Képregény

Marvel – Amiről tudnod kell és tudni érdemes

  • - svébis -
  • 2019. augusztus 11.

Könyv

Végre egy összefoglaló mű azoknak – például nekem –, akik kissé elveszve bolyonganak a Marvel uni- és moziverzumában. Amolyan kinn is vagyok, benn is vagyok helyzet ez: az alapok még kamaszkorból megvannak, de képtelenség behozni azt az előnyt, amivel egy amerikai képregényolvasó bír, mondjuk a negyvenes évek óta.

A cím ne tévesszen meg senkit: ez nem a legújabb, Takaró-féle NAT tankönyv, itt semmit sem „kell” tudni, viszont aki képben szeretne lenni a Marvel-képregények majd’ nyolcvanévnyi eseményeiről, annak érdemes végigböngészni a kiadványt. A felépítés logikus: fejezetekre bontva találunk infót jófiúkról, gonosztevőkről, szuperhős- és ellencsapatokról, fontosabb tárgyakról, alternatív világokról, csatákról és a Marvel világát nagyban befolyásoló eseményekről. Szerencsére mindez nem korlátozódik kizárólag a fikcióra: képregény-történelmi vonalon is erős a kiadvány.

A fordítás több mint remek: egyszerre naprakész és veszi figyelembe a kilencvenes évek hazai kiadványait. Wolverine itt hál’ istennek nem Farkas, hanem Rozsomák, és még arra is volt kapacitás, hogy a fülszövegben az utolsó pillanatban Csodakapitányt Marvel Kapitányra aktualizálják. A tördelésre azonban sajnos mindez nem áll. A táblázatok és felsorolások nemegyszer slendriánul megcsúsznak, úgy kell keresgélni, kiszámolni, hogy akkor a top 5-ben melyik is a 4-es, annyira elvándorolt a szöveg a számtól. Itt-ott a képek felbontásával is akad probléma, ami azért eléggé zsenánt egy képregényekről szóló könyv esetében.

Fordította: Sepsi László. Kolibri, 2019, 240 oldal, 5999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.