„Jön utánam valaki” – Anyák napi kérdezz-felelek

Könyv

Május első vasárnapján Pelenka és irodalom címmel szervezett beszélgetést a Bálint Ház. A délutánon a gyereknevelés és az irodalom, az anyaság és alkotás, a születés és a halál összefüggéseiről esett szó.

Az anyák napi kérdezz-felelek válaszadója három aktív, ma is alkotó édesanya volt: Hidas Judit író, szerkesztő, akinek nem rég jelent meg Hotel Havanna című novelláskötete és két kisgyermek anyukája; Turi Tímea költő, a Magvető Kiadó – jelenleg gyesen lévő – szerkesztője és Szabó Imola Julianna író, táncelméleti szakíró, intermediális alkotó, szintén két gyerek édesanyja. A kérdező Hercsel Adél, a hvg.hu újságírója és leendő édesanya volt.

Imola, Tímea, Judit

Imola, Tímea, Judit

Fotó: Narancs

Miután számba vették, kinek hány gyereke és hány könyve van – ez utóbbi kérdés már csak azért is érdekes, mert mint kiderült, mind Szabó Imola Júlia, mind Turi Tímea büszkélkedhet néhány, tizennyolc éves koruk előtt megjelent verseskötettel, melyeket akkoriban mindketten többre értékeltek, mint így visszatekintve –, a mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás kérdésére terelődött a szó. „Nekem az anyaság segített abban, hogy a könyvem megszülessen, tulajdonképpen a gyerekeimnek köszönhetem a kötetet. Önbizalmat adtak az íráshoz” – mondta el Judit. Tímea abba a különleges helyzetbe került, hogy mind a Jönnek az összes férfiak című verseskötete, mind kisfia 2012 októberében született. „A gyerek körülbelül akkora volt, mint a könyv. Azóta a gyerek nő, a könyv meg ugyanakkora maradt.” Szabó Varratok címet viselő verspróza kötete idén áprilisban jelent meg, őszre pedig első mesekönyvét várja. „Amikor egy gyereknek minden este mesélned kell, és sokszor már nagyon fáradt vagy, egy igazán szürreális világba csöppensz bele. Ebből születnek a meséim és a felnőtt szövegeim egyaránt.”

false

 

Fotó: Narancs

A „mennyi ideje van alkotni egy anyának és legfőképpen mikor” kérdése adta magát, a válaszok pedig javarészt egybecsengtek. „Ez az egész helyzet egyszerűen egy új műfajt hozott magával – mondta Szabó, majd hozzátette: Hosszabb szövegek végiggondolására, megírására nincs időm. Így jött a képbe a verspróza.” Ezen a véleményen volt a másik két beszélgetőtárs is, Turi szerint a kisebb mozaikokból össze tudja rakni a verseket, Hidas pedig a novelláit, de egy hosszabb próza megalkotására egyelőre kevés az idő és a figyelem. „Szűkül a tér, gyakorlatilag nincs olyan hely, ahol egyedül vagyok. Csak belül lehetek egy kicsit magamban” – tette hozzá Szabó. Ami pedig az írásművek és az anyaszerep viszonyát, az anya saját állapotából vagy akár gyermekéből adódó ihletettséget illeti, szintén megegyeztek a vélemények. „Azt gondoltam, én aztán biztosan nem fogok az anyaságról írni – mondta Turi. – Aztán rájöttem, hogy egyrészt a gyerekkel vagyok a nap 24 órájában, másrészt az anyasággal és a gyerekkel kapcsolatos impulzusok azok, melyek ebben az időszakban igazán fontosak. Akkor miért ne írhatnék róluk?”

false

 

Fotó: Narancs

Bár a délután vidám hangulatban telt, a beszélgetés pedig főként az életre nevelés és az alkotás felé vette az irányt, a szülés kapcsán a halál és a halálhoz való viszony változásának kérdése is felvetődött. „A szülés egy testileg-lelkileg kiszolgáltatott állapot, amikor talán felfogsz valamit a halálból is” – idézte fel Szabó Imola Julianna, és hozzátette: írásaiban azért is foglalkozik az anya- vagy apahiánnyal, mert most, hogy ő is anyaszerepben él, különösen érdekli, milyen az, ha valaki nem jól, vagy egyáltalán nem működik ebben a pozícióban. Turi Tímea hasonló élményekről számolt be. „Eddig úgy tekintettem magamra, mint akinek van egy családtörténete, és mivel én vagyok a sor végén, én vagyok az utolsó láncszem, így el tudom mesélni az egész sztorit. Aztán rájöttem, hogy most már nem a jövőben, hanem a múltban élek, hiszen jön utánam valaki, aki továbbviszi ezt a történetet, és lesz egy csomó olyan alkalom, amikor nem is leszek vele, vagy már nem én leszek a fontos.”

A beszélgetés a „mennyire neveled arra a világra, amiben te vagy és amiből te jöttél” kérdéssel, illetve a „nem tudom, mit kezdek vele, ha magyar irodalmár akar lenni, de olyan életrevaló gyereknek tűnik, csak nem akar majd erre a pályára menni!” felkiáltással, néhány vers- és novellarészlet felolvasásával és a Tempered Spirits trió dalaival végződött.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.