hogy az OSZK az ISBN, a nemzeti bibliográfia és a könyvtári besorolások adatbázisai révén mint adatszolgáltató került a projektbe, elsőként az egyeztetésekre is az ISBN-iroda vezetőjét hívták meg. Egy 2012 novemberében indult projektjük, az Elektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és Dokumentumtára (ELDORADO) miatt azonban a könyvtárnak is elemi érdeke lenne az ARROW meghonosítása, hiszen az a jogvédett művek digitális másolatainak szolgáltatásához szükséges jogtulajdonos-kutatást jóval

hatékonyabbá és gyorsabbá

teheti. Dancs az Innsbrucki Egyetemi Könyvtár értékelését említette, e szerint az ARROW használata körülbelül 80 százalékos időmegtakarítást jelent, így nagy digitalizálási projektek esetén jelentősen csökkentheti a könyvtár költségeit.

Mivel az ARROW Plus nemzetközi koordinátora az Európai Könyvkiadók Szövetsége (FEP), evidensen következett, hogy a magyarországi kapcsolattartás feladatait a FEP hazai tagszervezete, az MKKE vállalja magára. Forrásaink szerint azonban az európai partnerektől több olyan visszajelzés is érkezett, mely szerint az MKKE nem látja el megfelelően kommunikációs feladatait a Magyarország számára megítélt pályázati összeg és az abból folyósított rész ellenére sem. A projektterv elkészítésében és több találkozó megszervezésében is komoly segítséget kapott az MKKE a hazai érdekeltektől, ennek is köszönhetően idén februárban rövid ideig úgy tűnt, sínen van a projekt. Votisky Zsuzsa szerint az MKKE néhány hétig még rendezvényhelyszínt is foglalt az ARROW-nak a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra. Áprilisban aztán Zentai Péter László, az MKKE igazgatója mégis felmondta az együttműködést, így Votisky szerint a folyósított 10 ezer euróval el kell számolnia Magyarországnak, a maradék viszont minden bizonnyal elúszik.

Zentai a könyvhét szervezési munkálataira hivatkozva lapzártánkig nem kívánt megszólalni az ügyben, forrásainktól azonban úgy értesültünk, hogy döntésének elsősorban anyagi indokai voltak. A Books in Print szoftvert ingyen rendelkezésünkre bocsátották volna ugyan, és az ARROW elindításához szükséges fejlesztéseket is fedezte a pályázat, ám a rendszer fenntartása Kőszeghy Péter szerint minimum évi 20-30 milliót igényel, ennek előteremtését pedig az MKKE nem tudta magára vállalni. Votisky Zsuzsa ugyanakkor úgy látja, az MKKE igazgatójának szándékában sem állt az adatbázis-problémák és a bennük rejlő piaci lehetőségek megértése, amit az is mutat, hogy a Magyar Books in Print Kft. helyett mindenáron állami szervezeteket, például az OSZK-t kívánta bevonni a fenntartásba. Úgy tudjuk, hogy a projektből való kilépést nem tárgyalta az MKKE elnöksége, erről Zentai egyéni döntést hozott.

Bár a pályázat Magyarország számára elúszni látszik, a hazai résztvevők - az OSZK, a Magyar Books in Print Kft. és az SZTNH - nem mondtak le a rendszer kialakításáról, és közös levélben kérték a "brüsszelieket", hogy tegyék elérhetővé számukra a Books In Print szoftvert. Erre a partnerek nyitottnak is mutatkoznak, bár végleges megállapodás még nem született, és ez Kőszeghy Péter szerint ősz előtt nem is várható. Dancs Szabolcs szerint "vannak előkészületben projektek, amelyekből várhatóan finanszírozható is lesz a rendszer. Véleményem szerint, ha a kiadók és könyvtárak közötti együttműködés tovább erősödik, ha mindenkinek sikerül felismerni a közös érdeket, azt, hogy a digitalizálás nem megöli, hanem serkenti a piacot, akkor egy ARROW-hoz hasonló megosztott adatbázis-hálózat bevezetése csak idő kérdése lehet."

Nyíl a hálóban

Az Europeana (más néven Európai Digitális Könyvtár) az Európai Unió elektronikus könyvtár projektje, melyet 2005-ben indított el az Európai Bizottság. Az erről határozó i2010 kezdeményezés célul tűzte ki az európai kultúra részét képező művek - szövegek, képek, videók, hang- és 3D fájlok - hozzáférhetővé tétele és megőrzése mellett a felmerülő jogi problémák feloldását is, így az ARROW projekt jól illeszkedik ebbe az elképzelésbe. Az Europeana 2008 novembere óta működik, infrastruktúráját a holland nemzeti könyvtár, a Koninklijke Bibliotheek biztosítja.

 

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.