Lecsúszik-e a könyvszakma a digitális átállásról?

Adatbázisok árvasága

Könyv

Egy uniós projekt segítségével Magyarországon is egyszerűbbé válhatna a könyvek jogtulajdonosainak felkutatása, ezzel új lendületet kapna a digitalizálás is. A pályázat hazai koordinátora azonban áprilisban kiszállt a buliból. Mit vesztettünk és mit nyerhetünk?

"A könyvek illegális másolása, szkennelése és digitális terjesztése olyan probléma, amelyet a szakma nem nézhet tétlenül. Cselekednünk kell, meg kell teremtenünk a tisztulás lehetőségét" - mondta a Narancsnak Votisky Zsuzsa, a Typotex Kiadó ügyvezető igazgatója. Votisky szerint az egyéni felhasználók mellett gyakran az állami pénzből fenntartott könyvtárak is végeznek ilyen tevékenységet, mivel Magyarországon igen nehezen látható át, hogy mely könyvek képesek kereskedelmi forgalomba kerülni, azaz mely kiadványok nem digitalizálhatók. Dancs Szabolcs, az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményszervezési igazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy a könyvtár tervezett ELDORADO programja - melynek keretében jogvédett és nem jogvédett dokumentumokból szolgáltatnának digitális példányokat - miatt lenne elengedhetetlen a jogusultak felkutatásának meggyorsítása. Minderre lehetőséget teremtett volna az Európai Bizottság és az Információs és Kommunikációs Technológiák Program finanszírozásában megvalósuló ARROW Plus projekt. Azonban hiába különítettek el 52 ezer eurót (uszkve 15 millió forintot) a nemzetközi know-how magyarországi átültetésére, a hazai kapcsolattartó, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) 2013 áprilisában

elhagyta a projektet

Az ARROW Plus a 2008 szeptemberében indult ARROW projekt kiterjesztése (Accessible Registries of Rights Information and Orphan Works Towards Europeana, azaz: Europeanában tárolt jogi információk és árva művek nyilvántartásai - lásd keretes írásunkat). Az eredeti ARROW finanszírozója az Európai Bizottság, koordinátora az Olasz Kiadói Szövetség volt, a digitalizálással járó jogkezelés egyszerűsítését célzó projekt 2011 februárjában zárult Franciaországban, Németországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban. Az ARROW tulajdonképpen egy több adatbázison alapuló, a szerzői jogi információkra vonatkozó lekérdezési rendszer, forrásai a nemzeti könyvtárak bibliográfiai adatai, a szerzői jogi nyilvántartás adatai, a reprográfiai szervezetek adatbázisai és a nemzeti Books in Printek, azaz a kereskedelmi forgalomban lévő könyvek nyilvántartásai.

Magyarországon az OSZK rendelkezik a szükséges adatbázisokkal, Books in Print jegyzék azonban a 2000-es évek eleje óta nem készül, így a 2011 áprilisában indult ARROW Plus nálunk is feladatának tekintette egy ilyen létrehozásának támogatását. "A könyvek keresése az internet segítségével egyéni szinten tulajdonképpen megoldott, a Books in Print mégis szakszerűbb és egységesített metaadatokkal írja le a könyvszakmát, így gazdagabb keresési lehetőséget nyújt" - nyilatkozott lapunknak Votisky Zsuzsa, aki 1992 és 2000 között először flopin, majd az interneten kiadói katalógusokból állította össze a Magyarországon forgalmazott könyvek listáját. Most új lehetőséget látott abban, hogy az ARROW Plus gazdái Magyarországot is beválasztották a projektbe, így 2012 januárjában társaival megalapította a Magyar Books in Print Kft.-t, amelynek alapvető célja a kiadókkal és a könyvtárakkal való együttműködés volt, de partnerként kezelte például a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (SZTNH) is. "Az a gondolat vezetett bennünket, hogy ezt az adatbázist gazdaságosan is lehet működtetni, és a kiadóknak is érdeke valamennyi kiadvány megismerhetősége, tehát hogy a magyar könyvszakmáról szóló statisztikák százszázalékos megbízhatóságúak legyenek, és hogy a könyvek digitalizációja a lehető legkevesebb jogi problémát vesse fel" - tette hozzá a kft. egyik alapítója, Kőszeghy Péter, a Balassi Kiadó tudományos igazgatója, aki emellett az MKKE elnökségi tagja is.

