Könyv

Luca Cognolato–Silvia del Francia: A láthatatlan hős

  • - kg -
  • 2016. január 3.

Könyv

Jorgeként mutatkozik be, de valójában Giorgio, spanyolnak mondja magát, de olasz, diplomataként lép fel, pedig csak egy nagybani húsfelvásárló (exnagybani húsfelvásárló), üldözik, de marad, menthetné az irháját Budapestről, de ő inkább zsidókat ment Budapesten, a spanyol védett házak lakóit óvja, amikor már papíron nincsenek is spanyol védett házak, hiszen nincs is spanyol nagykövetség. De ez sem tántorítja el Giorgo Perlascát, az ál­spanyol, áldiplomata exhúskereskedőt: ha a helyzet úgy kívánja, lyukat beszél a főnyilasok hasába, és a helyzet többször úgy kívánja.

A helyzet: 1944 tele, a vészkorszak Magyarországon. Perlasca ment mindenkit, aki csak az útjába akad, és ment mindenhonnan, de leginkább a nyilasok markából. Egy igazi szuperhős – vágná rá egyből a fociból épp hazaesett kiskamasz, azért ő, mert elsősorban neki szól ez a könyv, Perlasca embermentő magánakciójának megregényesítése. Szuperhős – mondja a kiskamasz; az Igazak egyike – mondja a zsidó legendárium, de tulajdonképpen egyre megy: ugyanazt jelöli mindkettő. A regény szerzői, amilyen hatékonyan csak lehet, elmesélik, ami röviden elmesélhető Perlascáról és 44 jéghideg teléről. Gyorsan arcot kapnak azok, akik nélkül ez a történet nem lenne elmesélhető: áldozatok és gyilkosok, túlélők és embermentők; minden oldalról egy-két jellegzetes arc emelkedik ki a tömegből, csak valahogy Perlascát nem sikerül az ifjúsági regények eszközeivel megfogni. Ügyesen kisiklik a jó szándékú írópáros kezei közül.

A tantörténethez csatolt kiegészítők (kis korrajz, kifejezés- és személymagyarázó stb.) között találjuk Perlasca fiának rövid utószavát, egy kis visszaemlékezést a papáról, aki hazatérve folytatta az életét, és senkinek sem mesélt arról, mit tett Budapesten (5200 zsidót mentett meg). Igazi szuperhős-tulajdonság, remélhetőleg a célközönség is így látja majd.

Fordította: Todero Anna. Manó Könyvek, 2015, 200 oldal, 1999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.