A George Eliot álnév mögött Mary Anne Evans, a szabad szellemű angol írónő rejtőzik, aki elszántan küzdött a nők, a kisebbségek és az elnyomott népek jogaiért. Magyarra nem fordították le a Daniel Derondát, ezért a hazai nagyközönség jószerével csak a BBC 2002-es, érzelmes televíziós sorozatából tudhatott a mű létezéséről.
Kaufmann Dávid lelkesedése érthető: az Eliot-regény zsidó hőse ugyanis azt a célt tűzte maga elé, hogy „visszaállítja népe politikai létét, és újra nemzetté teszi őket”, olyanokká, amilyenek az angolok, amiért, ahogy Kaufmann fogalmazott, „örök tisztelet és megbecsülés illeti meg a zsidók Valhallájában”. Egymást követték a könyv többnyire zsidó hátterű német, francia, orosz, holland, jiddis és héber fordításai. George Eliot csaknem ezeroldalas nagyregényét sokan ma is a Herzl Tivadar kezdeményezte politikai cionizmus előfutáraként tartják számon.
A regényre tehát vagy cionista tézisregényként, vagy (a BBC-sorozat nyomán) könnyfakasztó szerelmi történetként szokás hivatkozni. Valójában sem ez, sem az. A mű tükör, amelyet George Eliot az önnön tökéletességébe belekábult viktoriánus Anglia elé tart. Maga az írónő is a high societyhez tartozott, a Daniel Deronda tehát önarckép, illetve társadalomkritika.
Az ígéret földje
A könyv fejlődésregény, és igazi hőse egy kifogástalan neveltetésű, ám nehéz anyagi helyzetben lévő, gyönyörű angol úrilány, Gwendolen. A szépreményű ifjú hölgy elmés társalgó, több nyelven olvas-beszél, fejből idézi Goethét németül, és tűrhetően énekel. Keserű illúzióvesztések sorát éli meg, így jut el önmaga és a világ hiteles megismeréséhez.
Családja fokozatosan szegényedik el, Gwendolen mégis szabad és biztonságos életre vágyik, ezért pénzkereső foglalkozás után néz. Úgy véli, hivatásos énekesnőként el tudná tartani magát és szeretteit. Kiábrándító kudarcként éli meg, amikor a regény egyik mellékszereplője, a (részben) Liszt Ferenc karaktervonásait hordozó ünnepelt muzsikus, a zsidó származású Herr Klesmer elmagyarázza neki, hogy nem kimagaslóan tehetséges. Nevelőnő még lehetne, de ehhez túlontúl büszke. Ráébred, hogy csak egyetlen járható út marad számára: jól férjhez menni, csak így támogathatja özvegy édesanyját és húgait. Egy pompázatos íjászversenyen megismerkedik egy tehetős, idősebb férfival, aki csakhamar megkéri a kezét. Ám kiderül, vőlegénye szeretőt tart: egy özvegyasszonyt, akitől gyerekei is születtek. Gwendolen külföldre bujdosik, itt értesül arról, hogy családja végképp tönkrement.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