Dancs Szabolcs elmondta, hogy az OSZK az ISBN, a nemzeti bibliográfia és a könyvtári besorolások adatbázisai révén mint adatszolgáltató került a projektbe, elsőként az egyeztetésekre is az ISBN-iroda vezetőjét hívták meg. Egy 2012 novemberében indult projektjük, az Elektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és Dokumentumtára (ELDORADO) miatt azonban a könyvtárnak is elemi érdeke lenne az ARROW meghonosítása, hiszen az a jogvédett művek digitális másolatainak szolgáltatásához szükséges jogtulajdonos-kutatást jóval

hatékonyabbá és gyorsabbá

teheti. Dancs az Innsbrucki Egyetemi Könyvtár értékelését említette, e szerint az ARROW használata körülbelül 80 százalékos időmegtakarítást jelent, így nagy digitalizálási projektek esetén jelentősen csökkentheti a könyvtár költségeit.

Mivel az ARROW Plus nemzetközi koordinátora az Európai Könyvkiadók Szövetsége (FEP), evidensen következett, hogy a magyarországi kapcsolattartás feladatait a FEP hazai tagszervezete, az MKKE vállalja magára. Forrásaink szerint azonban az európai partnerektől több olyan visszajelzés is érkezett, mely szerint az MKKE nem látja el megfelelően kommunikációs feladatait a Magyarország számára megítélt pályázati összeg és az abból folyósított rész ellenére sem. A projektterv elkészítésében és több találkozó megszervezésében is komoly segítséget kapott az MKKE a hazai érdekeltektől, ennek is köszönhetően idén februárban rövid ideig úgy tűnt, sínen van a projekt. Votisky Zsuzsa szerint az MKKE néhány hétig még rendezvényhelyszínt is foglalt az ARROW-nak a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra. Áprilisban aztán Zentai Péter László, az MKKE igazgatója mégis felmondta az együttműködést, így Votisky szerint a folyósított 10 ezer euróval el kell számolnia Magyarországnak, a maradék viszont minden bizonnyal elúszik.

Zentai a könyvhét szervezési munkálataira hivatkozva lapzártánkig nem kívánt megszólalni az ügyben, forrásainktól azonban úgy értesültünk, hogy döntésének elsősorban anyagi indokai voltak. A Books in Print szoftvert ingyen rendelkezésünkre bocsátották volna ugyan, és az ARROW elindításához szükséges fejlesztéseket is fedezte a pályázat, ám a rendszer fenntartása Kőszeghy Péter szerint minimum évi 20-30 milliót igényel, ennek előteremtését pedig az MKKE nem tudta magára vállalni. Votisky Zsuzsa ugyanakkor úgy látja, az MKKE igazgatójának szándékában sem állt az adatbázis-problémák és a bennük rejlő piaci lehetőségek megértése, amit az is mutat, hogy a Magyar Books in Print Kft. helyett mindenáron állami szervezeteket, például az OSZK-t kívánta bevonni a fenntartásba. Úgy tudjuk, hogy a projektből való kilépést nem tárgyalta az MKKE elnöksége, erről Zentai egyéni döntést hozott.

Bár a pályázat Magyarország számára elúszni látszik, a hazai résztvevők - az OSZK, a Magyar Books in Print Kft. és az SZTNH - nem mondtak le a rendszer kialakításáról, és közös levélben kérték a "brüsszelieket", hogy tegyék elérhetővé számukra a Books In Print szoftvert. Erre a partnerek nyitottnak is mutatkoznak, bár végleges megállapodás még nem született, és ez Kőszeghy Péter szerint ősz előtt nem is várható. Dancs Szabolcs szerint "vannak előkészületben projektek, amelyekből várhatóan finanszírozható is lesz a rendszer. Véleményem szerint, ha a kiadók és könyvtárak közötti együttműködés tovább erősödik, ha mindenkinek sikerül felismerni a közös érdeket, azt, hogy a digitalizálás nem megöli, hanem serkenti a piacot, akkor egy ARROW-hoz hasonló megosztott adatbázis-hálózat bevezetése csak idő kérdése lehet."

Nyíl a hálóban

Az Europeana (más néven Európai Digitális Könyvtár) az Európai Unió elektronikus könyvtár projektje, melyet 2005-ben indított el az Európai Bizottság. Az erről határozó i2010 kezdeményezés célul tűzte ki az európai kultúra részét képező művek - szövegek, képek, videók, hang- és 3D fájlok - hozzáférhetővé tétele és megőrzése mellett a felmerülő jogi problémák feloldását is, így az ARROW projekt jól illeszkedik ebbe az elképzelésbe. Az Europeana 2008 novembere óta működik, infrastruktúráját a holland nemzeti könyvtár, a Koninklijke Bibliotheek biztosítja.

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.