Könyv

Szodoma a szodomaiaké

Az nem kérdés, hogy ma is van közünk a Bibliához, úgy is, mint szent szöveghez, és mint irodalmi műhöz. Mégis, amikor illusztrált díszkiadásban, kódexeket idéző, roppant könyvtárgyként látjuk viszont, könnyű arra gondolni, hogy itt éppen a lényeg veszett el, és a kávézóasztalra kerülő, mert máshova amúgy sem férő dizájnbibliával legfeljebb reprezentálni lehet. Bár hogy kinek és mit, az 2019-ben aligha egyértelmű.
  • Kránicz Bence
  • 2019. december 14.

Árva lelkem

A rövid regény első kiadása 2010-ben jelent meg Zágrábban, s nemcsak otthoni díjakat gyűjtött be szép számmal, de számos nyelvre is lefordították.
  • - bbe -
  • 2019. december 7.

„Szavakból építek emlékművet”

Az 1947-es év politika- és kultúrtörténetébe ágyazva mesél magyar édesapjáról itthon most megjelent könyvében Elisabeth Åsbrink. A svéd szerzővel menekültekről, populizmusról, az IKEA-alapító Ingvar Kamprad náci múltjáról és Greta Thunbergről is beszélgettünk.

„Az irodalom reményt ad”

Adam Michnik immár három évtizede megjelenő újságja, a Gazeta Wyborcza, amelyről alighanem túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész közép-európai térség legnívósabb napilapja, 2016 áprilisában különszámot adott ki: aznap a lap valamennyi írását szépírók jegyezték. A különszámhoz Olga Tokarczuk írt előszót: tömören, áttetsző stílusban fogalmazta meg, miként vélekedik a lengyel társadalom állapotáról, miben látja az irodalom szerepét. Esszéjéből áttételesen művészi credóját is megismerhetjük; társadalom-lélektani diagnózisát és az általa javasolt terápiát pedig minden további nélkül általánosíthatjuk, magunkra is érvényesnek tekinthetjük.
  • Balogh Magdolna
  • 2019. november 17.

A látnok vaksága

Bármennyit is változott az évek során életművének jellege és fókusza, Peter Handke alapvetően az egy ügyű írók közé tartozik. Ő maga egy korai esszéjében így fogalmaz: „Nekem egyetlen témám van: magamat tisztán, egyre tisztábban látni.”
  • Király Edit
  • 2019. november 17.