KÖNYVMELLÉKLET - visszhang

Mán-Várhegyi Réka: Boldogtalanság az Auróra-telepen

  • - urfi -
  • 2014. július 12.

Könyv

Első kötetes íróként, ráadásul látványos előnnyel került irodalmi sikerlistánk dobogójára - ilyen se volt még. A kiadói szerkesztőként dolgozó szerző úgy van a pályakezdéssel, mint az okos lány a mesében: látszik is rajta, meg nem is. Az egységes összképet nyújtó novellák technikailag kiforrottak, az útkeresés nyomait, ha voltak, eltüntették gondos kezek; ugyanakkor a bennük megjelenő világok sokszínűsége csapongó kíváncsiságról árulkodik. Sokszor nem tart ki a figyelem, túl rövid az írás, vagy kapkodva vágtatunk át egy történeten; máskor viszont éppen a tömörítés ügyessége vagy egy aprólékos leírás ragad magával. Minden a kivágáson múlik: felvillan egy jelenet, és ez az időben vékony szelet tartalmazza a főszereplő egész életét, de a sztori végét nem ismerjük meg, ahogy az odáig vezető lélektani folyamatoknak is csak részletei sejlenek fel. Veszélyes játék ez, hiszen ezek az életdarabok könnyen válnak súlytalanná: a Minden vonalban például a két barátnő, illetve a terhes lány körül bábáskodó anya és a javasasszony egyaránt megmaradnak furcsa figuráknak, akikkel voltaképpen nem történik semmi. A Berlinben élő magyar sztárművész kiállításmegnyitón előadott közhelyes élettörténete (Az ihlet súlya) felszínes filmjelenetbe torkollik. A nyitónovellában viszont hiába áll az idő, végig húzza-vonja az olvasó gyomrát valami, ahogy elolvasta az első oldalon a mondatot: "Kövér, aranyeres családba születtem egy kétpetéjű ikerpár fiatalabbik tagjaként." Adná magát, hogy a család egész életre megbéklyózó reménytelenségét lássuk központi elemének, vagy épp a női sorsok, a magyar vidék, esetleg az értelmiségi lét ismerős mocsarának érzékeny, humorral szelídített leírását ünnepeljük benne, de a könyv épp attól igazán vonzó, hogy a Messi-alteregóvá változó feleség kissé kilógó abszurdjával is képes mélyre fúrni a fejünket a kilátástalanságba.

JAK-Prae.hu, 2014, 206 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.