Könyv

Angela Marsons: Elfojtott sikoly

Könyv

Egy ismeretlen szerző rossz címmel és hatásvadász fülszöveggel megjelenő krimije nem feltétlenül sarkallja vásárlásra a reménybeli olvasót. Az Elfojtott sikoly elején ráadásul csak egy magányos kertvárosi hullánk van, és a stilisztikai bakik jó ideig inkább izgatják az olvasót, mint a gyilkos kiléte. Aztán persze beindul a buli, hullanak a fejek, de lassan egyre nagyobb hangsúlyt kap a múlt a jelennél – és ez így is van jól, az ott megbúvó titkok ugyanis sokkal kegyetlenebbek, mint egy elvágott torok, vagy egy konyhakés az önimádó képviselő hátában. A rendőrség szó szerint a mélyére ás a dolgoknak, a félig le­égett gyermekotthon udvara pedig több választ tartogat számukra, mint azt gondolnák. A feszültség oldalról oldalra nő, a gyilkos közbevetett, naplóbejegyzés-szerű gondolatai mindenkit gyanússá tesznek, a megoldás mégis rejtve marad egészen az utolsó mondatokig.

A saját démonaival is keményen küzdő Kim Stone nyomozó szarkasz­tikus, munkamániás, a szociális interakciókkal hadilábon álló, néhol pedig csak szimplán tuskó figuráját nem lehet nem szeretni. Karaktere már az első megnyilvánulások után A híd című svéd–dán koprodukcióban remekelő Saga Norén nyomozót idézi, Stone azonban emberibb, érzelmesebb. Legalábbis többet tudunk meg borzalmas gyerekkoráról, ami magyarázattal szolgál a gyermekotthon volt lakói iránt érzett felelősségére és túlfejlett igazságérzetére éppúgy, mint arra, miért szakít valakivel, aki reggel nála hagyja a fogkeféjét. A szerző ígérete szerint ez még csak a kezdet, hamarosan újra találkozhatunk a frusztrált Kim Stone-nal. Könnyen lehet, hogy nem csak nyomtatásban.

Fordította: Szieberth Ádám. General Press, 2015, 360 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.