Könyv

Bán Zsófia: Vagánybagoly és a harmadik Á – avagy mindenki lehet más

Könyv

Van egy város, mellette egy erdő, abban egy bagoly. Eduárd, a bagoly, aki lány. Ő az igazságtevő madár, a vagány tollas, aki iskola után a természetben játszó és egyéb tevékenységet folytató gyerekek kedves állata, egy igazi hős. Ritka az olyan iskolai közösségről szóló kortárs mese, amely úgy tud érvényes értékeket közvetíteni, hogy még ráadásul eredeti is. Bán Zsófia első, gyerekeknek (is) szóló mesekönyve végtelenül szimpatikus formában mellőzi az összes didaktikus, szépelgő mesei gesztust, magától értetődő módon oly közvetlen hangnemben szól, hogy öröm olvasni. Érzékenyítő meséje egyosztálynyi izgalmas karakter kalandjairól szólva különféle másságokról beszél természetesen, mindenféle különösebb felhajtás vagy attrakció nélkül. És ez benne a jó. Minden mesei rész arra emlékeztet, hogy mindenki lehet az, aki, valaki más, még akkor is, ha ezt nem mindig könnyű elfogadni, megélni.

A könyv címe talán kevesebbet ígér, mint amennyit aztán a történet nyújt, mert a humorban gazdag, izgalmat is tartogató, érdekes, de hétköznapi kis sztorik a legjobb értelemben vett normális világot tárnak elénk. Ehhez segítenek hozzá Nagy Norbert klassz rajzai. A 6–10 éves korosztályt célzó mese az ajánlás ellenére tényleg nem csak gyerekeknek szól. A nüansznyi utalásokat, szófordulatokat, humorforrásokat nagy valószínűséggel a felnőttek értékelik csak igazán. Egyértelmű, miért húzódik mosolyra a szánk, mikor az egyik kislányt Kasza Blankának hívják, egy másik meg a komoly történelmi örökséggel rendelkező írószergyár nevét viseli, míg a bevezetőben, a baglyokról szóló kis epizódban a bolt kirakatában preparált állatokat felvonultató gonosz mostoha neve, Taxidermia ingerel nevetésre.

Pagony, 2019, 96 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.