Képregény

Alan Moore, Dave Gibbons: A teljes Watchmen

  • - kg -
  • 2019. december 7.

Könyv

Hogy valami nagyon megváltozott, és jó irányba változott meg a hazai képregénykiadásban, az a sarki élelmiszer-szaküzletben vált világossá. Gyanútlanul álldogálunk a kasszához vezető sorban, fáradt tekintetünket az impulzív vásárlásra csábító polcok tartalmán pihentetve, amikor megtörténik az előre csomagolt csoda: a Mocsárlény (leánykori nevén Swamp Thing) kandikál ki gusztusosan lefóliázva a leértékelt édességek és a zéró cukrot tartalmazó üdítők közül, és jól kivehetőn azt parancsolja: vigyél haza! Nem a szemünk káprázik, valóban Alan Moore Swamp Thingje az, a nyugati világ legmenőbb képregényboltjainak ékessége – nem messze a lila hagymáktól. Az incidens óta igazából már semmin sem csodálkozunk, és ha nem tudnánk, mekkora – a Mariana-árkot megszégyenítő – lyukak tátonganak a hazai képregényki­adásban, akár természetesnek is vehetnénk, hogy immár Moore magnum opusa, a Watchmen egykötetes, könyv alakú, graphic novel változata is leemelhető a polcokról – igaz, ezúttal a lila hagymáktól jóval távolabb eső polcokról (lásd könyvesboltok). Moore egyébként nem sokkal a Watchmen előtt kezdett ki a DC által már leírt Mocsárlénnyel – ekkor még ifjú volt és bohó, még ha ezt nehéz is elképzelni egy a világot ennyire sötéten látó alaktól. Ez a lefegyverző sötétség a szuperhősködéssel könyörtelenül leszámoló Watchmen egyik nagy erőssége, ám az már nem a képregény, hanem a sors fintora, hogy ha a multik által „kisemmizett” képregényalkotók kiábrándultságáról írjuk szakdolgozatunkat, elég csak rákeresni, miért rágott be Moore a Watchmen jogait birtokló DC-re.

Fordította Bárány Ferenc. Fumax, 2019, 424 oldal, 9995 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.