Könyv
Komoly ellenőrzés alá vonnák a könyvkiadást is
Egy dokumentum szerint az OSZK-nál futnának össze a szálak.
„Szavakból építek emlékművet”
Az 1947-es év politika- és kultúrtörténetébe ágyazva mesél magyar édesapjáról itthon most megjelent könyvében Elisabeth Åsbrink. A svéd szerzővel menekültekről, populizmusról, az IKEA-alapító Ingvar Kamprad náci múltjáról és Greta Thunbergről is beszélgettünk.
„Többes számban ébredni” Győrfi Kata: Te alszol mélyebben
Párkapcsolat, az Én és a Te közötti dinamika, nyelvi reflexiók, álomleírások – Győrfi Kata Te alszol mélyebben című debütáló verseskötetének fókuszpontjai.
„Az irodalom reményt ad”
Adam Michnik immár három évtizede megjelenő újságja, a Gazeta Wyborcza, amelyről alighanem túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész közép-európai térség legnívósabb napilapja, 2016 áprilisában különszámot adott ki: aznap a lap valamennyi írását szépírók jegyezték. A különszámhoz Olga Tokarczuk írt előszót: tömören, áttetsző stílusban fogalmazta meg, miként vélekedik a lengyel társadalom állapotáról, miben látja az irodalom szerepét. Esszéjéből áttételesen művészi credóját is megismerhetjük; társadalom-lélektani diagnózisát és az általa javasolt terápiát pedig minden további nélkül általánosíthatjuk, magunkra is érvényesnek tekinthetjük.
A látnok vaksága
Bármennyit is változott az évek során életművének jellege és fókusza, Peter Handke alapvetően az egy ügyű írók közé tartozik.
Ő maga egy korai esszéjében így fogalmaz: „Nekem egyetlen témám van: magamat tisztán, egyre tisztábban látni.”
Nyomor és tudatlanság
Martin Pollack, a Der Spiegel kelet-európai szerkesztője Galícia. Utazás egy eltűnt világban című munkája után immár másodszor kalauzolja olvasóit az Osztrák–Magyar Monarchia keleti végein fekvő tartományba: a nagy galíciai kivándorlásról tudósító kötetét is Halasi Zoltán értő fordításában kapjuk kézhez.
A tettes én vagyok
Dürrenmattot – a békés, gazdag és független Svájc polgárát – nyugtalanította a második világháború után tovább élő fasizmus, a fegyverkezési hajsza és az atomkatasztrófa veszélye, a közélet irritáló álszentsége. A jövőt kilátástalannak látta, de folyamatosan kutatta a cselekvés lehetőségeit a hétköznapi történelemben. Ezért (is) fogott bele a krimiírásba.
A függöny mögött
Első ránézésre is botrányos könyv jelent meg Réz Pálról.
A Naplóromok számos kérdést felvet: hol húzódnak a magánélet és a közélet, az élet és az irodalom határai?