Minden második magyar nő élt már bántalmazó kapcsolatban

  • narancs.hu
  • 2024. november 27.

Belpol

Az adatfelvétel annak ellenére készült el, hogy a magyar kormány nem járult hozzá a nemzetközi felmérésben való részvételhez.

A magyar nők több mint fele, 54,6 százaléka élt már bántalmazó kapcsolatban, ez jóval magasabb, mint a 31,8 százalékos európai átlag – derül ki az Európai Alapjogi Ügynökség, az Eurostat és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) megrendelésére készült európai felmérésből.

Tíz év után ez az első reprezentatív felmérés a nők elleni erőszak mértékéről Magyarországon – írja a Telex. Bár a magyar kormány nem járult hozzá a részvételhez, független közvélemény-kutatók bevonásával mégis elkészült a magyar adatfelvétel – olvasható a Patent Egyesület közleményében.

kutatásban Európa-szerte 115 ezer nő vett részt 2020 és 2024 között. A felmérés a 18–74 éves nőket reprezentálja az EU teljes területéről, így ez a valaha volt legalaposabb európai kutatás a nők elleni erőszakról.

A Patent szerint az adatok lesújtóak, különösen Magyarországon, ugyanis

toronymagasan a magyar nők szenvednek el a legnagyobb arányban lelki vagy fizikai erőszakot, fenyegetést és/vagy szexuális erőszakot a partnerüktől.

A kutatás összefoglalója szerint az Európai Unióban a nők egyharmada élt már át erőszakot otthon, a munkahelyén vagy nyilvános helyen.

  • Az EU-ban 3 nőből 1 élt már át felnőttkorában fizikai vagy szexuális erőszakot, illetve fenyegetést.
  • Az EU-ban 6 nőből 1 tapasztalt felnőttkorában szexuális erőszakot, ideértve a nemi erőszakot is.
  • Sok nő számára nem mindig biztonságos az otthon: 5 nőből 1 szenvedett már el a partnere, rokona vagy a háztartás más tagja által elkövetett fizikai vagy szexuális erőszakot.
  • 3 nőből 1 élt már át szexuális zaklatást a munkahelyén. A fiatalabb nők nagyobb gyakoriságról számolnak be: 5-ből 2 fiatal nő tapasztalt már szexuális zaklatást a munkahelyén.
  • Bár az erőszakot átélt nők többsége beszélt erről egy hozzá közel álló személlyel, csak minden ötödik nő fordult egészségügyi vagy szociális szolgáltatóhoz, és csak minden nyolcadik nő jelentette az esetet a rendőrségnek.

Magyarországon a nők 31,2 százaléka szenvedett már el fizikai erőszakot vagy fenyegetést a párkapcsolatán kívül (az európai átlag 13,5 százalék). Ha ehhez hozzávesszük a szexuális erőszakot is, a magyar nők 49,1 százaléka érintett, szemben a 30,7 százalékos európai átlaggal.

Az adatok jelentősen magasabbak a korábbi kutatásoknál – ennek az egyik oka az lehet, hogy a legutóbbi reprezentatív adatfelvétel óta eltelt 10 évben a magyar nők sokkal tudatosabbak és informáltabbak lettek az erőszakról és a saját jogaikról: felismerik, hogy amiben élnek, nincs rendben – olvasható a Patent Egyesület közleményében.

Bár a kormány jól hangzóan azt kommunikálja, hogy szigorúbban lép fel a nők elleni erőszakkal szemben, az Átlátszó által a rendőrségtől kikért adatok alapján az látszik, hogy a helyzet továbbra sem javul Magyarországon azóta, hogy a kormány az Isztambuli Egyezmény előírásai helyett saját megoldásokkal védené a nőket – írja a lap.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.