Könyv

Bán Zsófia: Vagánybagoly és a harmadik Á – avagy mindenki lehet más

Könyv

Van egy város, mellette egy erdő, abban egy bagoly. Eduárd, a bagoly, aki lány. Ő az igazságtevő madár, a vagány tollas, aki iskola után a természetben játszó és egyéb tevékenységet folytató gyerekek kedves állata, egy igazi hős. Ritka az olyan iskolai közösségről szóló kortárs mese, amely úgy tud érvényes értékeket közvetíteni, hogy még ráadásul eredeti is. Bán Zsófia első, gyerekeknek (is) szóló mesekönyve végtelenül szimpatikus formában mellőzi az összes didaktikus, szépelgő mesei gesztust, magától értetődő módon oly közvetlen hangnemben szól, hogy öröm olvasni. Érzékenyítő meséje egyosztálynyi izgalmas karakter kalandjairól szólva különféle másságokról beszél természetesen, mindenféle különösebb felhajtás vagy attrakció nélkül. És ez benne a jó. Minden mesei rész arra emlékeztet, hogy mindenki lehet az, aki, valaki más, még akkor is, ha ezt nem mindig könnyű elfogadni, megélni.

A könyv címe talán kevesebbet ígér, mint amennyit aztán a történet nyújt, mert a humorban gazdag, izgalmat is tartogató, érdekes, de hétköznapi kis sztorik a legjobb értelemben vett normális világot tárnak elénk. Ehhez segítenek hozzá Nagy Norbert klassz rajzai. A 6–10 éves korosztályt célzó mese az ajánlás ellenére tényleg nem csak gyerekeknek szól. A nüansznyi utalásokat, szófordulatokat, humorforrásokat nagy valószínűséggel a felnőttek értékelik csak igazán. Egyértelmű, miért húzódik mosolyra a szánk, mikor az egyik kislányt Kasza Blankának hívják, egy másik meg a komoly történelmi örökséggel rendelkező írószergyár nevét viseli, míg a bevezetőben, a baglyokról szóló kis epizódban a bolt kirakatában preparált állatokat felvonultató gonosz mostoha neve, Taxidermia ingerel nevetésre.

Pagony, 2019, 96 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.