Könyv

Ma kora délután jelentik be az intézmény dolgozóinak, ki kerül Magyarország nemzeti könyvtárának élére. Cikkünk megjelenése után az OSZK és a kormány honlapján megjelent a közlemény, amiből kiderül: Kásler Miklós valóban Hammerstein Juditot nevezte ki az OSZK élére.

Szokatlan, az olvasót egyből berántó felütésként az első könyves Tommy Orange szerzői programhirdetésnek is beillő előszóval indítja a Sehonnait. A rövid szöveg a Washington Post kritikusa szerint az év legjobb amerikai esszéi között is elférne. A csejen és arapahó törzsek bejegyzett tagjaként Orange valóban brutális sűrűséggel mutatja fel az őslakosok évszázados üldöztetését, miközben a levágott indiánfejek közösségi rugdosásának taglalása mellett írói szarkazmusát is megvillantja.

Beillene-e egyfelvonásos színdarabnak az Ibizán készült kormánybuktató Strache-videó? Mit hozott a #MeToo Ausztriában? Kell-e tartania a politika dühétől annak a magyar színháznak, amely bemutatja A királyi úton című új, Trump ihlette darabját? Ezekről kérdeztük a Nobel-díjas osztrák írót.

Beyoncé tematikus gyorstalpaló klipjei és a #MeToo-mozgalom médiavisszhangja után nem kérdés, hogy a feminizmus mára hívószóvá vált, eladható trendként kapták fel a könyvesek éppúgy, mint a mainstream magazinok. A gyerek- és ifjúsági könyvkiadás is nyitottabbá vált a téma iránt: az Esti mesék lázadó lányoknak sikere után a kiadók sorban jelentkeznek kifejezetten a női egyenjogúságot feldolgozó jó és kevésbé jó könyveikkel.

A Hajó a ködben a Weiss Manfréd Művek örököseinek története: középpontjában a család SS-szel kötött 1944-es alkujával, amely biztosította a közel 50 fős rokonság túlélését a vészkorszakban. A szerzővel morális dilemmákról, emlékezetpolitikáról, kultúrharcról és mindennapi paktumokról beszélgettünk.

A Magvető Kiadó újraindított Tények és tanúk sorozatának dokumentumprózája azért számíthat sikerre, mert a személyes tapasztalat hitelesítő pecsétjét üti az elmúlt évszázad sajátos „történelmi kivágatára”. Még akkor is, ha ismerjük az ilyen típusú megnyilatkozások természetes korlátait: a személyes dokumentum az elbeszélő tudatán és sokszor torzító emlékezetén átszűrt tények olykor bizonytalan és ellenőrizendő ismeretéhez juttat bennünket, mintegy feltárva ennek a személyes, szubjektív megközelítésnek belső ellentmondásosságát. Ez érvényes a Hét életem című kötetre is.

Orbán Viktor áttekintette a magyar irodalom helyzetét, és a kormány által erőközponttá duzzasztott Petőfi Irodalmi Múzeum még aznap belekezdett az „összmagyar irodalom“ átszervezésébe – ettől még a határon túli irodalmi szervezetek és műhelyek tagjai is kiborultak. Ízelítő a friss Magyar Narancsból.

A kedden elhunyt Nobel-díjas íróval két éve interjúzott a Magyar Narancs.