Buborékos történelem

Larry Gonick: A modern világ képregényes története I-II.

  • Baski Sándor
  • 2012. április 16.

Könyv


Harmincöt év és 1450 oldal. Ennyi kellett Gonicknak ahhoz, hogy feldolgozza az emberiség történetét az ősrobbanástól egészen az iraki háborúig. Tette mindezt képregényes formában, ami a vállalkozás nagyszerűségét egy kicsit sem csorbítja. Meglehet, mifelénk ezzel ki is iratkozna egyből a kultúremberek köréből, Amerikában ellenben jóval nagyobb a műfaj respektje. Nem mintha a képes ismeretterjesztés bárhol a világon ördögtől való elfoglaltság lenne - elég csak a különféle Biblia-feldolgozásokra vagy a nálunk is megjelent frankofon Rajzos zenetörténetre gondolni.

 

A történelmet panelekbe sűríteni nem tűnik intellektuálisan vagy művészileg túl megterhelő feladatnak, de a látszat ellenére komoly dramaturgiai érzék és széles körű műveltség szükségeltetik hozzá. Gonicknak mindez megvan, nemcsak felböfögi a kutatás során megemésztett szakirodalmat, de képes rendszerezni és közérthetően prezentálni a legbonyolultabb politikai vagy gazdasági folyamatokat is. A terjedelmi és a műfaji korlátok miatt ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy egyes eseményeket leegyszerűsítve, sarkítva tálaljon. Problematikus mindez legfeljebb csak akkor lenne, ha Gonick komoly ideológiai agendával bírna. Tény, hogy sajátos történelemszemlélete az egész sorozatot áthatja, de ez a szemszög nem a magát esetlegesen a kultúrfölény helyzetében érző amerikaié, hanem egy szarkasztikus humorú időutazóé, aki kívülről figyeli az önpusztítást tökélyre fejlesztő földlakók nyüzsgését. Gonick úgy tud egyszerre tárgyilagos és szubjektív lenni, hogy míg a magyarázó szövegek a jól ismert történelmi faktumokat írják le, addig a panelekben megelevenedő híres és kevésbé híres figurák fanyar kommentárokkal látják el az eseményeket, netán banális dialógokkal jelzik a helyzet abszurditását. Efféle verbális és vizuális poénból jut szinte minden képkockára legalább egy, és bár túlzás lenne azt állítani, hogy mindegyik hasfalrengetően humoros - akadnak pusztító faviccek is bőven -, a dolgozat élvezeti értékét jelentősen növelik.

A milliós példányszámban eladott Képregényes világtörténet, illetve folytatása, A modern világ képregényes története ezzel együtt is meglehetősen sűrű, koncentrációt igénylő olvasmány. Gonick gyakorta kénytelen évtizedeken át tartó háborúkat egy-két oldalban zanzásítani, előre-hátra utalgatni a kötetben, és lábjegyzetekkel egészíteni ki a leírtakat. A teljes sorozat egy nekifutásra történő abszolválása ennek megfelelően nem ajánlott, már csak azért sem, mert a karikatúraszerű, a célnak éppen csak megfelelő rajzok önmagukban nem nyújtanak különösebb esztétikai élményt. A kötetek ugyanakkor tele vannak olyan történelmi triviákkal, amelyek a középiskolai tankönyvekből hiányoznak, mértékletes fogyasztásuk így nemcsak a kép és a szövegbuborékok iránt vonzódó diákok, de a tudásukat felfrissíteni szándékozó idősebbek számára is erősen javallott.

Libri Kiadó, 2011, 256+300 oldal, 3490 Ft


Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.