Buborékos történelem

Larry Gonick: A modern világ képregényes története I-II.

  • Baski Sándor
  • 2012. április 16.

Könyv


Harmincöt év és 1450 oldal. Ennyi kellett Gonicknak ahhoz, hogy feldolgozza az emberiség történetét az ősrobbanástól egészen az iraki háborúig. Tette mindezt képregényes formában, ami a vállalkozás nagyszerűségét egy kicsit sem csorbítja. Meglehet, mifelénk ezzel ki is iratkozna egyből a kultúremberek köréből, Amerikában ellenben jóval nagyobb a műfaj respektje. Nem mintha a képes ismeretterjesztés bárhol a világon ördögtől való elfoglaltság lenne - elég csak a különféle Biblia-feldolgozásokra vagy a nálunk is megjelent frankofon Rajzos zenetörténetre gondolni.

 

A történelmet panelekbe sűríteni nem tűnik intellektuálisan vagy művészileg túl megterhelő feladatnak, de a látszat ellenére komoly dramaturgiai érzék és széles körű műveltség szükségeltetik hozzá. Gonicknak mindez megvan, nemcsak felböfögi a kutatás során megemésztett szakirodalmat, de képes rendszerezni és közérthetően prezentálni a legbonyolultabb politikai vagy gazdasági folyamatokat is. A terjedelmi és a műfaji korlátok miatt ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy egyes eseményeket leegyszerűsítve, sarkítva tálaljon. Problematikus mindez legfeljebb csak akkor lenne, ha Gonick komoly ideológiai agendával bírna. Tény, hogy sajátos történelemszemlélete az egész sorozatot áthatja, de ez a szemszög nem a magát esetlegesen a kultúrfölény helyzetében érző amerikaié, hanem egy szarkasztikus humorú időutazóé, aki kívülről figyeli az önpusztítást tökélyre fejlesztő földlakók nyüzsgését. Gonick úgy tud egyszerre tárgyilagos és szubjektív lenni, hogy míg a magyarázó szövegek a jól ismert történelmi faktumokat írják le, addig a panelekben megelevenedő híres és kevésbé híres figurák fanyar kommentárokkal látják el az eseményeket, netán banális dialógokkal jelzik a helyzet abszurditását. Efféle verbális és vizuális poénból jut szinte minden képkockára legalább egy, és bár túlzás lenne azt állítani, hogy mindegyik hasfalrengetően humoros - akadnak pusztító faviccek is bőven -, a dolgozat élvezeti értékét jelentősen növelik.

A milliós példányszámban eladott Képregényes világtörténet, illetve folytatása, A modern világ képregényes története ezzel együtt is meglehetősen sűrű, koncentrációt igénylő olvasmány. Gonick gyakorta kénytelen évtizedeken át tartó háborúkat egy-két oldalban zanzásítani, előre-hátra utalgatni a kötetben, és lábjegyzetekkel egészíteni ki a leírtakat. A teljes sorozat egy nekifutásra történő abszolválása ennek megfelelően nem ajánlott, már csak azért sem, mert a karikatúraszerű, a célnak éppen csak megfelelő rajzok önmagukban nem nyújtanak különösebb esztétikai élményt. A kötetek ugyanakkor tele vannak olyan történelmi triviákkal, amelyek a középiskolai tankönyvekből hiányoznak, mértékletes fogyasztásuk így nemcsak a kép és a szövegbuborékok iránt vonzódó diákok, de a tudásukat felfrissíteni szándékozó idősebbek számára is erősen javallott.

Libri Kiadó, 2011, 256+300 oldal, 3490 Ft


Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.