Komoly ellenőrzés alá vonnák a könyvkiadást is

  • narancs.hu
  • 2019. december 6.

Könyv

Egy dokumentum szerint az OSZK-nál futnának össze a szálak.

Minden könyvkiadó érzékeny adatához hozzáférnek majd az OSZK-t miniszteri biztosként felügyelő Demeter Szilárdék - írja a hvg.hu egy birtokába került dokumentum alapján.

A napokban derült ki, hogy egy tervezet szerint a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) helyett az egyes kulturális területek pályázatait az illetékes nemzeti intézmények bírálják majd el, a lap szerint pedig a Demeter Szilárd miniszteri biztos által felügyelt Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a könyvkiadás teljes ellenőrzésére készül.

A lap azt írja, a "kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról" szóló új, több mint ötven oldalas útmutató szerint az OSZK az eddiginél jóval több adatot fog bekérni a könyvkiadóktól, olyanokat is, amelyek üzleti titoknak számítanak.

A kiadóknak így meg kell majd adniuk például a kiadványaik jogtulajdonosainak nevét, címét, elérhetőségét, a felhasználói szerződés lejártára vonatkozó dátumot, hogy az egyes könyveiket hány példányban adják ki, és hogy mik a következő évi terveik. A könyvtár a könyvek nyomdai pdf-ét is be fogja kérni.

A lapnak a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke, Gál Katalin azt mondta, szerinte a tervezet ütközik az adatkezelési törvénnyel, de számos szerződés – különösen a külföldi szerzők esetében – kifejezetten tiltja is, hogy a személyes adatokat továbbadják harmadik félnek.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.