Könyv

Ezentúl lesz banán! – Novellák a rendszerváltásról

Könyv

Tizenöt kortárs szerző 15 – különböző mértékben – személyes hangvételű novellában (és egy versben) emlékszik vissza a nyolcvanas évek végére, a kilencvenes évek elejére, vagyis a rendszervált(oz)ásra. Arról mesélnek, milyen emblematikus élményeik, zsigeri tapasztalataik vannak abból az időszakból. Társadalmi, szociológiai időutazás, korrajz ez, nem a politikatörténet tehát, ami nem jelenti azt, hogy nincsenek ilyen tárgyú részletei. A kötet célja, hogy azokat szólítsa meg, akik olyan idősek most, mint többek között Gerőcs Péter, Karafiáth Orsolya, Kiss Noémi, Laboda Kornél, Lackfi János, Magyari Péter, Mán-Várhegyi Réka vagy Szabó Borbála ’89 körül voltak. Átélhető sztorikat és apróságnak ható részleteket osztanak meg arról az időről – amit ha máshonnan nem is, a történelemkönyvekből és különböző művészeti alkotások révén már jól ismerhet bárki –, amikor még üresek voltak a boltok, még itt voltak az oroszok, még csak egy párt volt a magyar parlamentben, ezért mindenki azt gondolta, nem is érdemes szavazni, hisz’ úgysem változik majd semmi. Mást jelentett a balatonozás, volt még NDK, voltak még lelkes úttörők meg kisdobosok. Egy múló rendszer végnapjainak furcsa valóságáról és egy reményteli, de ismeretlen új korszak kezdetéről sztoriznak más-más érdeklődést generálva. Kevés eredetiség vagy truváj van a történetekben. Bár az is igaz, hogy nehéz erről az időről újat mondani – mondja ezt olyan valaki, aki egyidős a rendszervált(oz)ással.

Tilos az Á Könyvek, 2019, 256 oldal, 2990 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.