Könyv

Regényeket és verseket is ír, de a drámái miatt ismeri a világ. A Párizsban élő román szerző látomásos abszurdja, a Dada Cabaret hazai ősbemutatója a Maladype Színház, valamint Farkas Gábor Gábriel és zenekara koprodukciójában készült az Átrium Film-Színházban.

A kortárs kulturális termelés legszínvonalasabb alkotásai közül jó néhány ún. autofikció.

Tudományos művek többnyire hiába tartalmaznak megvilágító történelmi tanulságot, ez csak a kevés értő olvasónak lesz élménye. Nemcsak azért, mert nem szórakoztatásról van szó.

Első könyvét, A zuhanás sokkját harminc nyelvre fordították le, de az írásnál most jobban érdekli, hogy a pszichiátriai ellátórendszerben ápolóként eltöltött másfél évtized után pszichoterapeuta lehessen. A pécsi íróprogramra idelátogató szerzőt a skizofréniáról és a no-go zónákról is kérdeztük, de elárulta azt is, miért tiltották ki Izraelből.

„Bob Dylan dalszerző. Annak költő. De annak az. Ez nem szofisztika, hanem tényközlés. Bob Dylan mint századunk költője: harmatos ökörség” – írta a felkért lektor nyolcvanvalahányban, és nem javasolta, hogy „leműfordítsak” egy Bob Dylan-kötetre valót.

350 kiállító, 18 nemzet, majd’ 430 rendezvény és rengeteg gyerek. Így nézett ki a bécsi könyvvásár.

Minél többször forgatom át magamban, annál erősebb a meg­győződés: Tóth Krisztina Világ­adapter című verseskötete rendben van.

Immár magyarul is olvasható az utóbbi évek legnagyobb irodalmi szenzációjának, a norvég szerző regényfolyamának első kötete, a Halál (Harcom 1.). Az eredeti cím (Min Kamp) még erősebben idézi a Mein Kampfot. A hatkötetes, 3600 oldalas mű főszereplője egy Karl Ove Knausgård nevű pasas, akinek önmagával és környezetével folytatott átlagos küzdelmei erősen rímelnek az író életének alakulására. A szülőhazájában rocksztár státuszú, 47 éves szerzőt Svédországban értük utol telefonon, hogy Prousttól Hitlerig, az amatőr dobolástól Breivikig, a pelenkázástól a feministákig jussunk.

Lorrie Moore egyik első, és talán a mai napig legismertebb novellája arról szól, hogyan legyen az ember íróvá: előbb próbálkozzon mással, valljon kudarcot, váljék pályaelhagyóvá, különccé, csodabogárrá, s mindeközben reménytelenül boldogtalanná. A novellásköteteivel sikeressé vált írónő 2014-es, Bark című kötete (a magyar fordítás a zárónovella címét viseli) egy hosszú, regényekkel, gyerekirodalommal, esszékkel és kritikákkal eltöltött, tizenhat éves kitérő utáni visszatérés Moore eredeti műfajához. Egyben a kezdetekkor meghirdetett írói vállalkozás betetőzése.

Ladik Katalin mesél a múltról és a jelenről.