A Fidesz szorgalmasan dolgozik azon a narratíván, amellyel a Tisza Párt betiltását magyarázhatná

Belpol

Miközben a putyinista „átláthatósági” törvény révén lecsapna a sajtóra és a civil szervezetekre, akár a legerősebb ellenzéki pártra is ráfordulhat Orbán Viktor. Minta erre is van: az orosz „szélsőségek elleni törvény”. Már látjuk az előkészületeket.

„Én mindent el tudok képzelni Orbán Viktorról” – mondta Magyar Péter, mielőtt nekiindult volna Nagyváradnak. „Ijesztő, hogy mindig szintet lépnek, és tanítómesterének, Vlagyimir Putyinnak módszereit alkalmazza a tegnapi törvényjavaslattal.” De azért hozzátette: a Tisza legkésőbb jövő áprilisban nyerni fog és átveszi a kormányzást.

Pedig minden ok megvan az aggodalomra. „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás. Átteleltek a poloskák” – mondta Orbán március 15-én, és miután a fasiszta beszéd botrányt okozott, a közösségi médiában magyarázkodott: „Miért poloska? Mert lehallgatta a feleségét.”

Ha átugrunk azon a mellékes körülményen, hogy a múzeumlépcsőn többes számban fogalmazott, és bírókból, újságírókból, civil szervezetekből, politikusokból álló „árnyékhadseregről” beszélt, nem helytelenül következtetünk arra, hogy a húsvéti nagytakarítás egyszer Magyar Péter pártját is eléri.

Ahogy szerdai cikkünkben megjelent, a putyinista „átláthatósági” törvényjavaslat egyelőre nem érinti a politikai pártokat. A Narancs.hu-nak nyilatkozó jogász szakértő, Nehéz-Posony Kata elmondta, „a politikai pártokra ugyanis külön törvény vonatkozik, és az már régóta tiltja a külföldi finanszírozást – ez nem magyar sajátosság, más országokban is ismert és elfogadott szabály”.

Csakhogy minden jel arra mutat, hogy a Halász János által beadott törvényjavaslat mellett egy másik narratíván is szorgalmasan dolgozik a kormánypárt. Ha az átláthatósági törvény a putyinista külföldiügynök-törvénynek felel meg, akkor a Tisza Pártot ukránpártisággal vádoló, Ruszin-Szendi Romuluszt és az ukrán titkosszolgálatot hírbe hozó fideszes narratíva az orosz szélsőségességről szóló törvényre emlékeztet. Márpedig ha az Orbán-kormány az orosz modellt választja a hatalma biztosítására és politikai ellenfelei ellehetetlenítésére – és eddig minden a forgatókönyv szerint zajlik –, akkor a civil szervezetek és a kormánytól független sajtótermékek vegzálása csak az első lépés.

Orbánék hatalmát nem a TASZ, a Labrisz Leszbikus Egyesület vagy a Magyar Narancs veszélyeztetik – most három ágenst soroltunk fel, amelyek előfordultak már a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentéseiben –, hanem a Tisza Párt.

Egy törvény punkegyüttesre és jogi aktivistákra szabva

2012-ben Vlagyimir Putyin rendszere először szembesült jelentős tiltakozási hullámokkal. A júliusban iktatott külföldiügynök-törvény olyan nonprofit szervezetek ellen irányult, amelyek az orosz igazságügyi minisztérium listázása szerint külföldről kapnak finanszírozást, ám az első években ez mindössze pecsétet vagy billogot jelentett: az adott sajtótermékeknek és szervezeteknek minden tevékenységük kapcsán jelezniük kellett, hogy „külföldi ügynöknek” minősülnek. Putyin a következő években egyre szigorúbb kritériumokkal és rendelkezésekkel módosította a törvényt, Ukrajna lerohanása után pedig a rendszer bárkit idegen ügynöknek bélyegezhetett, aki „külföldi befolyás alatt áll”. A törvény alkalmazásában mérföldkövet jelentett a sztálinista korszak bűneivel foglalkozó emberjogi szervezet, a Memorial betiltása az országban – a szervezet 2022-ben Nobel-békedíjra érdemesült –, de 2021-ben nyilvánították idegen ügynöknek a Meduza orosz-angol nyelvű lapot is.

Putyin rendszerében az idegenügynök-törvény a civil társadalom megregulázását szolgálja, és azt, hogy eltántorítsa a közügyektől azokat a magánszemélyeket, akik politikussá vagy meghatározó közszereplőkké nőhetnék ki magukat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.