Könyv

Háy János: Ország, város, fiú, lány

  • Pogrányi Péter
  • 2016. november 20.

Könyv

Parádés lehetőségek rejlenek abban, ha egy író egy egész kötetet tölthet meg külföldi utazásainak élménybeszámolóival, de Háy Jánosnak sajnos nem sikerült ezeket kiaknázni. Mivel a világ immár viszonylag olcsón is bejárható, és a különleges, alternatív célpontokra is iparágak épülnek, a ma születő utazási irodalom már rég nem elégedhet meg az egzotikum dokumentálásával. A Nagybetűs Író viszont éppen azzal igazolja saját különlegességét, hogy a turisták forgatagában és a ritkán látogatott helyszíneken járva egyaránt valami olyat pillant meg és arról olyat mond, amit más nem. Ehhez képest ez a könyv csak fecseg, de nem mond semmit.

Az Ország, város, fiú, lány szövegei 2004 és 2015 között születtek Nápolytól Londonig, New Yorktól Indiáig kalandozva. Az utazások többnyire szakmai természetűek, többször a Gézagyerek című darab bemutatóival függnek össze. A legjobban a személyes történetek hiányoznak: a szerző ugyan alaposan dokumentálja saját tevékenységét (próbára megy, beszélgetésen vesz részt, a városban lődörög stb.), így a könyv Háy-fanoknak kötelező olvasmány, de saját benyomásait nem ütközteti a helyben lakók – vagy mások – meglátásaival.

Az eszmefuttatás gyakran általános fogalmak és közhelyek körül forog. „Szemfényvesztés az egész, virtuális értékteremtés” – állapítja meg például a műkereskedelemről. Háy valamiért mindenáron átfogó, nagy igazságokban, társadalmi léptékben akar gondolkodni, így folyton Európa helyzetének elemzésénél lyukad ki. Nagyon kevés a hivatkozás vagy a konkrétum, annál több a keserűség, a pesszimizmus és a bájosan romantikus antikapitalizmus („a világot a sznobizmus igazgatja”). A parttalan és differenciálatlan moralizálásba csavarodó monológoknak talán jót tett volna egy másik szólam, valamilyen párbeszédkényszer: így azonban az utazások puszta felmutatásán túl hiányzik a hozzáadott érték a könyvből.

Európa, 2016, 308 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."