Képregény

Alan Moore, Dave Gibbons: A teljes Watchmen

  • - kg -
  • 2019. december 7.

Könyv

Hogy valami nagyon megváltozott, és jó irányba változott meg a hazai képregénykiadásban, az a sarki élelmiszer-szaküzletben vált világossá. Gyanútlanul álldogálunk a kasszához vezető sorban, fáradt tekintetünket az impulzív vásárlásra csábító polcok tartalmán pihentetve, amikor megtörténik az előre csomagolt csoda: a Mocsárlény (leánykori nevén Swamp Thing) kandikál ki gusztusosan lefóliázva a leértékelt édességek és a zéró cukrot tartalmazó üdítők közül, és jól kivehetőn azt parancsolja: vigyél haza! Nem a szemünk káprázik, valóban Alan Moore Swamp Thingje az, a nyugati világ legmenőbb képregényboltjainak ékessége – nem messze a lila hagymáktól. Az incidens óta igazából már semmin sem csodálkozunk, és ha nem tudnánk, mekkora – a Mariana-árkot megszégyenítő – lyukak tátonganak a hazai képregényki­adásban, akár természetesnek is vehetnénk, hogy immár Moore magnum opusa, a Watchmen egykötetes, könyv alakú, graphic novel változata is leemelhető a polcokról – igaz, ezúttal a lila hagymáktól jóval távolabb eső polcokról (lásd könyvesboltok). Moore egyébként nem sokkal a Watchmen előtt kezdett ki a DC által már leírt Mocsárlénnyel – ekkor még ifjú volt és bohó, még ha ezt nehéz is elképzelni egy a világot ennyire sötéten látó alaktól. Ez a lefegyverző sötétség a szuperhősködéssel könyörtelenül leszámoló Watchmen egyik nagy erőssége, ám az már nem a képregény, hanem a sors fintora, hogy ha a multik által „kisemmizett” képregényalkotók kiábrándultságáról írjuk szakdolgozatunkat, elég csak rákeresni, miért rágott be Moore a Watchmen jogait birtokló DC-re.

Fordította Bárány Ferenc. Fumax, 2019, 424 oldal, 9995 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.