Minden második magyar nő élt már bántalmazó kapcsolatban

  • narancs.hu
  • 2024. november 27.

Belpol

Az adatfelvétel annak ellenére készült el, hogy a magyar kormány nem járult hozzá a nemzetközi felmérésben való részvételhez.

A magyar nők több mint fele, 54,6 százaléka élt már bántalmazó kapcsolatban, ez jóval magasabb, mint a 31,8 százalékos európai átlag – derül ki az Európai Alapjogi Ügynökség, az Eurostat és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) megrendelésére készült európai felmérésből.

Tíz év után ez az első reprezentatív felmérés a nők elleni erőszak mértékéről Magyarországon – írja a Telex. Bár a magyar kormány nem járult hozzá a részvételhez, független közvélemény-kutatók bevonásával mégis elkészült a magyar adatfelvétel – olvasható a Patent Egyesület közleményében.

kutatásban Európa-szerte 115 ezer nő vett részt 2020 és 2024 között. A felmérés a 18–74 éves nőket reprezentálja az EU teljes területéről, így ez a valaha volt legalaposabb európai kutatás a nők elleni erőszakról.

A Patent szerint az adatok lesújtóak, különösen Magyarországon, ugyanis

toronymagasan a magyar nők szenvednek el a legnagyobb arányban lelki vagy fizikai erőszakot, fenyegetést és/vagy szexuális erőszakot a partnerüktől.

A kutatás összefoglalója szerint az Európai Unióban a nők egyharmada élt már át erőszakot otthon, a munkahelyén vagy nyilvános helyen.

  • Az EU-ban 3 nőből 1 élt már át felnőttkorában fizikai vagy szexuális erőszakot, illetve fenyegetést.
  • Az EU-ban 6 nőből 1 tapasztalt felnőttkorában szexuális erőszakot, ideértve a nemi erőszakot is.
  • Sok nő számára nem mindig biztonságos az otthon: 5 nőből 1 szenvedett már el a partnere, rokona vagy a háztartás más tagja által elkövetett fizikai vagy szexuális erőszakot.
  • 3 nőből 1 élt már át szexuális zaklatást a munkahelyén. A fiatalabb nők nagyobb gyakoriságról számolnak be: 5-ből 2 fiatal nő tapasztalt már szexuális zaklatást a munkahelyén.
  • Bár az erőszakot átélt nők többsége beszélt erről egy hozzá közel álló személlyel, csak minden ötödik nő fordult egészségügyi vagy szociális szolgáltatóhoz, és csak minden nyolcadik nő jelentette az esetet a rendőrségnek.

Magyarországon a nők 31,2 százaléka szenvedett már el fizikai erőszakot vagy fenyegetést a párkapcsolatán kívül (az európai átlag 13,5 százalék). Ha ehhez hozzávesszük a szexuális erőszakot is, a magyar nők 49,1 százaléka érintett, szemben a 30,7 százalékos európai átlaggal.

Az adatok jelentősen magasabbak a korábbi kutatásoknál – ennek az egyik oka az lehet, hogy a legutóbbi reprezentatív adatfelvétel óta eltelt 10 évben a magyar nők sokkal tudatosabbak és informáltabbak lettek az erőszakról és a saját jogaikról: felismerik, hogy amiben élnek, nincs rendben – olvasható a Patent Egyesület közleményében.

Bár a kormány jól hangzóan azt kommunikálja, hogy szigorúbban lép fel a nők elleni erőszakkal szemben, az Átlátszó által a rendőrségtől kikért adatok alapján az látszik, hogy a helyzet továbbra sem javul Magyarországon azóta, hogy a kormány az Isztambuli Egyezmény előírásai helyett saját megoldásokkal védené a nőket – írja a lap.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.