Könyv

Luca Cognolato–Silvia del Francia: A láthatatlan hős

  • - kg -
  • 2016. január 3.

Könyv

Jorgeként mutatkozik be, de valójában Giorgio, spanyolnak mondja magát, de olasz, diplomataként lép fel, pedig csak egy nagybani húsfelvásárló (exnagybani húsfelvásárló), üldözik, de marad, menthetné az irháját Budapestről, de ő inkább zsidókat ment Budapesten, a spanyol védett házak lakóit óvja, amikor már papíron nincsenek is spanyol védett házak, hiszen nincs is spanyol nagykövetség. De ez sem tántorítja el Giorgo Perlascát, az ál­spanyol, áldiplomata exhúskereskedőt: ha a helyzet úgy kívánja, lyukat beszél a főnyilasok hasába, és a helyzet többször úgy kívánja.

A helyzet: 1944 tele, a vészkorszak Magyarországon. Perlasca ment mindenkit, aki csak az útjába akad, és ment mindenhonnan, de leginkább a nyilasok markából. Egy igazi szuperhős – vágná rá egyből a fociból épp hazaesett kiskamasz, azért ő, mert elsősorban neki szól ez a könyv, Perlasca embermentő magánakciójának megregényesítése. Szuperhős – mondja a kiskamasz; az Igazak egyike – mondja a zsidó legendárium, de tulajdonképpen egyre megy: ugyanazt jelöli mindkettő. A regény szerzői, amilyen hatékonyan csak lehet, elmesélik, ami röviden elmesélhető Perlascáról és 44 jéghideg teléről. Gyorsan arcot kapnak azok, akik nélkül ez a történet nem lenne elmesélhető: áldozatok és gyilkosok, túlélők és embermentők; minden oldalról egy-két jellegzetes arc emelkedik ki a tömegből, csak valahogy Perlascát nem sikerül az ifjúsági regények eszközeivel megfogni. Ügyesen kisiklik a jó szándékú írópáros kezei közül.

A tantörténethez csatolt kiegészítők (kis korrajz, kifejezés- és személymagyarázó stb.) között találjuk Perlasca fiának rövid utószavát, egy kis visszaemlékezést a papáról, aki hazatérve folytatta az életét, és senkinek sem mesélt arról, mit tett Budapesten (5200 zsidót mentett meg). Igazi szuperhős-tulajdonság, remélhetőleg a célközönség is így látja majd.

Fordította: Todero Anna. Manó Könyvek, 2015, 200 oldal, 1999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.