KÖNYVMELLÉKLET - visszhang

Leena Lehtolainen: Egyszer úgyis meg kell halni

  • - greff -
  • 2014. július 12.

Könyv

Espoóra rászállt az ősz, hullanak a levelek, az Oltalmaz-lakban a monoklik zöldesebbre váltanak a nők arcán. Első szintjén a finn írónő könyve a dühbeteg, iszákos, korlátolt, mihaszna, javíthatatlan férfiak által eltört női állkapcsok, bordák és orrok regénye, és ezen a terepen a szerző derekasan elvégzi a munkáját. Tudja, amit egy valamirevaló lektűrszerzőnek tudnia kell: nagyon gyors, nagyon pontos és nagyon hihető - regénye a bántalmazott nők életlehetőségeit felvázolni szándékozó munkaként erős és kegyetlenül szomorú olvasmány.

Egészen addig, amíg a szerző rá nem kényszeríti magát arra, hogy valamiképpen igazi krimit farigcsáljon a realista rémálomból. Lehtolainen az önkényes igazságosztást hozza játékba - azt a fajtáját, amikor az olvasónak ideig-óráig át kellene sodródnia a bűnelkövető oldalára. Ezzel a fogással a műfaj igazi ászai mintegy észrevétlenül képesek a legsötétebb erdőkbe csalni a befogadót, Lehtolainen azonban nem ekkora kaliber: megértjük ugyan (hiszen a szánkba van rágva), hogy hőse miért követ el törvénytelenségeket, csak éppen nem tartunk vele az úton, mert a szerző képtelen a személyiség és a tettek párosát egyszerre hihetőnek ábrázolni. És ezt maga is pontosan érzi, hiszen a végén egy vérbeli filmes közhelyfordulattal visszamenőleg kísérli meg extramotivációval alátámasztani az ingatag építményt. Mindazonáltal a számunkra álomszerűnek tűnő, de a családon belüli erőszak vírusát legyőzni szintúgy képtelen északi ország kudarcának felvillantása így is emlékezetes marad.

Fordította: G. Bogár Edit. Animus, 2014, 272 oldal, 3290 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.