Buborékos történelem

Larry Gonick: A modern világ képregényes története I-II.

  • Baski Sándor
  • 2012. április 16.

Könyv


Harmincöt év és 1450 oldal. Ennyi kellett Gonicknak ahhoz, hogy feldolgozza az emberiség történetét az ősrobbanástól egészen az iraki háborúig. Tette mindezt képregényes formában, ami a vállalkozás nagyszerűségét egy kicsit sem csorbítja. Meglehet, mifelénk ezzel ki is iratkozna egyből a kultúremberek köréből, Amerikában ellenben jóval nagyobb a műfaj respektje. Nem mintha a képes ismeretterjesztés bárhol a világon ördögtől való elfoglaltság lenne - elég csak a különféle Biblia-feldolgozásokra vagy a nálunk is megjelent frankofon Rajzos zenetörténetre gondolni.

 

A történelmet panelekbe sűríteni nem tűnik intellektuálisan vagy művészileg túl megterhelő feladatnak, de a látszat ellenére komoly dramaturgiai érzék és széles körű műveltség szükségeltetik hozzá. Gonicknak mindez megvan, nemcsak felböfögi a kutatás során megemésztett szakirodalmat, de képes rendszerezni és közérthetően prezentálni a legbonyolultabb politikai vagy gazdasági folyamatokat is. A terjedelmi és a műfaji korlátok miatt ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy egyes eseményeket leegyszerűsítve, sarkítva tálaljon. Problematikus mindez legfeljebb csak akkor lenne, ha Gonick komoly ideológiai agendával bírna. Tény, hogy sajátos történelemszemlélete az egész sorozatot áthatja, de ez a szemszög nem a magát esetlegesen a kultúrfölény helyzetében érző amerikaié, hanem egy szarkasztikus humorú időutazóé, aki kívülről figyeli az önpusztítást tökélyre fejlesztő földlakók nyüzsgését. Gonick úgy tud egyszerre tárgyilagos és szubjektív lenni, hogy míg a magyarázó szövegek a jól ismert történelmi faktumokat írják le, addig a panelekben megelevenedő híres és kevésbé híres figurák fanyar kommentárokkal látják el az eseményeket, netán banális dialógokkal jelzik a helyzet abszurditását. Efféle verbális és vizuális poénból jut szinte minden képkockára legalább egy, és bár túlzás lenne azt állítani, hogy mindegyik hasfalrengetően humoros - akadnak pusztító faviccek is bőven -, a dolgozat élvezeti értékét jelentősen növelik.

A milliós példányszámban eladott Képregényes világtörténet, illetve folytatása, A modern világ képregényes története ezzel együtt is meglehetősen sűrű, koncentrációt igénylő olvasmány. Gonick gyakorta kénytelen évtizedeken át tartó háborúkat egy-két oldalban zanzásítani, előre-hátra utalgatni a kötetben, és lábjegyzetekkel egészíteni ki a leírtakat. A teljes sorozat egy nekifutásra történő abszolválása ennek megfelelően nem ajánlott, már csak azért sem, mert a karikatúraszerű, a célnak éppen csak megfelelő rajzok önmagukban nem nyújtanak különösebb esztétikai élményt. A kötetek ugyanakkor tele vannak olyan történelmi triviákkal, amelyek a középiskolai tankönyvekből hiányoznak, mértékletes fogyasztásuk így nemcsak a kép és a szövegbuborékok iránt vonzódó diákok, de a tudásukat felfrissíteni szándékozó idősebbek számára is erősen javallott.

Libri Kiadó, 2011, 256+300 oldal, 3490 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Miért nem akar tűzszünetet Orbán Ukrajnában?

A miniszterelnök megtorpedózta az Ukrajnával kapcsolatos uniós nyilatkozatot, magyarázata enyhén szólva zavaros és ellentmondásos. Ha pénteken Alaszkában Trump fejében a szilvakompót éppen olyan irányba billenne, amely a szilárd európai állásponthoz közeli, akkor egyre komolyabban tétetik fel a kérdés: valójában ki akarja a háború folytatását?

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.