Könyv

Steven Saylor: A fúriák haragja

  • - urfi -
  • 2016. január 17.

Könyv

Tiszta Star Wars! Miután a lelkes olvasók 12 köteten át követték a Gordianus nevű „nyomozót” szerte a Római Birodalomban i. e. 80-tól 46-ig, hirtelen visszaugrunk a történetszövés szempontjából kellemetlenül megöregedett hős fiatalkorába, hogy megismerjük az előtörténetet. A hét csoda és A nílusi rablók ezzel az új könyvvel együtt külön trilógiává vált a sorozaton belül, amivel új olvasók is becsatlakozhatnak a Roma Sub Rosa cím alatt futó végeláthatatlan regényfolyamba.

Amikor a sorozat közepén – és először Budapesten – itt járt, Saylort nemcsak meginterjúvoltuk, hanem kritikánkban meg is dicsértük (lásd: Gordianus csomók, Magyar Narancs, 2006. július 27.), mint olyan szerzőt, aki nem történelmi tényeket szúr bele a regénybe, hanem fordítva, a bősz levéltárazás során megismert történeteket éppen csak kicsit bolondítja meg némi fikcióval. Márpedig a történelmi krimik olvasói – mint azt Saylor sikere is mutatja – pont arra vágynak, hogy a valós politikai események mellett a hétköznapi élet aprólékos és autentikus leírásából is okulhassanak. Mindez igaz az új részre is, amely jórészt Asia provinciában játszódik i. e. 88-ban, amelyet ekkor hódított meg a pontoszi Mithridatész, és ezzel szoros összefüggésben Epheszoszban több tízezer rómait öltek halomra. Az ifjú Gordianusnak és elragadó rabszolganő­jének pedig természetesen pont most kell odamennie.

A könyv nyelvi és gondolati árnyaltságáról képet kaphatunk egyik kedvenc mondatomból: „De fiatal voltam, és messze járatlanabb a világ dolgaiban, mint életem későbbi szakaszaiban.” Jó, de ki keres itt árnyaltságot?

Fordította: Heinisch Mónika. Agave, 2015, 336 oldal, 3580 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.