Első kötetes íróként, ráadásul látványos előnnyel került irodalmi sikerlistánk dobogójára - ilyen se volt még. A kiadói szerkesztőként dolgozó szerző úgy van a pályakezdéssel, mint az okos lány a mesében: látszik is rajta, meg nem is. Az egységes összképet nyújtó novellák technikailag kiforrottak, az útkeresés nyomait, ha voltak, eltüntették gondos kezek; ugyanakkor a bennük megjelenő világok sokszínűsége csapongó kíváncsiságról árulkodik. Sokszor nem tart ki a figyelem, túl rövid az írás, vagy kapkodva vágtatunk át egy történeten; máskor viszont éppen a tömörítés ügyessége vagy egy aprólékos leírás ragad magával. Minden a kivágáson múlik: felvillan egy jelenet, és ez az időben vékony szelet tartalmazza a főszereplő egész életét, de a sztori végét nem ismerjük meg, ahogy az odáig vezető lélektani folyamatoknak is csak részletei sejlenek fel. Veszélyes játék ez, hiszen ezek az életdarabok könnyen válnak súlytalanná: a Minden vonalban például a két barátnő, illetve a terhes lány körül bábáskodó anya és a javasasszony egyaránt megmaradnak furcsa figuráknak, akikkel voltaképpen nem történik semmi. A Berlinben élő magyar sztárművész kiállításmegnyitón előadott közhelyes élettörténete (Az ihlet súlya) felszínes filmjelenetbe torkollik. A nyitónovellában viszont hiába áll az idő, végig húzza-vonja az olvasó gyomrát valami, ahogy elolvasta az első oldalon a mondatot: "Kövér, aranyeres családba születtem egy kétpetéjű ikerpár fiatalabbik tagjaként." Adná magát, hogy a család egész életre megbéklyózó reménytelenségét lássuk központi elemének, vagy épp a női sorsok, a magyar vidék, esetleg az értelmiségi lét ismerős mocsarának érzékeny, humorral szelídített leírását ünnepeljük benne, de a könyv épp attól igazán vonzó, hogy a Messi-alteregóvá változó feleség kissé kilógó abszurdjával is képes mélyre fúrni a fejünket a kilátástalanságba.
JAK-Prae.hu, 2014, 206 oldal, 2990 Ft
