Képregény

Marvel – Amiről tudnod kell és tudni érdemes

  • - svébis -
  • 2019. augusztus 11.

Könyv

Végre egy összefoglaló mű azoknak – például nekem –, akik kissé elveszve bolyonganak a Marvel uni- és moziverzumában. Amolyan kinn is vagyok, benn is vagyok helyzet ez: az alapok még kamaszkorból megvannak, de képtelenség behozni azt az előnyt, amivel egy amerikai képregényolvasó bír, mondjuk a negyvenes évek óta.

A cím ne tévesszen meg senkit: ez nem a legújabb, Takaró-féle NAT tankönyv, itt semmit sem „kell” tudni, viszont aki képben szeretne lenni a Marvel-képregények majd’ nyolcvanévnyi eseményeiről, annak érdemes végigböngészni a kiadványt. A felépítés logikus: fejezetekre bontva találunk infót jófiúkról, gonosztevőkről, szuperhős- és ellencsapatokról, fontosabb tárgyakról, alternatív világokról, csatákról és a Marvel világát nagyban befolyásoló eseményekről. Szerencsére mindez nem korlátozódik kizárólag a fikcióra: képregény-történelmi vonalon is erős a kiadvány.

A fordítás több mint remek: egyszerre naprakész és veszi figyelembe a kilencvenes évek hazai kiadványait. Wolverine itt hál’ istennek nem Farkas, hanem Rozsomák, és még arra is volt kapacitás, hogy a fülszövegben az utolsó pillanatban Csodakapitányt Marvel Kapitányra aktualizálják. A tördelésre azonban sajnos mindez nem áll. A táblázatok és felsorolások nemegyszer slendriánul megcsúsznak, úgy kell keresgélni, kiszámolni, hogy akkor a top 5-ben melyik is a 4-es, annyira elvándorolt a szöveg a számtól. Itt-ott a képek felbontásával is akad probléma, ami azért eléggé zsenánt egy képregényekről szóló könyv esetében.

Fordította: Sepsi László. Kolibri, 2019, 240 oldal, 5999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”