Könyv

Luca Cognolato–Silvia del Francia: A láthatatlan hős

  • - kg -
  • 2016. január 3.

Könyv

Jorgeként mutatkozik be, de valójában Giorgio, spanyolnak mondja magát, de olasz, diplomataként lép fel, pedig csak egy nagybani húsfelvásárló (exnagybani húsfelvásárló), üldözik, de marad, menthetné az irháját Budapestről, de ő inkább zsidókat ment Budapesten, a spanyol védett házak lakóit óvja, amikor már papíron nincsenek is spanyol védett házak, hiszen nincs is spanyol nagykövetség. De ez sem tántorítja el Giorgo Perlascát, az ál­spanyol, áldiplomata exhúskereskedőt: ha a helyzet úgy kívánja, lyukat beszél a főnyilasok hasába, és a helyzet többször úgy kívánja.

A helyzet: 1944 tele, a vészkorszak Magyarországon. Perlasca ment mindenkit, aki csak az útjába akad, és ment mindenhonnan, de leginkább a nyilasok markából. Egy igazi szuperhős – vágná rá egyből a fociból épp hazaesett kiskamasz, azért ő, mert elsősorban neki szól ez a könyv, Perlasca embermentő magánakciójának megregényesítése. Szuperhős – mondja a kiskamasz; az Igazak egyike – mondja a zsidó legendárium, de tulajdonképpen egyre megy: ugyanazt jelöli mindkettő. A regény szerzői, amilyen hatékonyan csak lehet, elmesélik, ami röviden elmesélhető Perlascáról és 44 jéghideg teléről. Gyorsan arcot kapnak azok, akik nélkül ez a történet nem lenne elmesélhető: áldozatok és gyilkosok, túlélők és embermentők; minden oldalról egy-két jellegzetes arc emelkedik ki a tömegből, csak valahogy Perlascát nem sikerül az ifjúsági regények eszközeivel megfogni. Ügyesen kisiklik a jó szándékú írópáros kezei közül.

A tantörténethez csatolt kiegészítők (kis korrajz, kifejezés- és személymagyarázó stb.) között találjuk Perlasca fiának rövid utószavát, egy kis visszaemlékezést a papáról, aki hazatérve folytatta az életét, és senkinek sem mesélt arról, mit tett Budapesten (5200 zsidót mentett meg). Igazi szuperhős-tulajdonság, remélhetőleg a célközönség is így látja majd.

Fordította: Todero Anna. Manó Könyvek, 2015, 200 oldal, 1999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.