Könyv

Bringamesék - Dani és a kék bicikli

  • Koller Gitta
  • 2014. január 5.

Könyv

Biciklizni nagyon trendi, főleg a városban. Mert vidéken mit sem törődve a trendiséggel, mindig is bicikliztek az emberek, egyszerűen azért, mert praktikus, kéznél és ingyen van. A Bringamesék főhősének, Daninak a biciklije hogy s hogy nem, nocsak, egy vidéki padlásról kerül elő.

A városban élő család falura megy nyaralni, ekkor bukkannak rá a papa gyermekkori jószágára. Régi és új - duplán érdekes. (Naná, hogy az a városi szülőfajta jut eszünkbe, az a vidékről Budapestre szakadt, aki otthagyta egy időre a biciklit letámasztva, aztán gyereke született, és most örömmel megy vissza érte.) Mindenesetre a városi kisfickó ügyesen megtanul biciklizni, ha már a falusi nyaralás amúgy olyan uncsi. Biciklizés közben aztán tágra tárul a világ: fű, fa, virág. Lila zivatar, kék napsütés, kutyák, macskák, szomszédkislány - minden és bármi szembejöhet vagy elgurulhat mellette. A kaland pedig csak ezután kezdődik.

A "Boribon-méretű" könyv kellemes kivitelű, színes rajzai kedvesen egyszerű, ugyanakkor részletekkel teli világot körítenek a bringa mellé, és szöveg nélkül is elmesélik a történetet a kicsiknek (talán egy kicsit többet is), ha a mami a negyedik elolvasás után már szívesebben állna fel a fotelből. A sztori - legalábbis eme első - nincs túlbonyolítva: se különösebb fordulat, se nagy tanulságok nincsenek benne. A szerző a mese végére megérezhette ezt, és egy életre kelő plüss kutyus orrából gyorsan színes buborékokat fújatott. Ez további mélységekbe viheti az olvasót, mondjuk a gyermekpszichológia tengerén...

Tea Kiadó, 2013, 42 oldal, 1890 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.