Buborékos történelem

Larry Gonick: A modern világ képregényes története I-II.

  • Baski Sándor
  • 2012. április 16.

Könyv


Harmincöt év és 1450 oldal. Ennyi kellett Gonicknak ahhoz, hogy feldolgozza az emberiség történetét az ősrobbanástól egészen az iraki háborúig. Tette mindezt képregényes formában, ami a vállalkozás nagyszerűségét egy kicsit sem csorbítja. Meglehet, mifelénk ezzel ki is iratkozna egyből a kultúremberek köréből, Amerikában ellenben jóval nagyobb a műfaj respektje. Nem mintha a képes ismeretterjesztés bárhol a világon ördögtől való elfoglaltság lenne - elég csak a különféle Biblia-feldolgozásokra vagy a nálunk is megjelent frankofon Rajzos zenetörténetre gondolni.

 

A történelmet panelekbe sűríteni nem tűnik intellektuálisan vagy művészileg túl megterhelő feladatnak, de a látszat ellenére komoly dramaturgiai érzék és széles körű műveltség szükségeltetik hozzá. Gonicknak mindez megvan, nemcsak felböfögi a kutatás során megemésztett szakirodalmat, de képes rendszerezni és közérthetően prezentálni a legbonyolultabb politikai vagy gazdasági folyamatokat is. A terjedelmi és a műfaji korlátok miatt ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy egyes eseményeket leegyszerűsítve, sarkítva tálaljon. Problematikus mindez legfeljebb csak akkor lenne, ha Gonick komoly ideológiai agendával bírna. Tény, hogy sajátos történelemszemlélete az egész sorozatot áthatja, de ez a szemszög nem a magát esetlegesen a kultúrfölény helyzetében érző amerikaié, hanem egy szarkasztikus humorú időutazóé, aki kívülről figyeli az önpusztítást tökélyre fejlesztő földlakók nyüzsgését. Gonick úgy tud egyszerre tárgyilagos és szubjektív lenni, hogy míg a magyarázó szövegek a jól ismert történelmi faktumokat írják le, addig a panelekben megelevenedő híres és kevésbé híres figurák fanyar kommentárokkal látják el az eseményeket, netán banális dialógokkal jelzik a helyzet abszurditását. Efféle verbális és vizuális poénból jut szinte minden képkockára legalább egy, és bár túlzás lenne azt állítani, hogy mindegyik hasfalrengetően humoros - akadnak pusztító faviccek is bőven -, a dolgozat élvezeti értékét jelentősen növelik.

A milliós példányszámban eladott Képregényes világtörténet, illetve folytatása, A modern világ képregényes története ezzel együtt is meglehetősen sűrű, koncentrációt igénylő olvasmány. Gonick gyakorta kénytelen évtizedeken át tartó háborúkat egy-két oldalban zanzásítani, előre-hátra utalgatni a kötetben, és lábjegyzetekkel egészíteni ki a leírtakat. A teljes sorozat egy nekifutásra történő abszolválása ennek megfelelően nem ajánlott, már csak azért sem, mert a karikatúraszerű, a célnak éppen csak megfelelő rajzok önmagukban nem nyújtanak különösebb esztétikai élményt. A kötetek ugyanakkor tele vannak olyan történelmi triviákkal, amelyek a középiskolai tankönyvekből hiányoznak, mértékletes fogyasztásuk így nemcsak a kép és a szövegbuborékok iránt vonzódó diákok, de a tudásukat felfrissíteni szándékozó idősebbek számára is erősen javallott.

Libri Kiadó, 2011, 256+300 oldal, 3490 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.