Elérkeztünk Orbán Viktor kiszámíthatatlan korszakához

Publicisztika

A Fidesz világában már nincs józan ész, csak eltakarítandó ellenségek. A józan ész logikáján túllépve pedig már nincsenek határok, nincs úriemberkedés, nincs emberi méltóság, csak váratlanul kitörő állatias agresszió. 

Az irodalom és a film is számtalan darabban bemutatta már azt, amit most látunk a magyar közéletben: a sarokba szorítottak veszélyes kiszámíthatatlanságát. Kis eltérésekkel mindig ugyanazt látjuk: egy nagy rendszer optimista hangulatban történő kiépülése, csúcsra járatása és aranykora után először megjelennek az első repedések, megtörténnek az első árulások, többen is meghasonlanak, a paranoiddá vált vezető pedig elkeseredésében mindent egy lapra téve támad, mar bele mindenbe maga körül. Ami eltér ezekben a darabokban, az a befejezés: a cinikus végeredménytől a tragédián át a mindenkit megható pozitív változásig terjed a skála; értelemszerűen a valóságban is hasonlóan sokféle végkimenetele lehet annak, amit most a Fidesz csinál.

Az viszonylag egyértelmű, hogy a rendszer csúcsa már mögöttünk van: a 2014-ben teljesen lazán nyert választás során elég volt annyit ígérni a Fidesz plakátjain, hogy folytatják a megkezdett munkát, a gazdasági válság, a 2006-os események, a romagyilkosságok és hasonló szörnyűségek által megtépázott lelkű országnak még a Fidesszel kritikusabb része is rezignáltan vette tudomásul, hogy ez Orbán Viktor újabb négy éve lesz. A viszonylagos nyugalom és persze a lassan, de stabilan növekvő jólét nyilván elfedte a teljhatalmú kormányzás veszélyeit, ahogy olyan sok vizet az sem zavart, hogy közben a NER szisztematikusan szállta meg az állam minden területét. Elkezdődött a nyilvánosság leuralása, később használható fegyverek sokaságát építették be a törvénykezésbe, az pedig már végképp elvont problémának tűnt, hogy a Szájer József tabletjén írt alkotmány bármiféle társadalmi egyeztetés nélkül lett az életünk szervezőereje. Voltak arra visszanézve egyértelmű jelek, hogy ez a kormány alapvetően a leszámolásban hisz kormányzás helyett, de ahogy a nagyobb társadalmi katasztrófákkal lenni szokott, úgy most is csak kis lépésekben lett hétköznapjaink része a ma ismert Fidesz.

Mint minden fasisztoid kormány, úgy ez sem önkorrekcióval válaszol az őt ért kihívásokra, hanem durvulással. 

Mivel kihívások azért szép számmal érkeztek az elmúlt tizenöt évben, ezért volt tere a fokozatosságnak: a médiatörvény 2011-es bevezetése mai szemmel szinte egy jobbközép kormány szabályozásának tűnik ahhoz képest, hogy most ugyanennek a kormánynak a – legtöbb önálló gondolkodásra képes ember elzavarásával – frissített változata már külföldi ügynököket lát mindenhol, ahol nem a saját hülyeségeit hallja vissza. A menekülekről szóló kampány egészen humanista volt 2015 környékén már ahhoz képest is, amit 2018-ban kaptak választáskor ugyanezek a menekültek, de a 2021-es homofóbtörvény is egész barátságosnak tűnik ahhoz képest, hogy most már a gyülekezési jogot sem gyakorolhatják azok, akik szivárványos zászlókat lengetnének. Amikor 2016-ban egészen gusztustalan körülmények közt záratták be az ország legnagyobb napilapját, a Népszabadságot, még mindig senki nem merte gondolni, hogy nem sokkal később a teljes független nyilvánossággal, civilekkel és ellenzéki pártokkal is hasonlót terveznek, vagy legalább is meg akarják teremteni ennek a lehetőségét. 

Mivel önkorrekció helyett a durvulást választották, az egyre kontraszelektáltabb figurákból álló – Simicska Lajosról legalább elhittük, hogy okos, Mészáros Lőrinc meg ugyebár Mészáros Lőrinc – NER teljesítményének alapvető részei nem változtak, úgyhogy a kihívások is egyre  erősebbek és gyakoribbak lettek, ez pedig épp úgy gyorsította a radikalizálódást, és mint minden hasonló helyzetben (lásd főleg: orosz és török példa), egy idő után megérkeztek a falhoz, vagy a sokszor emlegetett vörös vonalhoz, ha úgy jobban tetszik. A NER teljesítményét ugyanis a gazdaság katasztrofális teljesítménye, a rohadó állam, az elmaradottság és stagnálás érzése jelenti, kiegészítve azzal a mentális polgárháborúval, aminek köszönhetően ma már a legtöbb nagycsaládi összejövetel gyomorgörcsben telik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.