Buborékos történelem

Larry Gonick: A modern világ képregényes története I-II.

  • Baski Sándor
  • 2012. április 16.

Könyv


Harmincöt év és 1450 oldal. Ennyi kellett Gonicknak ahhoz, hogy feldolgozza az emberiség történetét az ősrobbanástól egészen az iraki háborúig. Tette mindezt képregényes formában, ami a vállalkozás nagyszerűségét egy kicsit sem csorbítja. Meglehet, mifelénk ezzel ki is iratkozna egyből a kultúremberek köréből, Amerikában ellenben jóval nagyobb a műfaj respektje. Nem mintha a képes ismeretterjesztés bárhol a világon ördögtől való elfoglaltság lenne - elég csak a különféle Biblia-feldolgozásokra vagy a nálunk is megjelent frankofon Rajzos zenetörténetre gondolni.

 

A történelmet panelekbe sűríteni nem tűnik intellektuálisan vagy művészileg túl megterhelő feladatnak, de a látszat ellenére komoly dramaturgiai érzék és széles körű műveltség szükségeltetik hozzá. Gonicknak mindez megvan, nemcsak felböfögi a kutatás során megemésztett szakirodalmat, de képes rendszerezni és közérthetően prezentálni a legbonyolultabb politikai vagy gazdasági folyamatokat is. A terjedelmi és a műfaji korlátok miatt ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy egyes eseményeket leegyszerűsítve, sarkítva tálaljon. Problematikus mindez legfeljebb csak akkor lenne, ha Gonick komoly ideológiai agendával bírna. Tény, hogy sajátos történelemszemlélete az egész sorozatot áthatja, de ez a szemszög nem a magát esetlegesen a kultúrfölény helyzetében érző amerikaié, hanem egy szarkasztikus humorú időutazóé, aki kívülről figyeli az önpusztítást tökélyre fejlesztő földlakók nyüzsgését. Gonick úgy tud egyszerre tárgyilagos és szubjektív lenni, hogy míg a magyarázó szövegek a jól ismert történelmi faktumokat írják le, addig a panelekben megelevenedő híres és kevésbé híres figurák fanyar kommentárokkal látják el az eseményeket, netán banális dialógokkal jelzik a helyzet abszurditását. Efféle verbális és vizuális poénból jut szinte minden képkockára legalább egy, és bár túlzás lenne azt állítani, hogy mindegyik hasfalrengetően humoros - akadnak pusztító faviccek is bőven -, a dolgozat élvezeti értékét jelentősen növelik.

A milliós példányszámban eladott Képregényes világtörténet, illetve folytatása, A modern világ képregényes története ezzel együtt is meglehetősen sűrű, koncentrációt igénylő olvasmány. Gonick gyakorta kénytelen évtizedeken át tartó háborúkat egy-két oldalban zanzásítani, előre-hátra utalgatni a kötetben, és lábjegyzetekkel egészíteni ki a leírtakat. A teljes sorozat egy nekifutásra történő abszolválása ennek megfelelően nem ajánlott, már csak azért sem, mert a karikatúraszerű, a célnak éppen csak megfelelő rajzok önmagukban nem nyújtanak különösebb esztétikai élményt. A kötetek ugyanakkor tele vannak olyan történelmi triviákkal, amelyek a középiskolai tankönyvekből hiányoznak, mértékletes fogyasztásuk így nemcsak a kép és a szövegbuborékok iránt vonzódó diákok, de a tudásukat felfrissíteni szándékozó idősebbek számára is erősen javallott.

Libri Kiadó, 2011, 256+300 oldal, 3490 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.