Snoblesse
„Sztárvendégeim teszik még felejthetetlenebbé az élményt” - Szekeres Adrien énekes, dalszerző
December 28-án szimfonikus ünnepi koncert az Arénában
(2015-12-03)
December 28-án szimfonikus ünnepi koncert az Arénában
Új képzési forma született a magyar felsőoktatásban, és egy gyanús projekt máris rámozdult. Az áldoktorok és állovagrend kapcsán feltűnt kamuprofesszort a CÖF reklámozta, és egy főiskola meg egy kisváros segíti. Na meg a Matolcsy-alapítványok közpénzmilliói.
A háborús fenyegetés gyümölcsöző politikai vállalkozás. A 2001-es szeptemberi New York-i merényletek után George W. Bush háborút hirdetett a terror ellen, megtámadta Irakot és Afganisztánt, és megnyerte a választásokat. A háborús hisztéria rövid távon politikailag megtérült.
– Segíthetek? – pillant rám az eladó, amikor a boltba belépve körülnézek, vajon merre találom, amiért bejöttem, hogy megvásároljam.
Az idei karácsonyfa alá sem kerül az ország felminősítését tanúsító bizonyítvány. Holott már tavaly is erről álmodozott a kormány, az idén pedig biztosra vette, hogy kitörhetünk a befektetésre nem ajánlott, „bóvli” skatulyából.
Emlékszik még valaki Haszilló Ferenc keceli polgármester pár éve elmondott szavaira, melyek a tavalyi önkormányzati választások után látták meg (online felületünkön) a napvilágot?
E heti számtanpéldánkban Lujza és Viktória „A” városból „B” városba utaznak vonaton.
Oroszország már nemcsak a Közel-Keleten harcol a dzsihadistákkal: az Észak-Afganisztánba bejelentkező Iszlám Állam (IÁ) és a szíriai–iraki frontokon küzdő közép-ázsiai erők újból az évtizede elhagyott régióra terelték a figyelmét.
Lesújtó összegzést készítettek az ellenőrző hivatalok az erdészeti társaságok gazdálkodásáról. Hogy fejek fognak hullani, az fix – de hogyan orvosolhatók a „rendszerszintű problémák”? Csak nem privatizációval?
Új államtitkárt kapott a mostoha helyzetben lévő egészségügy, pluszforrást viszont nem. Ehhez igazodnak az elképzelések is.
Rohamtempójú kommunikációs kármentés követte a TEK előbb nagy sikerként eladott, majd közröhejbe fulladt újabb akcióját. A kormánypropaganda azonban emeli a tétet, s azt sejteti, hogy Orbán Viktor élete forgott veszélyben.
A paksi beruházást vizsgáló uniós döntések kimeneteléről, a korrupciós eljárások jelentőségéről kérdeztük a vizsgálatok egy részét kezdeményező Jávor Benedeket. A beszélgetés végére kiderült, hogy a miniszterelnök Európa egységét is veszélyezteti.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos kutatója a magyar könnyűzene 1957–1989 közötti históriáját írta meg Az ész a fontos, nem a haj címmel.
Első filmje, a Szerdai gyerek csütörtökön érkezik a magyar mozikba – komoly fesztiválsikerekkel a batyujában. A mű egy 19 éves lány útját követi, amint épp kisfia felügyeleti jogáért küzd.
Nagyjából 10-15 évvel ezelőtt a Borisz Akunyin néven író grúz Grigorij Cshartisvili volt a nemzetközi lektűrirodalom, azon belül is a történelmi krimi egyik legnagyobb reménysége.
„Találtam egy holokauszt-poémát, megtanultam miatta jiddisül, magyarra fordítottam, gondoltam, írok hozzá egy rövid utószót és kész. Ez hat éve történt” – kezdi szerény öntudatossággal fordító-társszerzőként jegyzett könyvét Halasi Zoltán.
Szinte már a legendák homályába vész, hogy egykoron nálunk is termesztettek gyapotot, gumipitypangot és bizony (nem is csupán a Tanú című film poénjaként) intenzíven kísérleteztek a citrusfélék magyarországi meghonosításával.
Horatius szerint az igazi művet kilenc évig kell csinosítgatni, mielőtt a világ elé tárjuk. De van író, aki évente legalább három könyvet ír. Fanatikus? Grafomán? Író-e még, vagy iparos? Hogyan dolgoznak ezek a szerzők, és komolyan lehet-e venni őket?
Neve akkor is ott szerepelne a magyar irodalomtörténetben, ha soha egyetlen sort se írt volna. Ám az anekdoták, ugratások és telefonviccek örökös bajnoka megharcolt érte, hogy kereszt- és becenevét a saját jogán is megismerje a magyar olvasó.
A közmegegyezés szerint legjobb könyve A szenvedély, a Miért lennél boldog, ha lehetsz normális? pedig a legszemélyesebb – utóbbiban a leszbikusságát nyíltan vállaló írónő kendőzetlenül mesél sanyarú gyermekkoráról, örökbefogadásának történetéről.
Messzire el kell tartanom magamtól ezt a képeskönyvet. Szükséges bizonyos távlat Szüts Miklós akvarelljeinek szemléléséhez, egybevetéséhez. Ezt is mondhatnám, de jobb, ha őszinte leszek: félek a lapokról felém áradó fekete fénytől. Félek az Esterházy-szövegtől is, melyre rávetül ez a sötét sugárzás. Szükség van a távoltartás szenvtelenségére, már csak azért is, nehogy összemaszatoljam ezt a szép könyvet. Kár lenne érte.
Feszültség – megközelítőleg talán az elektromosságban lehet oly döntő szerepe e jelenségnek, mint a tévés vetélkedők világában.
A szegényeket „tematizáló” operabálban éppen egy orosz herceget mutatnak be az ájuldozó hölgyeknek, mire valaki megjegyzi: „Szegény anyámat is megerőszakolták az oroszok.” Sietve érkezik a replika a fő politikai tekintélytől: „Ez csak természetes.” A színpadi helyzet jó is lehetne: a Mohácsi-operett helyszíne a végtelen pazarlását és gazdagságát villogtató elit mulatsága, amelyre egy díszszegényt is meginvitálnak. És ahol persze úgy jótékonykodnak, hogy sehogy.
Tucat éve szinte reménytelen helyzetből indult, ám mára stabil pozíciójú, népszerű színház a Centrál. A Shakespeare-bemutatóra készülő rendező-igazgatót a zord kezdetekről, az addiktív színházról és a jó történetmesélésről kérdeztük.
A modernizmus öröksége és recepciója Közép- és Kelet-Európában összefonódik a szocialista korszak emlékezetével.
Új járművek, majdnem kész pálya, eufóriás rajongók. Úgy tűnik, hamarosan véget ér egy évek óta tartó cirkuszi előadás, és elindulhat az első fonódó villamos. Pedig dehogy az első! Régebben a teljes budapesti hálózat fonódó volt, csak éppen senki nem hívta így.
A nyugati tudomány eddig visszafogott kritikával illette a kínai orvoslást, ám ennek lassan vége.