Könyv

Habár sokan szeretnénk hinni (vagy éppen másokkal elhitetni) az ellenkezőjét, azért a családi leszármazás máig nyomasztóan nagy szerepet játszik a személyes pályafutás és sors alakulásában.

Népszerűsítő könyvet írni a matematikáról egyszerre nemes kihívás és kecsegtető feladat: ha jól csinálja az ember, olyanokban is felkeltheti a tárgy iránti érdeklődést, akikben csak traumák maradtak középiskolai tanulmányaik nyomán - ugyanakkor azoknak is képes szórakoztató órákat szerezni, akik máig sem szűnő lelkesedést mutatnak a matek iránt.

A Haaretz vezető publicistája csodának nevezi könyve egy pontján a cionizmust, melynek "az volt a célja, hogy egy népet áttelepítsen az egyik földrészről a másikra, hogy meghódítson egy országot, összegyűjtsön egy nemzetet, felépítsen egy államot, újjáélesszen egy nyelvet, és reményt adjon egy reményvesztett népnek. És a cionizmus ezt minden akadály ellenére sikeresen véghezvitte."

Az amerikai megjelenése után két évvel itt van a vastag bestseller, a szovjetizáció mindennapi tapasztalatait bemutató, történészi kvalitásokkal rendelkező, alapjában mégis zsurnalisztamunka magyar változata.

Mint egy billegő körzet sorsa, jelenlegi listánk első helye 0,7 százaléknyi szavazaton múlt.

Per pillanat a legszebb magyar regénybefejezésnek tartom a csillaggal leválasztott záró bekezdést a 623. oldalon. Ez az öntükröző mondat az egyetlen, melyben Závada Pál, saját maga közvetlenül saját magáról vall, nem valamelyik narrátora beszél, s nem is a megduplázott "vezérelbeszélő", aki négykezű karmesterként dirigálja a többi "personát". Ez az egy önreflexió árulkodik arról az érzelmi és kognitív megrendülésről, amely ennek az egész prózafolyamnak a ki nem merült forrása, az olvasó felől nézve pedig a torkolata.

Nagyban készül a Harcosok klubja folytatására, de először még mással – gonzóerotikával és slash fictionnel – sokkolja Amerikát. A világhírű írót a gépekhez fűződő erotikus vonzalmairól és a kormányzati szintre emelt magyar „buzilobbizás” amerikai lehetőségeiről is kérdeztük.

Kafka kéziratait Max Brod a zsidókkal megrakott, utolsó szabadon távozó vonaton menekítette ki magával Prágából, 1939-ben. A hagyaték vele együtt eljutott Palesztinába, és átvészelte a függetlenségi háborút is Izrael kikiáltását követően.

A rutinosabb Dick-olvasóknak már az első oldalon illene gyanút fogniuk, amikor kiderül, hogy A halál útvesztőjének világában Isten léte nem hit és remény kérdése, hanem bizonyosság. Ha van egyetlen, visszatérő motívuma az életműnek, akkor az éppen a ráismerés, hogy semmi sem biztos, nincsenek fix pontok az univerzumban, ami valóságosnak tűnik, az többnyire csak illúzió.

Amikor már nemcsak Pókember, Batman vagy Superman, de Amerika kapitány is visszajáró vendégnek számít a hazai multiplexekben, joggal hiányolhatjuk a magyar szuperhősöket, ha nem is a mozikból, de legalább a képregényekből.