A Fidesz szorgalmasan dolgozik azon a narratíván, amellyel a Tisza Párt betiltását magyarázhatná

Belpol

Miközben a putyinista „átláthatósági” törvény révén lecsapna a sajtóra és a civil szervezetekre, akár a legerősebb ellenzéki pártra is ráfordulhat Orbán Viktor. Minta erre is van: az orosz „szélsőségek elleni törvény”. Már látjuk az előkészületeket.

„Én mindent el tudok képzelni Orbán Viktorról” – mondta Magyar Péter, mielőtt nekiindult volna Nagyváradnak. „Ijesztő, hogy mindig szintet lépnek, és tanítómesterének, Vlagyimir Putyinnak módszereit alkalmazza a tegnapi törvényjavaslattal.” De azért hozzátette: a Tisza legkésőbb jövő áprilisban nyerni fog és átveszi a kormányzást.

Pedig minden ok megvan az aggodalomra. „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás. Átteleltek a poloskák” – mondta Orbán március 15-én, és miután a fasiszta beszéd botrányt okozott, a közösségi médiában magyarázkodott: „Miért poloska? Mert lehallgatta a feleségét.”

Ha átugrunk azon a mellékes körülményen, hogy a múzeumlépcsőn többes számban fogalmazott, és bírókból, újságírókból, civil szervezetekből, politikusokból álló „árnyékhadseregről” beszélt, nem helytelenül következtetünk arra, hogy a húsvéti nagytakarítás egyszer Magyar Péter pártját is eléri.

Ahogy szerdai cikkünkben megjelent, a putyinista „átláthatósági” törvényjavaslat egyelőre nem érinti a politikai pártokat. A Narancs.hu-nak nyilatkozó jogász szakértő, Nehéz-Posony Kata elmondta, „a politikai pártokra ugyanis külön törvény vonatkozik, és az már régóta tiltja a külföldi finanszírozást – ez nem magyar sajátosság, más országokban is ismert és elfogadott szabály”.

Csakhogy minden jel arra mutat, hogy a Halász János által beadott törvényjavaslat mellett egy másik narratíván is szorgalmasan dolgozik a kormánypárt. Ha az átláthatósági törvény a putyinista külföldiügynök-törvénynek felel meg, akkor a Tisza Pártot ukránpártisággal vádoló, Ruszin-Szendi Romuluszt és az ukrán titkosszolgálatot hírbe hozó fideszes narratíva az orosz szélsőségességről szóló törvényre emlékeztet. Márpedig ha az Orbán-kormány az orosz modellt választja a hatalma biztosítására és politikai ellenfelei ellehetetlenítésére – és eddig minden a forgatókönyv szerint zajlik –, akkor a civil szervezetek és a kormánytól független sajtótermékek vegzálása csak az első lépés.

Orbánék hatalmát nem a TASZ, a Labrisz Leszbikus Egyesület vagy a Magyar Narancs veszélyeztetik – most három ágenst soroltunk fel, amelyek előfordultak már a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentéseiben –, hanem a Tisza Párt.

Egy törvény punkegyüttesre és jogi aktivistákra szabva

2012-ben Vlagyimir Putyin rendszere először szembesült jelentős tiltakozási hullámokkal. A júliusban iktatott külföldiügynök-törvény olyan nonprofit szervezetek ellen irányult, amelyek az orosz igazságügyi minisztérium listázása szerint külföldről kapnak finanszírozást, ám az első években ez mindössze pecsétet vagy billogot jelentett: az adott sajtótermékeknek és szervezeteknek minden tevékenységük kapcsán jelezniük kellett, hogy „külföldi ügynöknek” minősülnek. Putyin a következő években egyre szigorúbb kritériumokkal és rendelkezésekkel módosította a törvényt, Ukrajna lerohanása után pedig a rendszer bárkit idegen ügynöknek bélyegezhetett, aki „külföldi befolyás alatt áll”. A törvény alkalmazásában mérföldkövet jelentett a sztálinista korszak bűneivel foglalkozó emberjogi szervezet, a Memorial betiltása az országban – a szervezet 2022-ben Nobel-békedíjra érdemesült –, de 2021-ben nyilvánították idegen ügynöknek a Meduza orosz-angol nyelvű lapot is.

Putyin rendszerében az idegenügynök-törvény a civil társadalom megregulázását szolgálja, és azt, hogy eltántorítsa a közügyektől azokat a magánszemélyeket, akik politikussá vagy meghatározó közszereplőkké nőhetnék ki magukat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.