Könyv

Az idén 80 éves, Nobel-díjas perui írót Madridban értük el telefonon, hogy erotikáról, irodalmi botrányokról és arról a hírhedt ökölcsapásról is kérdezzük, melynek elszenvedője Gabriel García Márquez volt.

Tizennégy évvel a nagy sikerű A nyugalom megjelenése után itt az új regény: A vége. A szerzővel szöveg és valóság kapcsolatáról, Kádár-korról és Orbán-korról beszélgettünk, és arról, hogy van-e rémisztőbb a fehér papírnál.

Az őszi kiadói szezon egyik legtöbb figyelmet kapott könyve Réz Pál és a kérdező Parti Nagy Lajos úgynevezett hangos memoárja, interjúkötete, a Bokáig pezsgőben lett.

Lám, egy újságíróból is válhat még komoly ember – sok más, okvetlenül fontosabb, általános tanulság mellett ezzel a reménykeltő személyes felismeréssel gazdagítja a szakmabeli olvasót William L. Shirer nagy sokára végre magyarul is megjelent alapműve – s persze életútja.

1975-ben a Belügyminisztérium III/I-es ügyosztályán „PÁPAI-né” néven nyitották meg Forgách András édesanyjának beszervezési és munkadossziéját. Forgács Marcellné Avi Shaul Bruria férje egészségügyi állapota miatt állt ügynöknek. Róla szól az Élő kötet nem marad című könyv.

A Nobel-díjas írót alaposan kikérdeztük, interjúnkat az e heti Narancsban találják. Ajánlónkban arról értekezik a mester, miért nehéz a szexről írni.

Nagyjából 10-15 évvel ezelőtt a Borisz Akunyin néven író grúz Grigorij Cshartisvili volt a nemzetközi lektűrirodalom, azon belül is a történelmi krimi egyik legnagyobb reménysége.

„Találtam egy holokauszt-poémát, megtanultam miatta jiddisül, magyarra fordítottam, gondoltam, írok hozzá egy rövid utószót és kész. Ez hat éve történt” – kezdi szerény öntudatossággal fordító-társszerzőként jegyzett könyvét Halasi Zoltán.

Szinte már a legendák homályába vész, hogy egykoron nálunk is termesztettek gyapotot, gumipitypangot és bizony (nem is csupán a Tanú című film poénjaként) intenzíven kísérleteztek a citrusfélék magyarországi meghonosításával.