Könyv

A nők: csupa rejtély. Irracionális erőknek kiszolgáltatott, misztikus tudások által meghatározott, érzékeiknek alárendelt lények, akik így aztán maguk számára is tökéletesen megfejthetetlenek. Velük a dolgok váratlanul, megmagyarázhatatlanul vagy éppen jobb meggyőződésük ellenére történnek: a kauzalitás vagy a pszichológia rendre kicsorbul rajtuk. Mesevilágban élnek, végletes érzelmek szegélyezik útjukat, csodák történnek velük; nőiségük kozmikus lényege jelentéktelenné törpíti a realitás apró-cseprő összefüggéseit.

Három történet három fiúról: az egyikük a holokauszt elől menekült el a családjával, így lett Amerikában emigráns; a másik otthon maradt, átlagos, pesti gyerekkor helyett bujkálás és zűrzavar jutott neki, vészkorszak-gyerekkor; a harmadik fiú pedig a holokauszt után született, mégsem szólt semmi másról az élete, csak a holokausztról.

Minimum tizenegyes! - világirodalom

Miután dokuszínházi előadást készített a diktatúra éveiben született argentin fiatalokkal, a világhírű argentin alkotót meghívták Chilébe, hogy ott megcsinálja ugyanezt a Pinochet-diktatúráról. Az így létrejött Az év, amikor születtem november közepén járt a Trafóban.

Mostanában megint sokat beszélünk a magyar futballról. Lehet rágódni a stadionépítéseken, és idén két évforduló is okot adott a visszaemlékezésekre (a 38-as vb-ezüst és az 53-as 6:3). Az érdeklődést jelzi, hogy sorra jelennek meg a futballról szóló kötetek, Dénes, Hegyi és Lakat T. sorozata is trilógiává érett.

Múlt héten kritikusunk felrótta A titokzatos gyíkzenekar története szerzőjének, hogy többet is elkövetett az állatnevekkel viccelődő könyvek főbűnei közül, így például a Tarajos Goethe és az El Gekkó bevetését is megengedte magának.

A mérnök és filozófus diplomával rendelkező, Barcelonában szobrászati és festészeti tanulmányokat folytató polihisztor szerző egy meglepően kézenfekvő megoldást kínál a festmények megközelítéséhez, amely egyben rávilágít arra is, hogy mi az oka az általános vizuális analfabétizmusnak.

Biciklizni nagyon trendi, főleg a városban. Mert vidéken mit sem törődve a trendiséggel, mindig is bicikliztek az emberek, egyszerűen azért, mert praktikus, kéznél és ingyen van. A Bringamesék főhősének, Daninak a biciklije hogy s hogy nem, nocsak, egy vidéki padlásról kerül elő.

Londonnál kevés metropolis hatott megtermékenyítőbben a fantasy műfajára, és miközben Moorcocktól Gaimanig előbb vagy utóbb minden zsánerközeli szerző megírja a maga Temze-parti meséjét, néhányan elszakadni sem tudnak tőle.

Manapság divatos úgy játszani identitáskeresősdit, hogy alapul vesznek egy valós családi történetet, kicsit utánanyomoznak, megspékelik az olvasó számára valójában sosem tudható mennyiségű fikcióval, és voilá, máris kész a főhős, aki lehet, hogy egyben maga a szerző is, ki tudja?

Egyre-másra jelennek meg irodalmi tudósításai önmagáról: a Winter Journalban a teste önéletrajzát írta meg, párdarabjában, az Amerikában frissen megjelent Report from the Interiorban pedig szellemi fejlődésének állít emléket. A Nobel-díjas J. M. Coetzee-vel folytatott levelezése Itt és most címen nemrég jelent meg magyarul. A 66 éves brooklyni íróval Brooklynban beszélgettünk.

Életműve arasznyi helyen elfér a polcon: Sorstalanság, A kudarc, Kaddis a meg nem született gyermekért, Jegyzőkönyv, A holocaust mint kultúra, Az angol lobogó, Gályanapló - Kertész Imre könyveinek súlya azonban, darabszámuktól függetlenül, a legnagyobbak közé sorolja szerzőjüket.