Nagyot megy a héten a magyar igazságszolgáltatás

Publicisztika

Mindez felfogható figyelmeztetésnek is: sokkal rosszabb is lehetne ez az ország.

Azon lehet vitázni, hogy politikai elítélt lett-e Fekete-Győr András, hiszen bizonyára létezik a jognak olyan aspektusa, ami szerint egy füstgránát eldobása egy politikai tüntetésen valóban csoportos garázdaság, épp ahogy a 2010-es Oroszországában is biztos létezett olyan aspektusa az orosz jognak, ami szerint egy feminista punkzenekar másfél perces templomi performansza börtöntábort ér. Az orosz példa nem véletlen, ugyanis mostanában azért valahogy minden jel arra mutat, hogy Orbán Viktor elkezdte igazságszolgáltatásban is követni keleti példaképét, amiben már nemcsak a választás, a parlament vagy a sajtó a díszlet, hanem az igazságszolgáltatás is. A módszer lényegét mindenki láthatja: a legalsó szint még bőven úgy működik, mint ahogy kéne neki, hiszen a részeg sofőröknek elveszik a jogosítványát, ha le akarjuk fizetni a rendőrt, az vesztegetési kísérlet stb. Tehát megvan a díszlet, ami alapján itt rend van. A bajok nem is itt lesznek látványosak, hanem akkor, amikor kiderül, hogy ha a rendszer ellenségei vagyunk: szigorúbb elbánásban részesülünk. Azt senki egy percig ne gondolja komolyan, hogy Fekete-Győr Andrástól félt a Fidesz, hiszen ők is látták annak a pártnak a választási eredményét nyáron, aminek már nem is a most elítélt politikus az elnöke.

Hat éve még talán veszélyesnek gondolták, amikor elkezdődött ez a Nagybetűs Ügy, aminél egy szabadon választott hangulatosabb focimeccs előtti közös masírozgatáson durvább dolgok történnek. 

Fekete-Győr András nem a Fidesz nünükéje, bár a Momentum már az, hiszen a párt közös legendáriumában ők fúrták meg Orbán megalomán olimpiai álmát azzal a felháborító gondolattal, hogy ugyan szavazhassák már meg az emberek, kell-e nekik a projekt. Ez a bűn akkora volt, hogy a kormánypárt teljesen nyíltan örvendezett, amikor nyáron öt százalék alá csúszott az egykor Fekete-Győr által vezetett párt, de úgy látszik, hogy még egy kicsit megnyomorgatják a politikust. Mondhatnánk persze, hogy egyedi eset, de azért érdemes összegezni az elmúlt két nap igazságszolgáltatási teljesítményét:

  1. Fekete-Győr András felfüggesztett börtönt kapott csoportos garázdaság miatt, ami annyit tesz, hogy eldobott egy füstgránátot.
  2. A Kúria új eljárásra kötelezte az első fokú bíróságot, amely a Líra javára döntött a kormányhivatallal szemben az ún. vesszőügyben. Ez volt az a per, amit a könyvhálózat azért kapott a nyakába, mert nem fóliázták le kellőképpen a homoszexualitást megjelenítő könyveket, márpedig a gyermekvédelminek hazudott homofób törvény ezt mondja ki. 
  3. Orbán Viktor miniszterelnöknek adott igazat a Kúria, megsemmisítette az első- és másodfokú bíróság ítéleteit a Pécsi Stop című lap ellen indított sajtóperben. A pert egy szemlézett interjú miatt indította Orbán éppúgy, ahogy a Magyar Narancs ellen is, mivel ebben szerinte egy cégvezető nem mond róla igazat, és a Pécsi Stopnak kellett volna bizonyítania, amit egy osztrák cégvezető máshol nyilatkozott Orbánról. Ez alapján a többi beperelt orgánum is jó eséllyel így fog járni.

Fontos kiemelni, hogy ez csak két nap, amihez még hozzátehetjük simán azt is, hogy Magyar Péter legendás ötkertes balhéja után egy nappal már búvárok keresték a talán oda hajított telefont a Dunában úgy, hogy közben Magyarországon egy távolságtartási végzésre is simán kell várni annyit, hogy közben az agresszív férj még azért egyszer-kétszer össze tudja verni a feleségét. 

Ezek az esetek írják le az egyik legpontosabban a Fidesz-féle Magyarországot, ahol nemcsak két valóság van, hanem kétféle igazságszolgáltatás is. Miközben a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból egészen furcsa körülmények közt, polgári engedetlenség miatt kirúgott pedagógusoknak nyár végéig háromszor halasztották el a tárgyalását, majd az ítélethirdetést, addig ugyanilyen súlyú dolgok kifejezetten jól haladnak attól függően, hogy a NER-nek kedves embereket érintenek-e. A kulcsszó a kicsinyesség: néha be kell mutatni, mi is jelent a kétharmados kormányzás és a kiépült klientúra, hogy érezzük, lehetne nekünk sokkal rosszabb is. Persze, hogy lehetne, közénk is lövethetett volna.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.