Gyerekkönyv-melléklet

Gévai Csilla: Lídia, 16

  • - urfi -
  • 2013. december 28.

Könyv

A címben jelzett nevű és korú lány naplót ír, mi mást is tehetne. Persze nem tollal és nem papírra, hanem a laptopjába pötyögi a gimnáziumi napok krónikáját. No nem mintha irtózna a régi holmiktól: hogy messzebb ne menjünk, a szerelme például 80 éve halott. A vágy tárgyát Gulácsy Lajosnak hívják, de ezzel még nincs vége a bölcsészromantika tombolásának: Lídia csak egy fokkal elérhetőbb, iskolai szerelme papnak készül, a másik, túl könnyen elérhető srác pedig ugyancsak elátkozott festő, legalábbis az akar lenni - és akkor a dráma-, illetve magyartanárról még nem is beszéltünk. De hősünket nemcsak a férfiak boldog-szomorítják, hanem a szinte műfaji követelménynek számító elvált szülők, valamint a hülye tanárok, a reáltárgyak, és hát mindenekelőtt az az elronthatatlan és megoldhatatlan feladat, amit durva egyszerűsítéssel fiatalságnak hívunk.

Igen, ezek jórészt klisék, ahogy a könyv másik erénye, az érzékeny témák - test, hit, halál - felelős kezelése is alapkövetelmény ma már egy jól felszerelt ifjúsági regényben. Hogy mindezek a rutinosan felhasznált összetevők működni kezdenek, az egyedül a kamaszgondolkodást másoló narrációnak köszönhető. Lídia naplója egyszerre kimódolt és csapongó, hebrencs és vérkomoly, nyálas és szigorú, lelkes és önmarcangoló. Néha a semmin rágódik, néha pedig alig győzi szusszal a sok eseményt, mert éppen időutazik a fejében Gulácsyhoz és a dédapjához, vagy eljátssza a főszerepet az iskolai előadásban. A könyv közepére Lídia cinkosai leszünk, és ha lesz folytatás, ez a kapcsolat hamar eldurvulhat.

Pagony, 2013, 154 oldal, 2250 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.