Minden második magyar nő élt már bántalmazó kapcsolatban

  • narancs.hu
  • 2024. november 27.

Belpol

Az adatfelvétel annak ellenére készült el, hogy a magyar kormány nem járult hozzá a nemzetközi felmérésben való részvételhez.

A magyar nők több mint fele, 54,6 százaléka élt már bántalmazó kapcsolatban, ez jóval magasabb, mint a 31,8 százalékos európai átlag – derül ki az Európai Alapjogi Ügynökség, az Eurostat és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) megrendelésére készült európai felmérésből.

Tíz év után ez az első reprezentatív felmérés a nők elleni erőszak mértékéről Magyarországon – írja a Telex. Bár a magyar kormány nem járult hozzá a részvételhez, független közvélemény-kutatók bevonásával mégis elkészült a magyar adatfelvétel – olvasható a Patent Egyesület közleményében.

kutatásban Európa-szerte 115 ezer nő vett részt 2020 és 2024 között. A felmérés a 18–74 éves nőket reprezentálja az EU teljes területéről, így ez a valaha volt legalaposabb európai kutatás a nők elleni erőszakról.

A Patent szerint az adatok lesújtóak, különösen Magyarországon, ugyanis

toronymagasan a magyar nők szenvednek el a legnagyobb arányban lelki vagy fizikai erőszakot, fenyegetést és/vagy szexuális erőszakot a partnerüktől.

A kutatás összefoglalója szerint az Európai Unióban a nők egyharmada élt már át erőszakot otthon, a munkahelyén vagy nyilvános helyen.

  • Az EU-ban 3 nőből 1 élt már át felnőttkorában fizikai vagy szexuális erőszakot, illetve fenyegetést.
  • Az EU-ban 6 nőből 1 tapasztalt felnőttkorában szexuális erőszakot, ideértve a nemi erőszakot is.
  • Sok nő számára nem mindig biztonságos az otthon: 5 nőből 1 szenvedett már el a partnere, rokona vagy a háztartás más tagja által elkövetett fizikai vagy szexuális erőszakot.
  • 3 nőből 1 élt már át szexuális zaklatást a munkahelyén. A fiatalabb nők nagyobb gyakoriságról számolnak be: 5-ből 2 fiatal nő tapasztalt már szexuális zaklatást a munkahelyén.
  • Bár az erőszakot átélt nők többsége beszélt erről egy hozzá közel álló személlyel, csak minden ötödik nő fordult egészségügyi vagy szociális szolgáltatóhoz, és csak minden nyolcadik nő jelentette az esetet a rendőrségnek.

Magyarországon a nők 31,2 százaléka szenvedett már el fizikai erőszakot vagy fenyegetést a párkapcsolatán kívül (az európai átlag 13,5 százalék). Ha ehhez hozzávesszük a szexuális erőszakot is, a magyar nők 49,1 százaléka érintett, szemben a 30,7 százalékos európai átlaggal.

Az adatok jelentősen magasabbak a korábbi kutatásoknál – ennek az egyik oka az lehet, hogy a legutóbbi reprezentatív adatfelvétel óta eltelt 10 évben a magyar nők sokkal tudatosabbak és informáltabbak lettek az erőszakról és a saját jogaikról: felismerik, hogy amiben élnek, nincs rendben – olvasható a Patent Egyesület közleményében.

Bár a kormány jól hangzóan azt kommunikálja, hogy szigorúbban lép fel a nők elleni erőszakkal szemben, az Átlátszó által a rendőrségtől kikért adatok alapján az látszik, hogy a helyzet továbbra sem javul Magyarországon azóta, hogy a kormány az Isztambuli Egyezmény előírásai helyett saját megoldásokkal védené a nőket – írja a lap.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.