Könyv

Angela Marsons: Elfojtott sikoly

Könyv

Egy ismeretlen szerző rossz címmel és hatásvadász fülszöveggel megjelenő krimije nem feltétlenül sarkallja vásárlásra a reménybeli olvasót. Az Elfojtott sikoly elején ráadásul csak egy magányos kertvárosi hullánk van, és a stilisztikai bakik jó ideig inkább izgatják az olvasót, mint a gyilkos kiléte. Aztán persze beindul a buli, hullanak a fejek, de lassan egyre nagyobb hangsúlyt kap a múlt a jelennél – és ez így is van jól, az ott megbúvó titkok ugyanis sokkal kegyetlenebbek, mint egy elvágott torok, vagy egy konyhakés az önimádó képviselő hátában. A rendőrség szó szerint a mélyére ás a dolgoknak, a félig le­égett gyermekotthon udvara pedig több választ tartogat számukra, mint azt gondolnák. A feszültség oldalról oldalra nő, a gyilkos közbevetett, naplóbejegyzés-szerű gondolatai mindenkit gyanússá tesznek, a megoldás mégis rejtve marad egészen az utolsó mondatokig.

A saját démonaival is keményen küzdő Kim Stone nyomozó szarkasz­tikus, munkamániás, a szociális interakciókkal hadilábon álló, néhol pedig csak szimplán tuskó figuráját nem lehet nem szeretni. Karaktere már az első megnyilvánulások után A híd című svéd–dán koprodukcióban remekelő Saga Norén nyomozót idézi, Stone azonban emberibb, érzelmesebb. Legalábbis többet tudunk meg borzalmas gyerekkoráról, ami magyarázattal szolgál a gyermekotthon volt lakói iránt érzett felelősségére és túlfejlett igazságérzetére éppúgy, mint arra, miért szakít valakivel, aki reggel nála hagyja a fogkeféjét. A szerző ígérete szerint ez még csak a kezdet, hamarosan újra találkozhatunk a frusztrált Kim Stone-nal. Könnyen lehet, hogy nem csak nyomtatásban.

Fordította: Szieberth Ádám. General Press, 2015, 360 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.