Könyv

Háy János: Ország, város, fiú, lány

  • Pogrányi Péter
  • 2016. november 20.

Könyv

Parádés lehetőségek rejlenek abban, ha egy író egy egész kötetet tölthet meg külföldi utazásainak élménybeszámolóival, de Háy Jánosnak sajnos nem sikerült ezeket kiaknázni. Mivel a világ immár viszonylag olcsón is bejárható, és a különleges, alternatív célpontokra is iparágak épülnek, a ma születő utazási irodalom már rég nem elégedhet meg az egzotikum dokumentálásával. A Nagybetűs Író viszont éppen azzal igazolja saját különlegességét, hogy a turisták forgatagában és a ritkán látogatott helyszíneken járva egyaránt valami olyat pillant meg és arról olyat mond, amit más nem. Ehhez képest ez a könyv csak fecseg, de nem mond semmit.

Az Ország, város, fiú, lány szövegei 2004 és 2015 között születtek Nápolytól Londonig, New Yorktól Indiáig kalandozva. Az utazások többnyire szakmai természetűek, többször a Gézagyerek című darab bemutatóival függnek össze. A legjobban a személyes történetek hiányoznak: a szerző ugyan alaposan dokumentálja saját tevékenységét (próbára megy, beszélgetésen vesz részt, a városban lődörög stb.), így a könyv Háy-fanoknak kötelező olvasmány, de saját benyomásait nem ütközteti a helyben lakók – vagy mások – meglátásaival.

Az eszmefuttatás gyakran általános fogalmak és közhelyek körül forog. „Szemfényvesztés az egész, virtuális értékteremtés” – állapítja meg például a műkereskedelemről. Háy valamiért mindenáron átfogó, nagy igazságokban, társadalmi léptékben akar gondolkodni, így folyton Európa helyzetének elemzésénél lyukad ki. Nagyon kevés a hivatkozás vagy a konkrétum, annál több a keserűség, a pesszimizmus és a bájosan romantikus antikapitalizmus („a világot a sznobizmus igazgatja”). A parttalan és differenciálatlan moralizálásba csavarodó monológoknak talán jót tett volna egy másik szólam, valamilyen párbeszédkényszer: így azonban az utazások puszta felmutatásán túl hiányzik a hozzáadott érték a könyvből.

Európa, 2016, 308 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.