Könyv
A selejt bosszúja
A létező könyvek többsége gyaníthatóan olvasatlanul áll a könyvtárak, nagyobb részük pedig a családok könyvespolcain. Annak, hogy ez így van, oka lehet - szakkönyvek esetében - az avulás, de egyszerűen az idő múlása is: a gyerekkönyvek után tetszhalott állapotba dermed az ifjúsági irodalom, aztán a versolvasó egyetemista is belekérgesül a hétköznapokba, és már nem kedves költője soraival alszik el.
7 kérdés – Tóth Krisztina
Az egyik legfontosabb kortárs költőnk a hat évvel ezelőtt megjelent Vonalkóddal a prózaírók elitligájában is helyet csinált magának. Ezúttal ellenállhatatlan sajttortákról, szép írókról és arról vallott nekünk, miért is nem mondhatja, hogy Bovaryné én vagyok.
Sziveri és más szívügyek
Az egykori, legendás Mozgó Világ főszerkesztő-helyettese, több éve a Palatinus Kiadó irodalmi vezetője, és idén januártól a sok felháborodást szült, átalakult NKA kuratóriumi tagja. A Sziveri-hagyatékról és a mindent átitató politikáról beszélgettünk.
Ténybeszéd
Mitől oly fontos, kérdeném, hogy valamely epizód valóban megesett-e, vagy csupán a történetbe amúgy karakteresen belesimuló kitalálás egy irodalmi riportban? Különösen, ha olyan remekbe szabott irodalmi-történelmi-antropológiai riportázsról van szó, mint Ryszard Kapuscinski könyvei, mondjuk, a Hailé Szelasszié etióp birodalmának végnapjait megidéző Császár vagy A sahinsah, amely Reza Pahlavi elűzéséről és az ajatollahok forradalmáról tudósít.
Jobb lett volna nem mondani
Az immár egyhetes Günter Grass-botrány majd minden megszólalásáról, magáról a mesteréről és többnyire bírálóiéról is elmondható, hogy – szemben azzal, ami a vitatott vers, az Amit el kell mondani címében áll – talán jobb lett volna, ha nem hangzik el.
„Felgyújtotta a haját”
Ma van a költészet napja. Formalitásba fulladó ünnepnapjaink között József Attila születésnapja újra és újra fontossá tud válni. Négy, egymástól élesen különböző író és irodalomtörténész: Bánki Éva, k. kabai lóránt, Szilágyi Ákos és Tverdota György beszélt nekünk a költőről – egy-egy hozzá kötődő budapesti helyszínen.
Kíméletlen szentimentalizmus
Valószínűleg minden irodalmi generáció számára létezik olyan idősebb, saját kortársai közt alig észrevehető, ritkán publikáló, rejtőzködőbb alkatú pályatárs, akit egyszer csak a felfedezés, a ráismerés élményével találhatnak meg, hogy onnantól a legfontosabb "elődök" között tartsák számon.
Szabó Marcell: A szorítás alakja
Különös kötet, amit egy darabig ide-oda rakunk, aztán valahogy mégis újra olvasni kezdjük. Mert számos vers nagyon is működik, úgy mondják, megtalál, például "közepén egy merülő délutánnak".